Aixinger László
Aixinger László

2024. november 9. Szombat

Aixinger László

újságíró, szerkesztő, jogász

Születési adatok

1883. augusztus 6.

Pozsony, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1944. március 23.

Pozsony


Család

Nagyszülei: Aixinger László, Ozoróczky Róza; Edl Tivadar (1815. szept. 15. Pozsony–1882. jún. 14. Pozsony. Temetés: 1882. jún. 17. Pozsony, Szent András-temető) kir. tanácsnok, Pozsony város képviselője, a pozsonyi iparkamara elnöke, Fröhlich Krisztina (= Frölich Krisztina, 1821. júl. 13. Bécs–1890. dec. 4. Pozsony. Temetés: 1890. dec. 6. Pozsony, Szent András-temető).

Szülei: Aixinger László (1846. febr. 9. Eger, Heves vm.–1904. jún. 10. Pozsony. Temetés: 1904. jún. 12. Pozsony, Szent András-temető) jogász, ítélőtáblai bíró, a magyar evezőssport egyik úttörője, a Pozsonyi Hajós Egylet tagja és történetének krónikása, Edl Mária Irma (1856. szept. 11. Pozsony–1933. dec. 25. Pozsony).

Testvérei: Aixinger Viola (1882. febr. 28. Pozsony–1965. márc. 1. Pozsony) és Bertha Gézáné Aixinger Mária (1884. jún. 20. Pozsony–1966. máj. 8. Pozsony).

Aixinger Mária férje: dr. Bertha Géza (1880. aug. 30. Galgóc, Nyitra vm.–1967. márc. 2. Pozsony. Temetés: 1967. márc. 6. Pozsony, Csalogányvölgyi Temető) jogász, ügyvéd; Bertha János (1848. dec. 23. Sopronszentmárton, Sopron vm.–1935. jún. 4. Pozsony) és Bartalos Ilona (1857. jún. 24. Pozsony–1889. júl. 20. Pozsony) fia. Gyermekük: ifj. dr. Bertha Géza (1916. okt. 3. Pozsony–2004. dec. 24. Pozsony. Temetés: 2004. dec. 31. Pozsony, Csalogányvölgyi Temető) jogász és dr. Bertha László (1921. júl. 9. Pozsony–2000. júl. 10. Pozsony) orvos.

 

Felesége: pozsonyligetfalvai Dobrovits Margit; dr. Dobrovits Mátyás (= Dobrovits Gottlieb, 1850. jún. 27. Pozsony–1913. Pozsony) orvos, a pozsonyi kórház főorvosa és Orth Vilma (1866. máj. 8. Pozsony–1945. márc. 25. Bp.) leánya.

Gyermeke, fiai: legifj. Aixinger László (1909. okt. 11. Pozsony–1989. febr. 7. Pozsony) és Aixinger István (1916. júl. 17. Pozsony–1999. dec. 13. Bp.).

Dobrovits Margit testvére: Dobrovits Sándor (1889. márc. 4. Pozsony–1963. ápr. 15. Bp.) jogász, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke 1939–1945).

Iskola

Középiskoláit Pozsonyban és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1905).

Életút

A pozsonyi ítélőtábla tanácsjegyzője (1905–1919), a pozsonyi Híradó főszerkesztő-helyettese (1920–1930), a Magyar Néplap főszerkesztője (1930–1943). A Csehszlovák Országos Keresztényszocialista Párt főtitkára (1930–1936) és pártigazgatója (1932-től).

A Gabelsberger rendszerű német és a Gabelsberger–Markovits-rendszerű magyar gyorsírás művelője, a Concordia Gyorsíró Egyesület titkára, majd elnöke, a Concordia c. gyorsírási szaklap német nyelvű sztenografált lapjának munkatársa.

A két világháború közötti csehszlovákiai magyarság egyik jelentős személyisége, meghatározó egyénisége. Számos, Pozsonnyal kapcsolatos helytörténeti munka, a magyarság életére vonatkozó tanulmány és patrióta dolgozat szerzője és szerkesztője. Édesapja, id. Aixinger László kezdte el össszegyűjteni a magyarországi evezőssport történetének adatait, különös tekintettel a pozsonyi evezés, ill. a Pozsonyi Hajós Egylet kezdeteire. Édesapja halála után ő folytatta és fiával, legifj. Aixinger Lászlóval fejezte be és adta ki a családja tulajdonában lévő sporttörténeti jelentőségű munkát.

Elismertség

A pozsonyi Toldy Kör alelnöke, elnöke (1925–1944).

A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület egyik alapítója és elnöke.

Szerkesztés

A Szlovákiai magyarok kincsestára (1940–1944), a Szlovákiai magyarok könyvtára (1940–1944), a Szlovákiai magyar honismereti könyvtár (gr. Esterházy Jánossal, 1941–1944), a Szlovákiai magyar művelődési könyvtár (1941–1944), a Szlovákiai magyar irodalmi füzetek (1942–1944) és a Szlovákiai magyar füzetek szerkesztője (1943–1944).

Tárcái, írásai a fentieken kívül még elsősorban a Prágai Magyar Hírlapban, a Pressburger Pressében és az Új Aurórában jelentek meg (1919-től).

Főbb művei

F. m.: A csehszlovákiai községi választások és a magyarság. (Magyar Kisebbség, 1931. 21.)
Népszámlálás – kisebbségi jogok. (Magyar Kisebbség, 1934. 17-19.)
Pozsony. Az előszót Jankovics Marcell írta. (Magyar kisebbségi városkönyvek. 6. Bp., 1938)
Szülőföldem szép határa. (Szlovákiai magyarok kincsestára. Pozsony, 1940)
A Pozsonyi Hajósegylet története. Néhai Aixinger Lászlóval és ifj. Aixinger Lászlóval. (Pozsony, 1941
új kiad. 2019)
A legnagyobb magyar egy magyar kisebbség szemléletében. Három tanulmány. Mayer Imrével és Duka-Zólyomi Norberttel. (Pozsony, 1942)
Széchenyi Pozsonyban. Szerk. Esterházy Jánossal. (Szlovákiai magyar irodalmi füzetek. 10. Pozsony, 1942)
A szlovákiai magyarság élete. 1938–1942. Többekkel. Az előszót gr. Esterházy János írta. (Bp., Athenaeum, 1942).

F. m.: írásai az Új Auróra almanachban: Mária. Elbeszélés. (1922)
Notturno. Elbeszélés. (1924)
Augusztusi est. Visszahagyott levél. Elbeszélés. (1926)
Blaháné és Pozsony. Tanulmány. (1927).

Irodalom

Irod.: családi források, megemlékezések, műveiről: Edl Tivadar tekintélyes pozsonyi polgár, az ottani kamara elnöke 63 éves korában elhunyt. (A Hon, 1882. jún. 15.–Fővárosi Lapok, 1882. jún. 16.)
Edl Tivadar temetése. (A Hon, 1882. jún. 19.)
Aixinger László pozsony ítélőtáblai bíró 58 éves korában elhunyt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1904. jún. 11.)
Meghalt özv. Aixinger Lászlóné Edl Mária, a pozsonyi kir. ítélőtáblai bíró özvegye. (Prágai Magyar Hírlap, 1933. dec. 28.)
Bóka László: Aixinger László: Pozsony. (Az Ország Útja, 1938. 7-8.)
Mezei Gábor: Aixinger László: Pozsony. (Prágai Magyar Hírlap, 1938. máj. 8.)
Meghalt dr. Aixinger László. (Magyarság–Reggeli Magyarország, 1944. márc. 24.)
Aixinger László. [Megemlékezés.] (Kisebbségvédelem, 1944. 1-3.)
Aixinger László. [Megemlékezés.] (Láthatár, 1944. 6.)
Elhunyt id. dr. Bertha Géza 87 éves korában. (Új Szó, 1967. márc. 4.)
Elhunyt dr. Bertha Géza 88 éves korában, Pozsonyban. (Új Szó, 2004. dec. 29.)
Korpás Árpád: Volt egyszer egy Pozsonyi Hajós Egylet. [Az Aixinger család sporttörténeti könyvéről.] (Új Szó, 2020. aug. 8.).

 

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. 1918–1995. Főszerk. Fónod Zoltán. (Pozsony, 1997).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZYF-8GY (Dobrovits Gottlieb Matthias születési anyakönyve, 1850)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZTX-198 (Edl Mária születési anyakönyve, 1856)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZTX-NX4 (Aixinger Viola születési anyakönyve, 1882)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/241174 (Edl Tivadar gyászjelentése, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZTX-VP  (Aixinger László születési anyakönyve, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZYN-NXT (Aixinger Mária születési anyakönyve, 1884)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/241180 (Edl Tivadarné Frölich Krisztina gyászjelentése, 1890)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304367 [id.] Aixinger László gyászjelentése, 1904)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője