Áldásy Pál
állatorvos
Névváltozatok
Áldássy Pál
Születési adatok
1928. január 12.
Szombathely
Halálozási adatok
1988. augusztus 3.
Miskolc
Temetési adatok
1988. augusztus 23.
Miskolc
Szentpéteri kapui temető
Család
Sz: Hegedűs Margit. Szülei szombathelyi tanítók voltak.Iskola
Elemi és középiskoláit Szombathelyen végezte (itt is éretts., 1947-ben). A Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Karán állatorvos-doktori okl. szerzett (1951), az állatorvos-tudományok kandidátusa (1956).Életút
Az Országos Állategészségügyi Intézet laboratóriumi szakállatorvosa (1951–1952), az MTA–TMB-n Manninger Rezső aspiránsa, majd tanársegéde (az Állatorvos-tudományi Főiskola Járványtani Intézetében (1952–1955). A Miskolci Állategészségügyi Intézet igazgatója (1955. szept. 1.–1987. jún. 30.). Állatorvosi bakteriológiával és virológiával, járványtannal, elsősorban a borjú és a juh vírusos betegségeinek és megbetegedéseinek diagnosztikájával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az ún. mikotoxikózisok kórtanának vizsgálata terén. Munkatársaival hatásos vakcinát dolgozott ki a nyulak mixomatózisa ellen. Miskolcon élt és tevékenykedett, a Szentpéteri kapui Temetőben nyugszik. Születésének 70. és halálának 10. évfordulóján a Magyar Mikológiai Társaság nagygyűlést és Áldásy Pál-emlékülést tartott (Miskolcon, 1998-ban). A Miskolci Állategészségügyi Intézet falán Áldásy Pál-emléktáblát helyeztek el (Tóth Sándor szobrászművész alkotása; bronz dombormű; felavatták: 1998. aug. 24-én. Az Intézet 2000. dec. 31-én megszűnt, jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium megyei Földművelésügyi Hivatala működik ott). Miskolc Áldásy Pál Állategészségügyi Szakmai Napot is tartanak (legutóbb 2009. dec. 8-án).Emlékezet
Hutÿra Ferenc-emlékérem, Eötvös Loránd-díj (1977).Főbb művei
F. m.: Kórokozó coli-baktériumok típusainak meghatározása. Kand. értek. (Bp., 1955)A Miskolci Állategészségügyi Intézet. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Irányelvek a borjak gyomor-bélgyulladásának megelőzéséhez és gyógykezeléséhez gyakorlati tapasztalatok és irodalmi adatok alapján. Szabó Istvánnal. – Az újszülött borjak coli-vérhasának kóroktana és gyógyítása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
Penész- és sarjadzógombák okozta elvetélések szarvasmarha-állományokban. Hajdú Gusztávval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
A sertéspestis elleni nyúlvírusvakcina nagyüzemi alkalmazásával kapcsolatos megfigyelések. Ványi Andrással. – Torzító orrgyulladás előfordulása importsertések utódaiban. Ványi Andrással. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
A borjak adenovírus okozta tüdő-bélgyulladása. Bartha Adorjánnal, Csontos Lászlóval. – Megfigyelések az igáslovak pyoseptikaemiájáról. Süveges Tiborral. – A juhok súrlókórjának hazai előfordulása. Süveges Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964)
Vizsgálatok a malacok vírusos hasmenéséről. Máté Zsuzsannával, Ványi Andrással. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1966)
Járványtani megfigyelések a sertés vírusos hasmenéséről. Máté Zsuzsannával. – A fecstej jelentősége az újszülött borjak egészséges felnevelésében. Erős Tiborral. – A fertőző rhinotracheitis vírusa által előidézett agyvelőgyulladás előfordulása egy hazai borjúállományban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
Pikkelyező-pörkös bőrelváltozás és orrhurut – stachybotryotoxicosis – sertésállományokban. Többekkel. – A borjak felnevelési betegségeiről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970)
Az állati termékek gazdaságos előállításának egészségügyi feltételei. – Az üzemszerű tartással összefüggő néhány anyagforgalmi betegségről. – A kérődzők és sertések mycotoxikosisai. (Iparszerű állattartás állategészségügyi követelményei. Szerk. Hámori Dezső. Bp., 1972)
Fusariotoxicosisok. 1–2. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
Fertőtlenítő köd alkalmazása a járványvédelemben. Czéh Miklóssal, Kováts Jenővel. – A-típusú influenza-vírustörzsek izolálása szarvasmarhákból. Többekkel. – A stomatitis papulosa vírusfertőzöttség előfordulása szarvasmarha-állományainkban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
A szarvasmarha-vírus okozta légző- és emésztőszervi betegségek elleni védekezés különböző tartási rendszerekben. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
Vér-alapértékek tejhasznú kecskeállományban. Bajáky Péterrel, Erős Tiborral. – Chlamydia-fertőzöttség szerológiai felmérése a komplementkötési próbával észak-magyarországi szarvasmarha-állományokban. Varjú Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981).
Irodalom
Irod.: Szabó István: Á. P. nyugállományba vonult. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)Nagy Béla: Á. P. (Állatorvosi Közlemények, 1988)
Szabó István: Á. P. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989)
Szabó István: Á. P. mint intézetvezető. – Szigeti Gábor: Á. P. tudományos munkássága. – Nagy Béla: Á. P.-emlékülés és -emléktábla-avatás. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998). Megjegyzés: aláírása szerint Áldássy Pálnak írta a nevét!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
