Albert Andor
Albert Andor

2024. április 17. Szerda

Albert Andor

szobrász

Születési adatok

1876. november 11.

Baja

Halálozási adatok

1940. február 1.

Győr


Iskola

Középiskoláit Baján végezte, a Bajai Takarékpénztár ösztöndíjával Bp.-re ment. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajos hallgatója, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult (1898-ig).

Életút

1898-tól kiállító művész. Rendszeresen szerepelt a Képzőművészeti Társulat országos kiállításain, ahol Munkácsy Mihály mellszobrával díjat is nyert (1900). Aradon működött (1905–1919), ahol részt vett a város Kossuth-szobor pályázatán (1907), és az aradi Kossuth-kút pályázaton (I. díjat nyert, 1912). Az összeomlás után Győrött telepedett le (1919), portrékat, síremlékszobrokat, világháborús emlékműveket készített (pl.: győri zsinagóga; hédervári, ikervári, véneki r. k. templom). ő készítette az első felállított magyarországi hősi emlékművet (1921: Écs). A győri Nádor Szállodában tartott fenn műtermet és szobrásziskolát (1923-tól).

Emlékezet

Emlékiratában Borsos Miklós szólt róla, aki rajzban is megörökítette alakját.

Szerkesztés

Tárcái az Arad és Vidéke c. lapban jelentek meg (1909-től).

Irodalom

Irod.: Jankó Gyula: Urhegyi Lajos és A. A. (Aradi Közlöny, 1907)
Borsos Miklós: Visszanéztem félutamból. Visszaemlékezések. (Bp., 1971)
Orbán László: hazánk legelső I. világháborús emlékműve Écsen. (Honismeret, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője