Ajtay Miklós
Ajtay Miklós

2024. szeptember 16. Hétfő

Ajtay Miklós, vajasdi

újságíró, író

Névváltozatok

Randolph Robban

Születési adatok

1899. január 26.

Mezőszengyel, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1987. június 10.

Párizs


Iskola

A kolozsvári református kollégiumban éretts. (1917), a kolozsvári, a pozsonyi menekült tudományegyetemen, majd a berlini és a párizsi egyetemeken bölcsészhallgató (1919–1923), a párizsi Sorbonne-on bölcsészdoktori okl. szerzett (1923), Bp.-en testnevelő tanári tanfolyamot is végzett (1924).

Életút

Az I. vh.-ban az olasz fronton harcolt (1917–1918), Erdély román megszállása után Bp.-re menekült (1919), Münchenben fél évig munkás (1922), Rómában (1924), majd Párizsban élt (1924-től). A Párizsi Magyar Akadémia megalapítója (1926), ügyvezető elnöke (1926–1944), az MTI párizsi tudósítója (1933–1944), a Szabad Európa Rádió belső munkatársa (Randolph Robban néven, 1955– 1957). Irodalomtörténeti, esztétikai tanulmányokat kritikákat és verseket írt.

Elismertség

A Szabad Magyar Újságírók Egyesületének alelnöke. A Magyar Szabadság Tanácsa (1958-tól) és a Vörösmarty Irodalmi Kör vezetőségi tagja (1961-től).

Szerkesztés

Írásai Mo.-on elsősorban az Uj Élet (1922-től) a Szózat (1924-től), a Világ c. lapokban (1925-től); Párizsban főként az Új Hungária (1953–1971) és a Magyar Könyvbarátok c. lapokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A tragikum a modern drámában. Részben egy. doktori értek. is. (Uj Élet, 1923)
Esztétikai imperializmus. (Párizs, 1926)
Le chemin le plus court de la pensée juridique. (Paris, 1930)
Si l’’Allemagne avait vaincu. (Paris, 1950
németül: Stuttgart, 1951
spanyolul: Barcelona, 1951
japánul: Tokio, 1952)
A magyar démiurgosz ítélőszéke előtt. (Párizs, 1952)
Le robot germanophile télécommandé. Reg. Randolph Robban néven. (Köln–Paris–New York, 1956)
„A sír, hol nemzet süllyed el… „ (Köln–Detroit, 1960).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője