Ákos Károly
orvos, pszichológus, szerkesztő
Születési adatok
1918. október 3.
Budapest
Halálozási adatok
2003. június 19.
Budapest
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1942), a pszichológiai tudományok kandidátusa (1976).
Életút
A II. világháborúban munkaszolgálatos (1942. okt. 15.–1945. márc. 15.), majd az újjászervezett magyar honvédségben zászlóalj-vezető orvosként szolgált (a 6. Honvéd Gyaloghadosztályban, 1945. márc. 15.–1946. jan. 19.). Az Angyalföldi Elmegyógyintézet alorvosa (1945–1946), egyúttal a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete függetlenített politikai munkatársa (1946–1948), a Magyar Néphadsereg (MN) hivatásos tisztje (1948. ápr. 1.–1953. ápr. 2.; 1950-től alezredesi rangban) és az Egészségügyi Tiszti Iskola parancsnoka (1952–1953). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) tud. segédmunkatársa (1953. ápr. 6.–1953. dec. 30.), a Művelt Nép Könyvkiadó (= Bibliotheca Könyvkiadó) természettudományi lektorátusának vezetője (főszerkesztői címmel, 1953. dec. 30.–1957. dec. 31.). A Magyar Néphadsereg (MN) Repülő Alkalmassági Vizsgáló Állomásának pszichológus főorvosa (1958. jan. 1.–1962. aug. 14.), az MTA Pszichológiai Bizottsága tud. főmunkatársa (1962–1972), a Pszichokronográfiai Kutatócsoport csoportvezető főmunkatársa (1973–1978?).
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a misztikus tudat és a vallás kérdéseivel, az egyéni tudat keletkezésének mechanizmusaival foglalkozott, új, eredeti magyarázatát adta a tudat létrejöttének. Később érdeklődése az emberi magatartás törvényszerűségeinek vizsgálata, az emberi érzékszervek működése, pszichológiai és fiziológiai vonatkozásainak feltárása felé fordult. Feleségével, László Magdával felfedezte az ún. kritikus villogási frekvencia sorozateffektust (= Critical Flicker Frequency Series Effect; CFFSE), és kidolgozták az erre alapozott, az egyén aktuális általános egészségi állapotát fizikailag mérő pszichokronográfiai metodikát (PCG). Igen értékes tudománynépszerűsítő tevékenysége, az 1960-as–1970-es években szinte valamennyi általános és szaklexikon szerkesztésében jelentős részt vállalt. Lefordította a négykötetes Brehmet (Az állatok világa, 1957–1959), szerkesztette az új Darwin-sorozatot, népszerű ismeretterjesztő műveket írt a vallás keletkezéséről és kezdeteiről, a primitív népek hitvilágáról, az idegrendszer működéséről, a gondolkodás és a tudat viszonyáról.
Elismertség
A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) Filozófiai Szakosztályának alapító tagja.
Elismerés
SZOT Díj (1969).
Szerkesztés
A Korunk tudománya c. könyvsorozat szerkesztője (1964–1973). A Magyar Orvosi Szemle c. folyóirat szerkesztője (1945–1946), az Élet és Tudomány természettudományi rovatvezetője (1952–1963).
Főbb művei
F. m.: A materialista világnézet és a vallás. (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadó Irodájának Előadásai. 3. Bp., 1952)
A vallás eredete. – Pavlov, a haladó tudomány vezéralakja. – A tudat keletkezéséről. – A természeti vallások nyomai a modern vallásokban és a babonákban. – A fejlődés dialektikájáról. (Természet és Technika, 1952)
A természeti vallások. (Bp., 1953)
Az orvostudomány fejlődése és a vallás. (Természet és Technika, 1953)
A miszticizmus lélektana. (Bp., 1955)
Arrabona kérdéséhez. (Természet és Társadalom, 1955)
A fajok eredete és az ember származása. (Szabad Nép, 1955. dec. 9.)
Varázslat és misztikus tudat. (Természet és Társadalom, 1956)
A karácsony történetéből. (Világosság, 1960)
Ismeretlen világ: az állatok. Ill. Köpeczi Bócz István. (Bp., 1960
új kiad. Nyíregyháza, 2003
oroszul: Moszkva, 1965)
Gondolkodnak-e az állatok? Ill. Ákosné László Magda. (Gondolattár. 3. Bp., 1960
oroszul: Moszkva, 1965)
Érzékeink világa. Ill. Ákosné László Magda. (Élet és Tudomány Kiskönyvtár. 17. Bp., 1960)
A karácsony történetéből. (Világosság, 1960)
Megismerés. Ill. Ákos Károlyné. (Bp., 1961)
Inger. Ingerület. Tudat. A pszichológiai fogalmak tisztaságáért. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961)
Érzékeink világa. (Világosság, 1961)
Sáskák és lemmingek. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1961)
A kritikus fúziós frekvencia alkalmazásának új módszeréről. (Orvosi Hetilap, 1961)
Istenek nyomában. I–III. köt. Ill. Ákos Károlyné. (I. köt. Vasárnap. Bp., 1961
II. köt. Az áldozat. 1963
III. köt. Az ördög. 1964)
Miért van Mózesnek szarva? (Világosság, 1962)
Apologetika és filológia. Adalékok az ‘ördög’ fogalmának modern használatához. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. 1. Bp., 1962)
Ismeretlen világ: az ember. Ill. Ákos Károlyné. (Bp., 1962
bolgárul: Szófia, 1966)
A vallás mint hamis tudat. Pszichológiai és történeti szempontok. – A delfinek. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1963)
A keresztszimbólum egyik forrása. – Ősi jelképek. (Világosság, 1963)
Idegrendszerünk. Ill. Ákos Károlyné. (Bp., 1963)
Az idegrendszer fejlődése, felépítésének és működésének alapjai. (Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai. Segédkönyv a tanulók világnézeti neveléséhez. 2. Bp., 1963)
A lélek. Egy fogalom fejlődése. (Bp., 1964)
Magányosan nevelt majmok. – Még egyszer a delfinekről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1964)
A delfinek értelmi képessége. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1964)
A kritikus fúziós frekvenciasorozat-effektus. Ákos Magdával. (Pszichológiai tanulmányok. VII. Bp., 1964 és külön: Bp., 1965)
The Critical Flicker Frequency Series Effect. Ákos Magdával. (Bp., 1966
2. kiad. 1967)
Az agyműködés sebessége. Ákos Károlynéval. – Agy és tudatos tapasztalás. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1967)
A tudomány növekedése – kedvező kilátások és várható veszélyek. Wigner Jenővel. (Magyar Tudomány, 1968 és külön: Bp., 1968)
A pszichofizika elakadása a küszöbön. – A pszichológia várható fejlődéséről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968)
Age Changes in Men of Critical Flicker Frequency Series Effect – CFFSE. Ákos Károlynéval. (Gerontologia, 1970)
Konduktív pedagógia. 1. Hári Máriával. Ill. Pető András. A fényképeket Kőkúti Dénes készítette. (Bp., 1971
japánul: Osaka, 1978 és 1981
angolul: New York, 1988 és London, 1990)
A habituációról, a pszichokronográfia – CFFSE-metodika – alapján. Ákos Károlynéval. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1973)
Az idők örvényében. Agy és tudat. (Bp., 1975)
A tudat eredete és a psychocronographia. Kand. értek. (Bp., 1976)
Nagy tudomány, kis tudomány. Wigner Jenővel. (Természet Világa, 1978)
A fáradás psychochronographiai vizsgálata. Monográfia. Ákos Károlynéval. (Bp., 1979)
Dina. Eine Mutter praktiziert die konduktive Pädagogik. Plädoyer für das eigenverantwortliche Handeln von Eltern cerebral bewegungsgeschädigter Kinder. Ákos Magdával. (Ulm, 1990
2. átd. angol nyelvű kiad. Dina. A Mother Practises Conductive Education. Birmingham, 1991)
írásai az Élet és Tudományban: Kőbalta kora. – A szó varázsereje. – A lélek származása. – Varázsszertartások, babonák. – A vas babonái. – Istenek teremtése. – A mítoszok világa. – Az álom babonái. – A pogányság emlékei Magyarországon. – A vallás szerepe a nők elnyomásában. – Ördögök, boszorkányok, szellemek. (1952)
Növényi védőanyagok az ember szolgálatában. – Reflexek, ösztönök. – Babona, kuruzslás, egészségrontás. – Az állatok tanulékonysága. – Tudomány és vallás. (1953)
Sarlatánok. – A vírusok változékonysága. – A világ teremtése. (1954)
A vademberek gondolkodásának kulcsa. – Az ösztönök ereje. – Egy megoldatlan probléma. – Tengeri csillag a válaszúton. – A természet harmóniája. – Két évszázad – két törvény. – Egy fakírtörténet. – Hegyi kérdés. – Spiritizmus. 1–2. – Ostorgömb a „skatulyában”. (1955)
Az állat a színre lép. – Az állatok családfája. – Asztaltáncoltatás és gondolatolvasás. – Kis állatok nagy világa. – Mire tanít a szivacs? – A vasárnap eredete. – A polip és a medúza. – A korallok világa. – Mit rejt a kagyló? (1956)
Minek higgyen az ember? – A csigák. – A lábasfejűek. – Lélektani kísérletek. – Az angolna titka. – Homoki szöcskerákok iránytűje. – Halak közt minden lehetséges. – A becsapott rákok. – Az „okos” patkány és a „bátor” hal. – Intelligens-e a giliszta? – Milyen színű a pipacs? – A nemi jelleg. – Tévedni emberi dolog? (1957)
A karvaly és a kakukk. – Gerincesek és ízeltlábúak. – Az árnyékmadár és az árnyékhal. – Az elpusztíthatatlan sündisznó. – Idegrendszerünk méretei. – Tótágast álló nézetek. – A babona eredete. – A zacskórák és három tanulság. – Hangyalegendák. – Óra, nap, perc… – A gyapjasollósrák. (1958)
Az elveszett és a megtalált reflex. – Az élet holdnaptára. – A postagalamb tájékozódása. – A darwinizmus és a mimikri. – Mi a fekete szín? – Az idegrendszer nyelve. – Nehéz megismerni a természetet. – A világ kétfajta megismerése. (1959)
Tudnak-e az állatok számolni? – Egy felfedezés története. – Okosabb-e a kutya, mint a tyúk? – A tyúk és a tojás. – Az idegrendszer felépítése. – Az emberi idegrendszer működése. – Az élő anyag felépítésének kulcsa. – Közlekedési balesetek. – Az idegrendszer és a tudat. – Kísérleti anya. – „Érés” vagy tanulás. – Tapintás és megismerés. (1960)
A viselkedés törvényszerűsége. – Az állati fonák viselkedése. – A „képhallás”. – A vándorló halak titka. – Gépesített szenvedély. – Irányított ösztönök. – A páviánok társadalma. – Az agy két féltekéje. – Az elhízásról. – A fájdalomról. (1961)
A tanulás élettanáról. – Anyátlan majmok. – A süket pulyka és tanulságai. – Az újdonság ingere. A tanulás pszichológiájához. – A túlterhelés határa. – A csillók. – Kötött stílusú párviadalok az állatvilágban. – Gondolkodhatnak-e a gépek? – Miért maradtak majmok? (1962)
Csoportos élet az állatvilágban. – Alvás, álom, álmatlanság. – A térbeli tájékozódásról. – A tudomány gyorsuló fejlődése. (1963)
A szagok kísérletes kutatása. – A magatartás öröklődése az állatvilágban. (1966)
szerk.: Darwin, Charles: A fajok eredete. (Bp., 1955)
Az egészséges ember. (A kultúra világa. Bp., 1959
2. kiad. 1964)
Darwin, Charles: Állatok és növények változásai háziasításuk során. (Bp., 1959–1960)
Darvin, Charles: Az ember származása. (Bp., 1961)
Az ateizmus kérdésének újabb irodalma. Összeáll. Lengyel Bélával és Pálvölgyi Endrével. (Bibliográfiák az egyetemi oktatás számára. 13. Bp., 1961)
Darwin, Charles: Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése. (Bp., 1963)
Az ateizmus és a valláskritika nemzetközi cikkbibliográfiája. I–XV. füz. Többekkel. (Bp., 1963–1968)
A kultúra világa. V. köt. Az egészség. – Lélektan–nevelés. – Sport és testkultúra. Szerk. Fehér Imrénével és Pozsgai Józseffel. (Bp., 1964)
Bauer Ervin: Elméleti biológia. Ford. Müller Miklós. (Bp., 1967)
Orvosi Lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Szerk. Révész Györggyel. (Bp., 1967–1973)
Új Magyar Lexikon. VII. köt. Főszerk. (Bp., 1972)
Kislexikon. A–Z. Főszerk. 16 táblával, 4 térképpel. (Bp., 1968)
Mindenki lexikona. I–II. köt. (Bp., 1974)
ford.: Brehm, Alfred Edmund: Az állatok világa. I–IV. köt. Teljesen átd. Rammer, Walter. (Bp., 1957–1959
2. kiad. 1960).
Irodalom
Irod.: Egy zászlóaljorvos emlékei. (Új haza, új hadsereg. Visszaemlékezések az 1945–1947-es évekre. Szerk. Móricz Lajos és Nagy Gábor. Bp., 1970
2. bőv. kiad. Új haza, új hadsereg. Visszaemlékezések az 1945–1948-as évekre címmel 1985).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2016
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)