Akin Károly
Akin Károly

2024. július 14. Vasárnap

Akin Károly

fizikus, mérnök

Névváltozatok

1861-ig Kohn Károly; Kohn-Akin Károly

Születési adatok

1830. január 15.

Óbuda

Halálozási adatok

1893. október 31.

Fiume

Temetési adatok

1893. november 2.

Fiume


Család

Szülei: édesapja: Kohn Izrael Lőbl (= Kohn Jisrael Leib; Kohn, J. L.) pesti kereskedő.

Testvére: Akin Lajos (1843. nov. 25. Óbuda–1893. márc. 31. Pozsony).

A család az Akin nevet az Aquincum (= Budapest területén lévő római polgári település neve, tkp. születési helye) után vette fel.

Iskola

Életéről szinte semmit sem lehet tudni. Valószínűleg a heidelbergi tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett, majd tanulmányait Angliában egészítette ki (ahol megismerkedett Michael Faradayjel). Az MTA tagja (l.: 1868. márc. 18.).

Életút

Tanulmányai befejezése után a heidelbergi egyetemen Robert Wilhelm Bunsennel (1811–1899) és Robert Gustav Kirchhoff-fal (1824–1887) dolgozott együtt kísérleti fizikusként. Bécsben telepedett le, ahol kísérleteihez saját laboratóriumot is berendezett. Tudományos eredményeiről rendszeresen beszámolt az Ausztriai Mérnök- és Építész Egyletben, amelyekről aztán a hazai lapok is tudósítottak. Természettudományi lapokban tudománynépszerűsítő cikkeket írt az energiáról; Michael Faraday (1791–1867) tudományos eredményeinek első magyarországi népszerűsítője volt. Német, angol és francia nyelvű tudományos dolgozataira Magyarországon is felfigyeltek: 1868-ban az MTA tagjává választották. Akadémiai székfoglalójában „a legmerészebb vádakat szórta” az akadémiára: bírálva a hazai tudomány iránti közönyösségéért, valamint az egyetemek, a műegyetem és a középtanodák elkeserítő színvonaláért. Az előadás valójában nem tudományos eredményeket ismertetett, hanem a magyarországi közállapotokat ostorozta. A székfoglaló – aminek állításait a helyszínen többször is visszautasították a magyar tudományos élet jelenlévő  képviselői, más adatok szerint a felháborodott közbekiáltások miatt be sem fejezhette mondandóját! – még hetekig tartó, személyeskedésektől sem mentes, éles polémiát váltott ki a tudósok részéről az országos napilapok hasábjain. Mivel Akin Károly hosszú éveket töltött Angliában és Németországban jól ismerte a nyugat-európai egyetemeket. Nem sokkal a botrány után emlékiratot (Ideen zur Reform des höheren Unterrichtswesens, 1868) terjesztett fel br. Eötvös József miniszterhez, amelyben javasolta a magyar egyetemi képzés átszervezését, és kezdeményezte egy hazai akadémiai tudományos folyóirat elindítását (amely mindenekelőtt a természettudományok legfrissebb nyugat-európai eredményeiről számolt volna be…)

Akin Károly 1867-től 1872-ig Pesten, ill. Budapesten élt és tevékenykedett, a Lipótvárosban (V. kerület) képviselőjelöltként is elindult (1872), de súlyos kudarcot vallott. Bukásával még évekig foglalkoztak a korabeli élclapok. A mandátumot Wahrman Mór (1832–1892) szerezte meg (még 1869-ben, de 1872-ben is fölényesen győzött), aki haláláig, hét cikluson keresztül képviselte a pest-lipótvárosi kerületet. (Wahrmann Mór volt az Országgyűlés első zsidó származású tagja, Akin Károly pedig 1867 után az első zsidó származású magyar akadémikus!) Magyarországi kudarcai (családi vállalkozása csődje) után Bécsben telepedett le (1873–1874), majd Párizsban élt. A korabeli sajtótudósítások szerint külföldön is támadta a Magyar Tudóstársaság arisztokratikusságát, más hírek szerint Párizsban Sarah Bernhardt baráti köréhez csatlakozott, több premierjén elkísérte a világhírű színésznőt. Élete utolsó hetében Fiumébe ment, ahol öngyilkos lett. A Lloyd-hotelben szállt meg, ahol megmérgezte magát. Kuranda Emilnek, az Adria Magyar Tengerhajózási Rt. vezérigazgatójának írt búcsúlevelében csak annyit írt, hogy megunta az életét. Írt még két másik levelet is: gr. Tisza Lajos miniszternek és gr. Batthyány Lajosnak (a mártír miniszterelnök unokájának), Fiume kormányzójának. Ez utóbbi két levél tartalma ismeretlen.

Akin Károly a 19. századi magyar tudományos élet egyik rejtélyes és igen különös személyisége volt. A nekrológok szerint még életében egész legendakör szövődött alakjához. Szegény zsidó családból származott, apja idővel gazdag pesti terménykereskedő lett, ám üzleti vállalkozása az 1870-es években csődbe ment. A fia azonban utóbb ismert és ünnepelt tudós fizikus és mérnök lett (egyes adatok szerint orvosi praxist is folytatott), Faraday és Bunsen kedves tanítványa lett és személyes szakmai vitába keveredett Faraday egyik munkatársával, John Tyndall-lel. Nem tudjuk, hogy Magyarországon ki, mikor és hol figyelt fel tudományos eredményeire, de 1867-től 1873-ig néhány évet az akkor épp kialakuló Osztrák–Magyar Monarchia magyarországi „fővárosában”, Budapesten töltött. Ezekben az években rendszeresen közölték tudományos dolgozatait és megfigyeléseit a helyi napilapok és folyóiratok, ám ez számára nem volt elegendő: az egész magyar tudományos életet és a hazai akadémiai rendszert kívánta átalakítani. Nemcsak Faraday és Bunsen tudományos eredményeit kívánta megismertetni, de tapasztalatai alapján egy olyan új rendszert szeretett volna hazánkban megteremteni, ahol a jövő nagy tudósai, új magyar Bunsenek és Faraday-ek „nevelődnek”. Miután tudományos elképzelései nem váltak valóra érdeklődése a közéleti kérdések felé fordult. Az országgyűlési választáson, Budapest-Lipótvárosban azonban katasztrofális vereséget szenvedett a második ciklusára készülő, rendkívül népszerű Wahrmann Mórtól. Az újabb (politikai) kudarc – amelyet tévesen az ellene irányuló (igaztalan és aljas lejárató) kampánynak tulajdonított – után végleg hátat fordított a fővárosnak, bár közéleti érdeklődése élete végéig megmaradt. Élete utolsó évtizedeiben Bécsben és Párizsban élt, jóllehet legendái szerint bejárta Ázsiát és a Közel-Keletet: járt Bombayben és Kalkuttában, Konstaninápolyban és Jeruzsálemben. Valójában az 1890-es években már a legnagyobb nyomorban élt Bécsben, meghasonlott önmagával, végül édesapja és egyetlen testvére halála után úgy döntött, hogy végez magával.

Az egyik legenda szerint Akin Károly a levelezőlap feltalálója vagy mégsem? Akin Károly halála előtt néhány hónappal egyetlen testvére (és akkor már egyetlen élő rokona), Akin Lajos is öngyilkosságot követett el – Pozsonyban. Halála előtt levelet írt két német nyelvű budapesti lapnak, s abban bejelentette öngyilkossági szándékát, indoklásul nagy nyomorúságát említette meg. Akin Lajos keservesen panaszkodott, hogy éveken át hiába kopogtatott a minisztériumokban, hogy az általa feltalált zárt levelezőlapokat bocsássák forgalomba. Mindenütt elutasították, s amikor az később mégis felbukkant és elterjedt, semmit sem kapott azért a találmányért, pedig meg volt győződve arról, hogy ő a feltaláló. Akin Lajos a Neues Pester Journal c. lapnak intézett egyik levelében azt írta, hogy Bécsből érkezett Pozsonyba, mert hazai földben akar nyugodni. Halála előtt azonban tudatta a világgal, hogy ő a Kartenbriefe feltalálója: a szabadalmat Bécsben nyújtotta be 1872. jan. 17-én. A szabadalom ugyanakkor testvére, Akin Károly nevén volt, de Akin Lajos özvegye szerint férje azért engedte át Akin Károlynak, hogy ennek neve még kiválóbb legyen! August Albert Franz Gündel lovag, huszár alezredes a bécsi Neue Wiener Tagblatt (1898. jan. 8.) c. lapban közölte Akin Károly 1893. jún. 20-án Monacóban írt levelét, amelyből kiderült, hogy Akin Károly az egyedüli feltaláló. A levélhez csatolva volt az angol Szabadalmi Hivatal (= Patent Office) elismervénye, e szerint Akin Károlyé a pátens a találmányról. A történet a két Akin halála után öt évvel, 1898-ban kavart nagy hullámokat. A bécsi lapok ekkor közölték Ferdinand Praunegger grazi, majd bécsi cs. és kir. kerületi kapitány halálát. A nekrológok azt állították, hogy a számos találmányáról ismert Praunegger (különböző revolvereket és nyomdagépet is alkotott!) a zárt levelezőlap feltalálója is. A lapok nem tudták eldönteni, hogy melyik Akin az igazi feltaláló, de abban mind Bécsben, mind Budapesten egyetértettek, hogy Prauneggernek nincs közé a levelezőlaphoz…  A vitát utóbb a postatörténészek tisztázták, akik kiderítették, hogy a Wiener Zeitung hivatalos értesítője megnevezte Akin Károlyt, akinek a szabadalomra kizárólagos privilégiumot adott a bécsi Kereskedelmi Minisztérium és a magyar Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 1872. jan. 17-én. Az ötlet tehát Akin Károlytól származott, de pénz hiányában nem értékesíthette újítását.

Főbb művei

F. m.: Az electricitás eredetéről. (Budapesti Szemle, 1867)
A gázok összenyomhatóságáról. (Értekezések a természettudományi osztály köréből. 1. köt. 6. Pest, 1867)
Faraday Mihály. (Értekezések a természettudományi osztály köréből. 1. köt. 10. Pest, 1868)
Ideen zur Reform des höheren Unterrichtswesens. Denkschrift gerichtet an den königliche ungarische Minister für Cultus und Unterricht. (Pesth, 1868)
Az exakt tudományok jelen állapotáról Magyarországon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1868. nov. 9.)
Vérités politiques concernant la Hongrie. (Paris, 1869)
A magyar bank szervezéséről. A. K. 1872. nov. 27-én, a Baloldali Körben tartott beszéde. (Bp., 1873).

Irodalom

Irod. és források: Dr. Kohn-Akin Károlyt, Kohn J. L. pesti ternénykereskedő fiát … a londoni Athenaeum tb. tagjává választotta meg. (Fővárosi Lapok, 1864. nov. 22.)
Az égő kőolaj petróleum eloltására. Kohn Károly mérnök előadása az Ausztriai Mérnök- és Építész Egyletben. (Sürgöny [napilap], 1865. jan. 31.)
Akin Károly l. tag székfoglaló beszéde. (Pesti Napló, 1868. nov. 10.)
B. Zs.: Akadémiai tárczák. [Akin Károly székfoglalójáról.] (Fővárosi Lapok, 1868. nov. 11.)
Kohn J. L. és fiai elleni csőd. (Budapesti Közlöny, 1871. jún. 17.)
Megválasztott képviselők: a Lipótvárosban Wahrmann Mór 1011 szavazattal Akin Károly 54 szavazata ellenében. (Politikai Újdonságok, 1872. jún. 26.)
Sarah Bernhardt Párisban [Akin Károly hazánkfiával]. (Fővárosi Lapok, 1889. ápr. 20.)
Egy elromlott élet. [Akin Lajos tragédiája.] (Budapesti Hírlap, 1893. ápr. 8.)
Egy magyar akadémikus öngyilkossága. [Akin Károly haláláról.] (Pesti Hírlap, 1893. nov. 1.)
Öngyilkos akadémikus. (Pesti Napló, 1893. nov. 1.)
Akin Károly öngyilkossága. (Pesti Hírlap, 1893. nov. 3.)
Ki a zárt levelezőlap feltalálója? [A két Akin egy szabadalma.] (Pesti Hírlap, 1898. jan. 5.)
A levélbélyeg-gyűjtés. (Magyarország [napilap], 1899. júl. 25.)
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. (Bp., 1903)
Beck Mihály: Michael Faraday élete és munkássága. [Akin Károly és Faraday kapcsolatáról.] (Természet Világa, 1992. 5.)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

Megjegyzések

Lexikonok eltérő születési helye: Buda! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője