Albach József Szaniszló [Joseph Stanislas]
Albach József Szaniszló [Joseph Stanislas]

2021. február 28. Vasárnap

Albach József Szaniszló [Joseph Stanislas]

botanikus, földrajzi író, ferences szerzetes

Születési adatok

1795. január 28.

Pozsony

Halálozási adatok

1853. november 12.

Kismarton


Család

Sz: Albach Ádám pozsonyi polgár.

Iskola

Belépett a ferences (marianus) szerzetes rendbe (1810), Székesfehérvárott bölcseletet, Pozsonyban teológiát tanult (1810–1818), Mocsonokon áldozópappá szentelték (1818).

Életút

Szombathelyen (1816–1817), Érsekújvárott orgonista (1817–1818), Érsekújvárott (1818–1820), Nagyszombaton (1820–1822), Kismartonban (1823–1824), Pesten hitszónok (1825–1838), Győrött (1839–1840), Esztergomban misszionárius, egyúttal József nádor meghívására az Országgyűlés hitszónoka (1840), haláláig ismét Kismartonban hitszónok (1840–1853). Pályája elején nagy hatású szónoki beszédeivel hívta fel a figyelmet, amelyek közül több nyomtatásban is megjelent, ill. számos teológiai művet is írt. A reformkor ismert személyiségei közé tartozott: gr. Széchenyi István őt választotta gyóntatójának, Liszt Ferenc három művét is neki ajánlotta, Kossuth Lajos is személyes ismerősként, megbecsüléssel emlékezett rá. Pesti működése, főleg az Országgyűlés idején kifejtett tevékenysége kivívta a hatóságok nemtetszését, ezért helyezték vissza a kismartoni zárdába. Sadler József útmutatása mellett Pesten kezdett el botanikával foglalkozni, első gyűjtése 1835-ből való. Több mint tíz éven át gyarapította, gazdag és pontos információkkal látta el 3210 lapból álló herbáriumát. Növénygyűjteményének nagyobb része Pest- Buda, kisebb hányada a Lajta hegységből és környékéről származott. A begyűjtött példányokat német és latin nyelvű megjegyzésekkel, a növény elmélyült botanikai és földrajzi leírásával látta el: a fajokon belüli változatosság megmutatására törekedett. Élete utolsó éveiben egyedülálló kísérletbe fogott: megpróbálta a növényi test felépítését demonstrálni. 236 növényfaj esetében a példányok legapróbb szerveit is kipreparálva különleges növénysorozatot készített. Erős kritikai érzékű, éles szemű megfigyelő volt, új taxonokat azonban nem írt le. Halála után a „pompás füvészeti kincs” a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytárába került, ma is ott őrzik.

Főbb művei

F. m.: Was ist der Abglass? (Pest, 1826)
Heilige Anklänge. (Pest, 1828)
Erinnerungen an Gott, Tugend und Ewigkeit. (Pest, 1831)
Kurze Geographie von Ungarn. (Pest, 1834
m. nyelven: Magyarország rövid leírása… Ford. Gegő Elek. Pest, 1834)
Kurze mathematische, physische und politische Geographie. (Pest, 1834).

Irodalom

Irod.: Huszár I. Jeromos: Pater A. J. (Szeged, 1944)
Gajdos, V. J.: Franz Liszt und Stanislaus Albach. (Burgenländische Heimatblätter, 1971)
Bunke Zsuzsa: Stanislaus Albach botanikai munkássága. (Botanikai Közlemények, 1980)
Bunke Zsuzsa: Pflanzenpräparationsmethoden von Stanislaus Albach. (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 1995)
Stift, Hildegard: Joseph Stanislaus Albach. Leben und Werk. – A. J. Sz. élete és munkássága. Szakdolgozat. (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba, 2000)
Szolláth György: A. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013