Albrecht Miklós
Albrecht Miklós

2024. szeptember 9. Hétfő

Albrecht Miklós

kézilabdázó, kosárlabdázó, edző, sportvezető

Névváltozatok

Abafi Miklós 

Születési adatok

1924. december 5.

Budapest

Halálozási adatok

1987. szeptember 14.

Budapest


Iskola

Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1943). A SEKI-n kosárlabda-oktatói okl. (1953), kézilabda segédedzői okl. (1957) és kézilabda szakedzői okl. szerzett (1960). 

Életút

A Budaprint munkaügyi osztályvezetője (1975–1977 és 1984–1985). 

Az Újpesti TE, a Budapesti Dózsa, ill. az Újpesti Dózsa kis- és nagypályás kézilabdázója (1945–1957), egyúttal a Goldberger SE (1946–1948) és a Kistext kosárlabdázója (1948–1954). Versenyzőként, kézilabdában nagypályás bajnok (1948/49) és kispályás bajnok (1951/52 és 1953). Az Újpesti Dózsa edzője (1957–1963), az ifjúsági válogatott edzője (1963–1964), a magyar férfi kézilabda-válogatott vezetőedzője és szövetségi kapitánya (1964–1973). A Tatabányai Bányász (1973–1980), az Elektromos (1980–1982), az Újpesti Dózsa vezetőedzője (1982–1983).

 

Edzőként, a férfi kézilabda-válogatottal olimpiai 8. (1972); vb 8. (1967 és 1970); az Újpesti Dózsával magyar bajnok (1958), magyar bajnoki 2. (1960), magyar bajnoki 3. (1961), magyar bajnoki 4. (1962), magyar bajnoki 6. (1963); a Tatabányával háromszoros magyar bajnok (1974, 1978, 1979) és kupagyőztes (MNK, 1978), magyar bajnoki 2. (1976 és 1977) és magyar bajnoki 4. (1975 és 1980); az Elektromossal kupagyőztes (1980). 

Emlékezet

Tatabányához kötődik. Budapesten hunyt el, tiszteletére évenként Albrecht Miklós-kézilabda-emlékversenyt rendeznek (Tatabányán, 1988?-tól). Sportolóként Abafi Miklós néven versenyzett. 

Irodalom

Irod.: Hencsei Pál: Címeres mezben. (Bp.–Újpest, 2002). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője