Család

Nagyszülei: Aixinger László, Ozoróczky Róza; Edl Tivadar (1815. szept. 15. Pozsony–1882. jún. 14. Pozsony. Temetés: 1882. jún. 17. Pozsony, Szent András-temető) kir. tanácsnok, Pozsony város képviselője, a pozsonyi iparkamara elnöke, Fröhlich Krisztina (= Frölich Krisztina, 1821. júl. 13. Bécs–1890. dec. 4. Pozsony. Temetés: 1890. dec. 6. Pozsony, Szent András-temető).

Szülei: Aixinger László (1846. febr. 9. Eger, Heves vm.–1904. jún. 10. Pozsony. Temetés: 1904. jún. 12. Pozsony, Szent András-temető) jogász, ítélőtáblai bíró, a magyar evezőssport egyik úttörője, a Pozsonyi Hajós Egylet tagja és történetének krónikása, Edl Mária Irma (1856. szept. 11. Pozsony–1933. dec. 25. Pozsony).

Testvérei: Aixinger Viola (1882. febr. 28. Pozsony–1965. márc. 1. Pozsony) és Bertha Gézáné Aixinger Mária (1884. jún. 20. Pozsony–1966. máj. 8. Pozsony).

Aixinger Mária férje: dr. Bertha Géza (1880. aug. 30. Galgóc, Nyitra vm.–1967. márc. 2. Pozsony. Temetés: 1967. márc. 6. Pozsony, Csalogányvölgyi Temető) jogász, ügyvéd; Bertha János (1848. dec. 23. Sopronszentmárton, Sopron vm.–1935. jún. 4. Pozsony) és Bartalos Ilona (1857. jún. 24. Pozsony–1889. júl. 20. Pozsony) fia. Gyermekük: ifj. dr. Bertha Géza (1916. okt. 3. Pozsony–2004. dec. 24. Pozsony. Temetés: 2004. dec. 31. Pozsony, Csalogányvölgyi Temető) jogász és dr. Bertha László (1921. júl. 9. Pozsony–2000. júl. 10. Pozsony) orvos.

Felesége: pozsonyligetfalvai Dobrovits Margit; dr. Dobrovits Mátyás (= Dobrovits Gottlieb, 1850. jún. 27. Pozsony–1913. Pozsony) orvos, a pozsonyi kórház főorvosa és Orth Vilma (1866. máj. 8. Pozsony–1945. márc. 25. Bp.) leánya.

Gyermeke, fiai: legifj. Aixinger László (1909. okt. 11. Pozsony–1989. febr. 7. Pozsony) és Aixinger István (1916. júl. 17. Pozsony–1999. dec. 13. Bp.).

Dobrovits Margit testvére: Dobrovits Sándor (1889. márc. 4. Pozsony–1963. ápr. 15. Bp.) jogász, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke 1939–1945).

Iskola

Középiskoláit Pozsonyban és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1905).

Életút

A pozsonyi ítélőtábla tanácsjegyzője (1905–1919), a pozsonyi Híradó főszerkesztő-helyettese (1920–1930), a Magyar Néplap főszerkesztője (1930–1943). A Csehszlovák Országos Keresztényszocialista Párt főtitkára (1930–1936) és pártigazgatója (1932-től).

A Gabelsberger rendszerű német és a Gabelsberger–Markovits-rendszerű magyar gyorsírás művelője, a Concordia Gyorsíró Egyesület titkára, majd elnöke, a Concordia c. gyorsírási szaklap német nyelvű sztenografált lapjának munkatársa.

A két világháború közötti csehszlovákiai magyarság egyik jelentős személyisége, meghatározó egyénisége. Számos, Pozsonnyal kapcsolatos helytörténeti munka, a magyarság életére vonatkozó tanulmány és patrióta dolgozat szerzője és szerkesztője. Édesapja, id. Aixinger László kezdte el össszegyűjteni a magyarországi evezőssport történetének adatait, különös tekintettel a pozsonyi evezés, ill. a Pozsonyi Hajós Egylet kezdeteire. Édesapja halála után ő folytatta és fiával, legifj. Aixinger Lászlóval fejezte be és adta ki a családja tulajdonában lévő sporttörténeti jelentőségű munkát.

Elismertség

A pozsonyi Toldy Kör alelnöke, elnöke (1925–1944).

A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület egyik alapítója és elnöke.

Szerkesztés

A Szlovákiai magyarok kincsestára (1940–1944), a Szlovákiai magyarok könyvtára (1940–1944), a Szlovákiai magyar honismereti könyvtár (gr. Esterházy Jánossal, 1941–1944), a Szlovákiai magyar művelődési könyvtár (1941–1944), a Szlovákiai magyar irodalmi füzetek (1942–1944) és a Szlovákiai magyar füzetek szerkesztője (1943–1944).

Tárcái, írásai a fentieken kívül még elsősorban a Prágai Magyar Hírlapban, a Pressburger Pressében és az Új Aurórában jelentek meg (1919-től).