Áldásy Antal
Áldásy Antal

2020. október 29. Csütörtök

Áldásy Antal

történész

Születési adatok

1869. szeptember 25.

Buda

Halálozási adatok

1932. július 14.

Budapest

Temetési adatok

1932. július 16.

Budapest

Kerepesi út


Család

Vallásos r. k. családból származott. Sz: Áldásy (1844-ig) Svirák Antal (1833–1875), Frumm Erzsébet. Testvére: Áldásy József (1873–1945) jogász, államtitkár.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1890), középkori magyar történelem tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1898), az MTA tagja (l.: 1908. ápr. 30.; r. 1926. máj. 6.).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) levéltári segédőre (1898–1902), őre (1902–1910), igazgatóőre és a levéltári osztály vezetője (1910–1912). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a középkori magyar történelem magántanára (1898–1912), ny. r. tanára (1912–1932); közben a Bölcsészettudományi Kar (BTK) dékánja (1924–1925). A bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschung ösztöndíjasa (1891–1892), Olaszországban könyvtári és levéltári kutatásokat folytatott (1892–1994). A Római Magyar Történeti Intézet Bizottsága előadója (1913–1932). Genealógiával, heraldikával, egyháztörténettel, oklevéltannal, elsősorban 13–15. sz.-i magyar középkori történelemmel, Nagy Lajos és Zsigmond király korával foglalkozott. Több tanulmányban feldolgozta a 14–15. sz.-i zsinatok történetét, Zsigmond és Nagy Lajos itáliai (= velencei) kapcsolatait. Különösen értékes heraldikai tevékenysége: címertani dolgozatai, címerleírásai, címerközlései és szakkönyve a korai magyarországi történeti segédtudományi munkák meghatározó klasszikusai. Jelentős forráskiadói teljesítménye is. Közzétette – többek között – a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) címeresleveleit, családi levéltárak okmányait, egyéb oklevéltárakat. Néhány történeti életrajzot is közölt.

Emlékezet

Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Krisztina körút 123.) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Az utóbbi években egyre több műve jelenik meg újra – hasonmás kiadásban.

Elismertség

Az MTA Történettudományi Bizottsága tagja (1905–1932). A Szent István Akadémia r. tagja (1916-tól). A Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság jegyzője, titkára, alelnöke (1908–1926), elnöke (1926–1932).

Elismerés

Az MTA Vitéz-díja (1895).

Szerkesztés

A Turul (1914–1924: Holub Józseffel; 1925–1930: Tóth Lászlóval; 1930–1932: Czobor Alfréddel), a Történeti Szemle szerkesztője (1926–1930).

Főbb művei

F. m.: A diplomatikai rendszerekről. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1890)
Olaszországi történelmi kutatások. (Magyar Könyvszemle, 1892)
Az anabaptisták kiváltságlevele. (Történelmi Tár, 1892)
Magyar–orosz szövetség. 1482–1490. (Századok, 1892)
Anabaptisták Magyarországon a XVI. és a XVII. században. (Katholikus Szemle, 1893)
Ázsiai kútfők az 1241–1242. évi mongol beütésről. (Századok, 1893)
Szent Bernát élete és működése. (Magyar Sion, 1894)
Regesták a vatikáni levéltárból. 1–3. (Történelmi Tár, 1894–1895)
Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. 1–4. Az MTA Vitéz-díjjal jutalmazott pályamunkája. (Századok, 1895
és külön: Bp., 1895)
Az 1707. évi ónodi országgyűlés egy kiadatlan naplója. (Történelmi Tár, 1895)
Kéziratok sokszorosítása. (Magyar Könyvszemle, 1895)
Magyar tanuló Rómában. (Magyar Könyvszemle, 1895)
Telekessy István egri püspök elmozdítása és a római curia. (Történelmi Tár, 1896)
Az 1431. évi összeesküvés IV. Eugén pápa ellen. (Magyar Sion, 1896)
Adalék Mária királyné diplomácziai összeköttetéseihez. – Johanna nápolyi királynő halála napja. (Századok, 1896)
A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán pápa haláláig. 1378–1389. (Esztergom, 1896)
Az 1409. évi cividaelei zsinat története. (Szent István Társulat felolvasó ülései. 13. Bp., 1896)
IV. Kelemen pápa egy regesta kötete a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Magyar Könyvszemle, 1897)
Pázmány Péter élete. Nyolcz képpel. (Magyar Könyvtár. 63. Bp., 1898)
A baseli zsinat áthelyezése Budára. (Budapest régiségei. Bp., 1900)
Rozgonyi István levele Zsigmond király perpignani tartózkodásáról. (Történelmi Tár, 1900)
A gróf Széchenyi család levéltára. (Magyar Könyvszemle, 1902)
Névtelen napló az ónodi országgyűlésről. (Történelmi Tár, 1902)
Herceg Khevenmüller-Metsch József emlékiratai a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Magyar Könyvszemle, 1903)
XIII. Leo pápa és a történettudomány. (Századok, 1903)
Alsáni Bálint bíbornok. Életrajzi monográfia. (Magyar történelmi életrajzok. Bp., 1903)
Pozsony vármegye jegyzőkönyvei az 1650–1657. és az 1665–1671. évekből. 1–2. (Történelmi Tár, 1905)
Polgármester-választás Budán, 1705-ben. (Századok, 1906)
Zsigmond király és a velenczei köztársaság. 1–3. (Századok, 1907)
A Lamprecht-féle történetkutatási módszer és a lipcsei új egyetemes kultúrtörténeti intézet. (Századok, 1909)
A görög búcsú ügye a baseli zsinaton. (Szent István Társulat felolvasó ülései. 72. Bp., 1909)
Zsigmond király viszonya Milánóhoz és Velencéhez római útja idején. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1909. márc. 8.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 22. köt. 5. Bp., 1909
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1909)
Adatok Nagy Lajos király olaszországi összeköttetéseihez. (Történelmi Tár, 1910)
A magyar országgyűlés követsége 1452 október havában. (Századok, 1910)
A brüsszeli nemzetközi levéltári és könyvtári kongresszus. 1–3. (Magyar Könyvszemle, 1910–1911)
A düsseldorfi és karlsruhei levéltárakról. (Magyar Könyvszemle, 1911)
Középkor a XIII. század második felétől az újkorig. 1–16. (Történeti Szemle, 1911–1915)
Zsigmond király római császárrá koronázása. 1–2. (Századok, 1913)
Zsigmond császárrá koronázása és a német zsidóság megadóztatása. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 14. köt. 5. Bp., 1916)
Zsigmond császárrá koronázása és a német városok. (Fejérpataky-emlékkönyv. Bp., 1917)
Címertan. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1924)
A keresztes hadjáratok története. (Szent István Könyvek. 18. Bp., 1924)
Fejérpataky László tudományos hagyatéka. (Levéltári Közlemények, 1924)
Fraknói Vilmos emlékezete. (Katholikus Szemle, 1925)
Pápai oklevelek. Fejérpataky Lászlóval. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1926)
Zsigmond király és Spanyolország. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1927. jan. 17.
megjelent, önállóan: Bp., 1927)
Okolicsányi Kristóf levelei szüleihez kivégeztetése előtt. (Századok, 1927)
A XV. század nyugati elbeszélő forrásai. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1928)
Adalékok az ipar és kereskedelem történetéhez. Zsigmond király idejében. (Történeti Szemle, 1928)
Adalékok a Bezerédj család történetéhez. (Turul, 1929)
Lovaggá ütés és esküvő az avignoni pápai udvarban. (Történeti Szemle, 1929)
Báró Pastor Lajos emlékezete. (Budapesti Szemle, 1929)
Máriaünnepek kérdése a baseli zsinaton. (Katholikus Szemle, 1930)
A német zsidóság megadóztatása III. Frigyes koronázása alkalmából. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 14. köt. 13. Bp., 1932)
Címertan. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. Zsebkönyvek. 3. Új kiad. Máriabesnyő–Gödöllő, 2004
2. kiad. 2008)
A keresztes hadjáratok története. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. 3. sorozat. Zsebkönyvek. 16. Új kiad. Máriabesnyő–Gödöllő, 2009)
Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
Alsáni Bálint bíbornok. Életrajzi monográfia. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán pápa haláláig. 1378–1389. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
szerk.: Magyar címeres emlékek. Monumenta Hungariae heraldica. I–III. köt. Közli Fejérpataky Lászlóval. (Bp., 1901–1926)
Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus Partium regno Hungariae adnexarum. I–V. köt. Hodinka Antallal, Horváth Sándorral, Thallóczy Lajossal. (Bp., 1903–1915
hasonmás kiad. 2010)
Pozsony vármegye jegyzőkönyvei az 1650–1657 és az 1665-1671. évekből. 1–2. Közzétette Á. A. (Történelmi Tár, 1905)
A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. 1198–1526. Thallóczy Lajossal. (Bp., 1907)
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. 1200–1868. I., II/1–2. rész. Leírta Á. A. (a III–VIII. kötetet sajtó alá rend. Czobor Alfréd. Bp., 1904–1906, 1923–1930, 1937–1942
hasonmás kiad. 2011)
Név- és tárgymutató a gr. Zichy-család okmánytára I–VI. köteteihez. Az okmánytár VII. kötete. (Bp., 1906).

Irodalom

Irod.: Holub József: Á. A. (Századok, 1932)
Miskolczy István: Emlékbeszéd Á. A.-ról. (Bp., 1935)
Nyugállományú hazai pedagógusok almanachja. Szerk. Halász Imre. (Bp., 1936)
Á. A. (Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003). Megjegyzés: Neve több helyen tévesen Áldássy alakban is szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013