Albert Ferenc
Albert Ferenc

2025. január 14. Kedd

Albert Ferenc, montedegói

csillagász

Születési adatok

1811. január 1.

Klagenfurt

Halálozási adatok

1883. augusztus 9.

Eger


Család

Apja a klagenfurti 3. sz. gyalogezred hadnagya, 1820-tól Egerben toborzó parancsnok, a család az 1820-as években telepedett le Egerben.

Iskola

Középiskoláit Egerben, elsősorban magánúton végezte, a pesti egyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1835).

Életút

A budai, gellérthegyi csillagda gyakornoka (1825–1831), mint segéd-, ill. helyettes csillagász az intézet mb. vezetője (1831–1836), ig.-ja (1836–1849). A pesti tudományegyetemen a csillagtan, a kortan (= kronológia) és a felsőbb földmérés rk. tanára (1841–1848), a forradalom és szabadságharc idején a Buda körül létesítendő erődítési munkálatok vezetője (1848. szept. 10.–1849. jan. 5.). A forradalom bukása után az osztrák hatóságok elfogták és fogságban tartották (1849. júl. 27.–nov. 13.). Az osztrák főparancsnokság tolmácsa és fordítója (1849–1851), az egri érseki jogi líceumban a matematika r. tanára, könyvtárnok és a csillagvizsgáló vezetője (1851. ápr. 15.–1883). Tittel Pál, apjának barátja hatására kezdett el foglalkozni matematikával és „csillagvizsgálatokkal”. A pesti egyetemen először adott elő csillagászatot és geodéziát magyar nyelven. Ô volt az első magyar csillagász, aki szupernovát fedezett fel. Irányítása alatt a gellérthegyi csillagda nemzetközi hírnevet szerzett. Buda ostroma idején nemcsak a csillagvizsgáló, de vele együtt minden vagyona is megsemmisült; az intézetnek csak néhány műszerét sikerült kalandos körülmények között megmentenie. Részt vett a prágai német (1834), a mainzi német (1842) és a strasbourgi francia tudósok természettudományi gyűlésein (1842). Alapvetőek csillagászati, földrajzi, helyismereti értekezései, de a magyar és a német nyelv sajátosságaival foglalkozó ismeretterjesztő cikkeket is írt.

Emlékezet

Kéziratos hagyatékát az egri érseki könyvtár őrzi.

Elismertség

A Magyar Természettudományi Társaság tagja (1843-tól).

Szerkesztés

Az 1827 után Mo.-on megjelent naptárakban ő állította össze a csillagászati és a kronológiai fejezeteket. A budai csillagdában az általa intézett meteorológiai „észleletek” eredményeit havonként rendszeresen közölte az Ofner–Pestner Zeitung és a Pester Tageblatt (1825–1848). Az Egri Értesítő szerkesztője (1860); magyar nyelvű népszerű csillagászati dolgozatai elsősorban a Jelenkorban és a Nemzeti Ujságban (1832–1848), ill. az Eger- és Idők Tanuja c. lapban jelentek meg (1851-től).

Főbb művei

F. m.: Allgemeines Briefsteller. (Pesth, 1842
5. bőv. kiad. Haus-Sekretär und Briefsteller címmel 1844)
Neuestes polytechnisches Rezept-Taschenbuch. (Leipzig–Pesth, 1845)
A folyó évi július 28-án beállandó napfogyatkozásról. (Eger, 1851)
Magyar nyelvtan. (Eger, 1853)
Német nyelvtan a magyar tanuló ifjúság számára. (Eger, 1853
2. kiad. 1860)
Huldigungsgrass zum 24. April 1854. aus Erlau’’s stillem Matra-Thale dem allerhöchsten Kaiserpaar. (Erlau, 1854)
Tittel Pál. (Magyar Orvosok és Természetbúvárok Munkálatai, 1869).

Irodalom

Irod.: Zétényi Endre: A. F. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1962)
Egy csillagász írásos hagyatéka. Sajtó alá rend. Radnai Lóránt. (Budapest [folyóirat], 1976)
Both Előd–Vargha Domokosné: A. F. vizsgatételeihez. (Technikatörténeti Szemle, 1985)
A gellérthegyi csillagda pusztulása. A. F. álladalmi segédcsillagász és tanár beszámolója a gellérthegyi egyetemi csillagda pusztulásáról. Sajtó alá rend. Vargha Domokosné. (Élet és Tudomány, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője