Aldobolyi Nagy Miklós
Aldobolyi Nagy Miklós

2022. szeptember 25. Vasárnap

Aldobolyi Nagy Miklós

geográfus, hidrológus

Névváltozatok

A. Nagy Miklós; Nagy

Születési adatok

1911. november 28.

Túrócszentmárton, Túróc vármegye

Halálozási adatok

1973. április 4.

Szeged


Család

Sz: A. Nagy Zoltán (†1938) törvényszéki bíró, Hofmann Georgina (†1927). F: 1936-tól Tulkis Magda középiskolai tanár. Fia: A. Nagy György (1939. márc. 1. Szeged); leánya: A. Nagy Emma (1945. nov. 7. Szeged) és A. Nagy Magda (1949. máj. 5. Szeged).

Iskola

A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar földrajz–vegytan–áruismeret szakán felsőkereskedelmi iskolai tanári okl. (1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) doktori okl. (1936), Magyarország népességi statisztikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947).

Életút

A Szegedi Női Felsőkereskedelmi Iskola (1934–1941), a szamosújvári kereskedelmi középiskola r. tanára (1941–1944), az összeomlás után a szentendrei papírgyár munkása (1944–1945). A II. vh. után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) szegedi főigazgatóságának szakiskolai előadója (1945–1946), a Szegedi Kereskedelmi Fiúiskola r. tanára (1946), egyúttal a Szegedi Tanárképző Főiskola r. tanára (1945–1947), főisk. tanára és a Földrajz Tanszék vezetője (1947–1957). A Szegedi Tudományegyetem magántanára (1947–1948). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kutató-geológusa (1957–1960), az OVF Szegedi Vízügyi Igazgatóság főelőadója (1960–1964), a Vízkészlet-gazdálkodási Központ (VIKÖZ) tud. munkatársa (1967–1974). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1955–1956). Teleki Pál tanítványaként elsősorban népességföldrajzzal, majd az Alföld településföldrajzával, természet- és talajföldrajzával, hidrogeográfiai kutatásokkal foglalkozott. A demográfiai statisztika és a geográfia határterületeként Magyarországon elsők között vizsgálta az Alföld agrárnépességét, elsőként végzett tájnépességi kutatásokat Erdélyben, demográfiailag feldolgozta a Kis-Szamos vízgyűjtőterületének 103 községét. A magyarországi talajföldrajzi kutatások úttörője is; Ballenegger Róbert és Kreybig Lajos irányításával több talajföldrajzi térképet készített, majd Korpás Emillel kidolgozta a talajföldrajzi kutatások módszertanát. Különösen értékes tudományszervezői tevékenysége, kezdeményezésére alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság első vidéki osztálya (Szegeden, 1953-ban). Öngyilkos lett.

Elismertség

Az MTA Talajföldrajzi Bizottság alapító tagja (1947–1957). A Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának alapító tagja (1953- tól).

Főbb művei

F. m.: Agrárnépesedési vizsgálódások Magyarországon. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1936)
Vidékiek átalakulása Budapesten. (Magyar Szemle, 1940)
Tájnépesedés. (Szeged, 1941)
Táji nevelés. (Nevelésügyi Szemle, 1941)
A Zsitvaszög tájnépesedése. (Bp., 1942)
Talajtérképezés a Délvidéken. (Szeged, 1942)
Magyarok a Kis-Szamos mellékén. (Hitel [Kolozsvár], 1943)
Táj és ember a Kis-Szamos medencéjében. (Szamosújvár, 1944)
Múlt és jelen a Marosszögben. (Tiszatáj, 1947)
Az éghajlat hatása az Alföld településeire. Wágner Richárddal. (Szeged, 1948–1949)
Alföldi tájak. (Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve. III. Szeged, 1949)
A Marosszög. (Csongrádmegyei füzetek. Szeged, 1954)
Talajföldrajzi megfigyelések a Tiszazugban. (Földrajzi Értesítő, 1954)
A talajföldrajzi kutatások módszertana. Korpás Emillel. (Szeged, 1955)
Talajföldrajzi kutatások a két Körös mellékén. (Földrajzi Közlemények, 1956)
A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajzának vázlata. (Szeged, 1956)
Szeged földrajzi energiái és a város hatásterülete. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1957)
Új hőforrás Szegeden. (Földrajzi Közlemények, 1957).

Irodalom

Irod.: A. N. M. (Földtani Közlöny, 1973).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője