Ajkay Zoltán
Ajkay Zoltán

2022. szeptember 25. Vasárnap

Ajkay Zoltán, ajkai

honvéd tábornok, orvos vezérőrnagy

Születési adatok

1874. február 10.

Pápa

Halálozási adatok

1957. augusztus

Ostffyasszonyfa


Család

Sz: Ajkay Miklós jogász, ügyvéd, földbirtokos. Unokája: Ajkay Zoltán (1939-2008) orvos, tüdőgyógyász, egészségpolitikus.

Iskola

Középiskoláit Pápán és Sopronban végezte, a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1897), sebész-műtői okl. szerzett (1903).

Életút

Belklinikai és magánorvosi gyakorlatot folytatott (1897–1899), a honvédorvosi tiszti állomány tényleges állományába került (1899- től), a kassai 9. honvéd gyalogezred főorvosa (1901–1902) és ezredorvossá nevezték ki (1902). A bp.-i honvéd helyőrségi kórház Bakteriológiai és Kórvegytani Osztályának vezetője (1902–1906), a gyulai 2. honvéd gyalogezred ezredorvosa és a bp.-i honvéd alkalmazó orvosi iskola tanára (1906–1914). Az I. vh.-ban mint csapatorvos és az egyik hadtest egészségügyi tanácsadója frontszolgálatot teljesített (1914–1918); közben törzsorvossá nevezték ki (1915). Az összeomlás után a bp.-i 2. sz. honvéd- és közrendészeti kórház ig.-ja (1918–1930), a bp.-i 1. vegyesdandár vezető orvosa és a honvéd orvosi tisztikar főnöke (1930–1933); vezértörzsorvosként nyugállományba vonult (1933. aug. 1.). A honvédelmi miniszter képviselőjeként az Orvosi Továbbképzési Központi Bizottság tagja (1931–1933). Nyugdíjasként Ostffyasszonyfán élt. Az általa létrehozott, a honvédség egészségügyével foglalkozó Egészségügyi Tanács alapító elnöke (1925-től).

Szerkesztés

Versei a Fővárosi Lapokban és az Ország-Világban (1891–1896); szatírikus írásai az Urambátyám c. élclapban; tudományos dolgozatai elsősorban a Gyógyászat (1909–1912), a Magyar Katonai Közlöny (1913-tól) és a Magyar Katonai Szemle c. lapokban jelentek meg (1930-tól).

Főbb művei

F. m.: A vízellátás a harcmezőn. (Bp., 1913)
A vízzel való ellátás a harcmezőn. (Magyar Katonai Közlöny, 1913)
Hogyan védekeztünk a harctéren a járványok ellen? (Magyar Katonai Szemle, 1931)
A honvéd gyalogság ruházata. (Magyar Katonai Szemle, 1931)
A honvédorvosi kar tudományos továbbképzése. (Magyar Katonai Szemle, 1932)
Alkoholizálják-e a katonaságot és a csendőrséget? (Magyar Katonai Szemle, 1933)
Napoleon betegsége és halála orvosi megvilágításban. (Magyar Katonai Szemle, 1934).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője