Albert János
Albert János

2020. október 25. Vasárnap

Albert János

vegyészmérnök

Születési adatok

1896. január 21.

Nagyenyed, Alsó-Fehér vármegye

Halálozási adatok

1973. április 14.

Budapest


Család

Sz: Albert Iván (†1934) mérnök, műsz. főtanácsos, Mandl Ida (†1943). F: Dobozy Ilona.

Iskola

A nagyenyedi gimnáziumban éretts. (1914), a József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1921), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen műsz. doktori okl. szerzett (1939), a műsz. tudományok kandidátusa (1956), doktora (1960).

Életút

A József Műegyetem Mezőgazdasági Kémiai Tanszéken ‘’Sigmond Elek tanársegéde (1920–1922), a Lyon Szappan- és Vegyészeti Gyár üzemvezető mérnöke (1922–1925), az Újlaki Tégla és Mészégető Rt., ill. a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. üzemvezető mérnöke, főmérnöke, majd a vállalat kísérleti laboratóriumának vezetője (1925–1948), a Tégla és Cserépipari Központ Laboratóriumának vezetője (1948–1952), az Építőanyagipari Kutató Intézet, ill. a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI) Durvakerámiai Osztályának vezetője (1953–1971). Építőanyag-ipari és gyártástechnológiai alapkutatásokkal, durvakerámiai építőanyagok szárítási és száradási folyamatainak, fagyállóságának, ill. víztartóképességének feltárásával fogl. Kísérletei alapján fejlődött ki Mo.-on a különleges kerámiai elektromos szigetelőanyagok iparága (Nagybátony-Újlaki Rt., 1939–1948). Megvizsgálta és feltérképezte Mo. fontosabb durvakerámiai agyagait, majd ezzel összefüggésben új technológiai eljárást dolgozott ki a hansági tőzeg felhasználásával víztaszító és hidegszigetelő építőelemek előállítására, ill. agyagkötésű porszénhamutéglák gyártására. Tudományos pályafutásának kezdetén eljárásokat dolgozott ki kis térfogatsúlyú, hő- és hangszigetelő kovasav-mészműkövek előállítására (1934), majd Mo.-on először dolgozta ki a szalma-kartonlemezek gyártási eljárását (1936), ill. magnéziumszilikát-, titándioxid és magnéziumtitanát-alapú nagyfrekvenciás kerámiai szigetelőanyagok gyártását vizsgálta. Később eljárást fejlesztett ki hűtőszigetelő-anyagok mo.-i tőzegből történő előállítására (1951–1953), végül üreges és nagyszilárdságú mészhomoktéglák és színes mészhomok-burkolóelemek gyártási technológiáját vizsgálta (1953-tól).

Elismertség

A Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja, a Magyar Kémikusok Egyesülete választmányi tagja. Az Építőanyagipari Tudományos Egyesület (1949-től) és az Energiagazdasági Tudományos Egyesület alapító tagja (1951-től).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1958), Kossuth-díj (1960).

Főbb művei

F. m.: Hőt és hangot jól szigetelő, kis térfogatsúlyú, nem nedvesedő kovasav-mészműkövek. Egy. doktori értek. (Bp., 1938)
Termikus hatásoknak ellenálló kerámiai anyagok. (Kémikusok Lapja, 1942)
Különleges összetételű kerámiai anyagok az elektrotechnikában. (Kémikusok Lapja, 1943)
Hőszigetelő kerámiai anyagok. (Építőanyag, 1949)
Mész- és mészaluminát kötésű műkövek. (Építőanyag, 1950)
Hőszigetelő anyagok kémiája és technológiája. (Bp., 1951)
Hűtőberendezések szigetelőanyagai. (Építőanyag, 1952)
Kerámiai anyagok. Sasvári Györggyel. (Bp., 1952)
A hőszigetelés és hőközlés alaptörvényei. – A hőszigetelőanyagok tulajdonságai és technológiája. (A hőszigetelés kézikönyve. Szerk. is. Bp., 1953
2. átd. és bőv. kiad. 1962)
Ipari kemencék kerámiai építő és szigetelő anyagai. (Bp., 1953)
A szárításnál végbemenő fizikai folyamatok kerámiai anyagokban. (Építőanyag, 1953)
Hőmérsékletmérés az építőanyagiparban. (Bp., 1954)
Az agyagok minőségének befolyása durvakerámiai anyagok száradási érzékenységére. (Építőanyag, 1954)
Téglaégetés a tégla alapanyagába kevert tüzelőanyaggal. Kand. értek. (Bp., 1955)
Agyagkötésű égetett porszénhamutéglák. Varga Dénessel. (Építőanyag, 1956)
Hidegszigetelő tőzeglemezek. (Építőanyag, 1956)
Hőszigetelő anyagok és könnyűbeton. (Mérnöki kézikönyv. I. köt. Bp., 1956)
A szárítás. – Tégla és cserép. – Hőszigetelő kerámiai alapanyagok. (A kerámia tudományos alapelvei. Bp., 1956)
Duzzasztott agyagkavics. (Építőanyag, 1957)
Agyagkavics és perlitbetonok előállításának alapelvei és anyagtulajdonságainak vizsgálati adatai. (Építőanyag, 1958)
Kerámiai kötésű perlit-hőszigetelő anyagok. Doktori értek. (Bp., 1959)
A tégla és cserépipar agyagtelepülései. Az agyagok műszaki és gyártástechnológiai jellemzői. 1–2. (Bp., 1962–1963)
Könnyű kerámiai építőanyagok. (Bp., 1963)
Téglaanyagok és felhasználásuk a durvakerámia-iparban. (Bp., 1967).

Irodalom

Irod.: A. J. (Építőanyag, 1973).

Megjegyzések

MÉL III. téves születési adat: jan. 23.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013