Ákom Lajos
Ákom Lajos

2024. december 8. Vasárnap

Ákom Lajos

orgonaművész, zeneszerző, karnagy

Születési adatok

1895. március 7.

Margitta

Halálozási adatok

1967. május 18.

Budapest


Iskola

Az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán orgona szakon Antalffy-Zsíros Dezső tanítványa.

Életút

Tanulmányainak befejezése után ausztriai, olaszországi és svájci hangversenykörúton szerepelt, hazatérése után a Nemzeti Zenede orgona szakának r. tanára (1930–1931). A bp.-i Kálvin téri református templom karnagya és főorgonistája (1931–1967). A Magyar Írók Filmje Vállalat számára film-kísérőzenéket szerzett (1937–1942), orgonaműveket, kóruskompozíciókat írt. Gyermekek számára néhány mesejátékot is komponált (a Manó c. művére előadott Manótánc c. karaktertánc gyermek- mozdulatművészeti vizsgaelőadáson szerepelt, 1925-ben). Az ő tervei alapján készült el a pápai református templom (a Dunántúl legnagyobb, Magyarország 4. legnagyobb református temploma) orgonája (1949–1959 között).

Főbb művei

F. filmzenéi: Két fogoly (1937)
A leányvári boszorkány (1938)
Nem loptam én életemben (1939)
Beata és az ördög (1940)
Sárga rózsa (1940)
Göre Gábor visszatér (1940)
Csákó és kalap (1941)
Az utolsó dal (1941)
Lesz, ami lesz (1941)
Életre ítéltek! (1941)
Álomkeringő (1942)
Annamária (1942)
Enyém vagy! (1942)
Szeptember végén (1942)
Tavaszi szonáta (1942).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője