Alapi Gyula
Alapi Gyula

2024. október 7. Hétfő

Alapi Gyula

jogász, ügyész

Névváltozatok

Alapy Gyula 

Születési adatok

1911. december 18.

Komárom, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1976. február 18.

Fonyód, Somogy megye


Család

Sz: Alapi Gyula (1872–1936) történész, levéltáros, muzeológus.

Iskola

A brünni (= Brno) egyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1934).

Életút

A két világháború között Érsekújvárott ügyvéd (1934–1945), majd áttelepült Magyarországra.

 

A II. világháború után a győri ún. népügyészség tagja (1945–1946), vezetője (1946–1948), a budapesti népfőügyészség tagja (1948. júl.–1949. febr.), a budapesti államügyészség vezetője (1949–1956). A forradalom után a Szovjetunióban élt (1956–1958), hazatérése után az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete tud. munkatársa (1958–1962). A Fővárosi Díjbeszedő Vállalat gáz- és villanyóra-leolvasója, majd vállalati jogtanácsosként nyugdíjazták. Az SZDP (1945–1948), az MDP (1948–1956), az MSZMP tagja (1956–1962; kizárták: 1962).

A leghírhedtebb koncepciós perekben (pl. a Magyar Közösség-per, Mindszenty József pere, Rajk László pere, a Standard-per stb.) a vád képviselője.

Főbb művei

F. m.: Az alkotmány és a büntetőjog. (Bp., 1950).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: 1982. február 18.! A budapesti halotthamvasztó adatai szerint 1976. február 18-án hunyt el. Tóth Tamás közlése. 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője