Alaksza Ambrus
Alaksza Ambrus

2022. augusztus 19. Péntek

Alaksza Ambrus

író, költő, műfordító

Születési adatok

1903. március 14.

Nagysenkőc, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1983. június 27.

Budapest


Család

Családja Tornóc községből származott, nagyszülei kisbirtokos földművelők voltak. Sz: Alaksza Zsigmond (1878–1960) MÁV-alkalmazott, üzemi segédtiszt, Ács Anna. Négyen voltak testvérek. Testvérei: Alaksza Zsigmond (1898–1960) gépészmérnök, ill. Alaksza Béla és Alaksza Margit. Fia: Alaksza Tamás (1935–) író, újságíró.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1934).

Életút

A rákospalotai Klebelsberg Kuno Községi Polgári Fiúiskola helyettes tanára (1932–1934), r. tanára (1934–1940), a lévai állami gimnázium r. tanára (1938–1944). A II. vh. után az Ady Endre Népi Kollégium igazgatója (1946–1947), a sümegi gimnázium r. tanára (1947–1949), Zalaegerszegen általános iskolai igazgató (1949–1951), a nagykanizsai gimnázium tanára és uo. a diákotthon igazgatója (1951–1963). Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport nyugdíjas szerződéses munkatársa (1963-tól). Első verse a Nyugatban jelent meg (1927), majd sorra közölte írásait a Népszava, a Pesti Napló, a Nemzeti Ujság, ill. a Széphalom, a Délsziget, a Sorsunk, a Jelenkor, a Kortárs stb. Díjat nyert a Fővárosi Tanács és a Magyar Írók Szövetsége közös felszabadulási pályázatán (1970). Különösen értékes műfordítói tevékenysége, elsősorban klasszikus ókori és középkori latin nyelvű irodalmat (pl. Ovidius, Janus Pannonius stb.) és Goethe elégiáit ültette át magyar nyelvre. Első verseskötetét (A vándor visszanéz, 1935) Babits Mihály segítette megjelentetni.

Főbb művei

F. m.: A vándor visszanéz. Versek. (Újpest, 1935)
Az irodalmi műveltség alapelemei. Tanulmány. (Rákospalota, 1937)
A Kalevala az iskolában. (Rákospalota, 1938)
Az utas eltéved. Versek. Szerk. Baán Tibor. (Vadamosi füzetek. Zalaegerszeg, 1998
2. jav. kiad. 2009)
ford.: Goethe: Római elégia. Többekkel. (Bp., 1958).

Irodalom

Irod.: A. A. hetvenéves. (Élet és Irodalom, 1973)
Halálhír. (Népszabadság, 1983. jún. 30.)
Zalai életrajzi lexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994
3. kiad. jav. és bőv. kiad. 2005)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője