Albrecht Sándor [Alexander]
Albrecht Sándor [Alexander]

2024. december 9. Hétfő

Albrecht Sándor [Alexander]

zeneszerző, orgonaművész, karnagy

Születési adatok

1885. július 12.

Arad

Halálozási adatok

1958. június 30.

Pozsony


Iskola

Az Országos Magyar Zeneakadémián Koessler János és Thomán István (1903–1906), majd Bartók Béla tanítványa (1906–1907), zeneszerzői okl. szerzett (1907). A bécsi egyetemen jogot, egyúttal Ditrichnél orgonálni tanult (1907–1908).

Életút

A pozsonyi székesegyház orgonistája, és a pozsonyi városi iskola zenetanára (1908–1921), az iskola igazgatója (1921–1958), egyúttal a székesegyház karnagya (1921–1949). Énekkari, szimfonikus, kamarazenei, orgona- és zongoraműveket alkotott. Baráti szálak fűzték Bartók Bélához, fő ihletői azonban a német líra és a felvidéki táj voltak. Első C-dúr miséjét 15 évesen alkotta (1900), leginkább zongoraszvitjében kötődik Bartókhoz (1924). Rilke verse alapján írta Marienleben ciklusát (1929), H. Ortner drámája alapján Tobias Wunderlich c. szimfonikus költeményét (1929; Vágyak és emlékek címmel, 1935). Bartókkal kapcsolatos visszaemlékezései fontos kordokumentumok (Bartók Béla – ahogy én ismertem, Muzsika, 1958–1959).

Irodalom

Irod.: Szalatnai Rezső: Meghalt A. S. (Muzsika, 1958. 10.)
Klinda, Ferdinand: Alexander Albrecht. (Bratislava, 1959)
Ébert Tibor: Mese egy barátságról. Bartók Béla és A. S. pozsonyi kapcsolata. (Dimenzióük, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője