Alapi Gyula
Alapi Gyula

2024. május 18. Szombat

Alapi Gyula

történész, levéltáros, muzeológus

Születési adatok

1872. október 20.

Komárom, Komárom-Esztergom vármegye

Halálozási adatok

1936. január 20.

Komárom, Csehszlovákia


Család

Fia: Alapi Gyula (1911–1982) jogász, ügyész.

Iskola

A gimnáziumot Komáromban és Esztergomban végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogot tanult (1890–1892), bölcsészdoktori okl. szerzett (1910); közben levéltárosi szakvizsgát tett (1902), Kolozsvárott régészeti tanfolyamon vett részt (1910).

Életút

A Földművelésügyi Minisztérium gyakornoka, számtisztje (1892–1898), Komárom város alszámvevője (1898–1899), helyettes főszámvevője (1899–1900), árvaszéki számvevője (1900–1903), levéltárnoka (1903–1923), nyugdíjazták (1923). Az I. vh. idején a Vöröskereszt vármegyei választmányának titkára és a helyi Hadigondozó ig.-ja (1914–1918). A Komáromi Múzeum ig.-ja (1913–1936). A szlovenszkói tartományi gyűlés keresztény-szocialista párti képviselője (1928–1936). Pályáját szépirodalmi művekkel kezdte, verseskötete és elbeszélésgyűjteménye jelent meg. Később érdeklődése Komárom város és Komárom-Esztergom vm. múltja felé fordult, számos helytörténeti, családtörténeti, genealógiai és művelődéstörténeti munka szerzője és szerkesztője. Elkészítette a Komáromban működő közművelődési intézmények egyesülési tervezetét (amelynek jóváhagyása után megalakította a Jókai Közmívelődési és Muzeum Egyesületet, 1911. márc. 5.). Irányítása alatt a Jókai Egyesület és a Komáromi Múzeum a szlovákiai magyarság jelentős szellemi központjává vált. Nevéhez fűződik – többek között – a komáromi Kultúrpalota termeiben létrejött első múzeumi kiállítás megrendezése (1914), a Jókai centenáriumi kiállítás megszervezése (1925). A múzeum gyűjteményeinek gyarapítása érdekében ásatásokat is végzett (Alsógelléren, Hetényben, Komáromban, Megyercsen és Szimőn). Búcsúztatása Komárom újkori történetébe a legnagyobb temetésként vonult be.

Elismertség

A Komáromi Múzeum Egyesület titkára (1901–1911). A Jókai Közmívelődési és Muzeum Egyesület alapító titkára (1911–1912), főtitkára (1912–1931). A Szlovenszkói Magyar Kultúregylet elnöke (1935–1936). A Szlovenszkói Magyar Népszövetség alapító tagja.

Szerkesztés

A Komáromi Ujság belső munkatársa (1891–1901), szerkesztője (1901–1912), a Komárom vármegyei Múzeumi Egyesület Értesítője (1904–1914), a Komárom (1913–1916), a Levéltárosok Lapja (1913–1915), ill. a Magyar Vasárnap (1931), a Nemzeti Kultura szerkesztője (1933–1936). A Komáromi Lapok belső munkatára (1891–1901), a pozsonyi Híradó (1923-tól) és a Prágai Magyar Hírlap rendszeres cikkírója (1923-tól).

Főbb művei

F. m.: Költemények. (Bp., 1895)
Asszonyok. 13 elbeszélés. (Bp., 1897)
Huszonöt év a komáromi iparos ifjúság közművelődési egyesülete történetéből. (Komárom, 1901)
Gyulai Rudolf élete és működése. (Komárom, 1907)
Komárom vármegye és város írói. (Bp., 1908)
Komárom vármegye és az utolsó nemesi fölkelés. Egy. doktori értek. is. (Komárom, 1910)
A Komárom megyei Kultsár-könyvtár címjegyzéke. (Komárom, 1911)
Komárom vármegye nemes családjai. (Komárom, 1911)
Kultsár István. 1760– 1828. (Komárom, 1911)
Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében. (Komárom, 1914)
Komárom vármegye levéltárának középkori oklevelei. (Komárom, 1917)
A Komárom-vidéki Takarékpénztár története. (Komárom, 1923)
A hazajáró lélek. Vígjáték. (Komárom, 1925)
Jókai Emlékkönyv. Szerk. Fülöp Zsigmonddal. (Komárom, 1925)
A szülőföld Jókai regényeiben (Komárom, 1925)
A Jókai Egyesület 15 éve. (Komárom, 1926)
Magyar dicsőség. Történeti elb.-ek. (Komárom, 1928)
Kultsár István és könyvtára. (Komárom, 1928)
A csallóközi halászat története. (Komárom, 1933)
Lovasnomád sírok a Vágduna alsócsallóközi jobbpartján. (Nemzeti kultúra. Komárom, 1933)
Macourek dr. cseh történetíró „A magyarok és a magyar állam története” című művének bírálata. (Komárom, 1935).

Irodalom

Irod.: Szénássy Zoltán: Komáromi Olympos. (Bratislava, 1984)
Ratimorsky Piroska–Tok Béla: A múzeum munkatársai. 1886–1945. (Új Mindenes Gyűjtemény. 5. A komáromi múzeum száz éve. Bratislava, 1986)
Csütörtöky József–Kisné Cseh Julianna: A. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője