Áldor János László
Áldor János László

2020. október 28. Szerda

Áldor János László

festőművész

Születési adatok

1895. február 7.

Nagyigmánd

Halálozási adatok

1944.


Iskola

A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1919), de szakmáját nem gyakorolta. Autodidakta művész, Nagybányán Réti István (1913), a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mesteriskolájában tanult (1923–1925). Párizsban, Londonban (1926), Olaszországban (1928), Svédországban járt hosszabb tanulmányúton (1939).

Életút

1920-tól kiállító művész. 1920-tól kiállító művész; bemutatkozó kiállításon a Nemzeti Szalonban szerepelt, majd a Műcsarnokban állított ki (1921). Tipikus népszerű „műcsarnoki” festőként elsősorban naturalista arcképeket, életképeket és impresszionista tájképeket festett. A II. vh. áldozata, halálozási helye, ideje és körülményei ismeretlenek.

Elismertség

A Képzőművészeti Társulat, a Magyar Képzőművészek Egyesülete, a Magyar Arcképfestők Társasága, a Munkácsy Céh tagja; a Benczúr Társaság ügyvezető igazgatója.

Elismerés

Halmy Artúr-díj (1925), a Táj- és Életképfestészeti Kiállítás III. festészeti díja (1927), a Lipótvárosi Kaszinó Díja (1930), a Nemzeti Szalon elismerése (1931), a Balló Ede-alapítvány 1000 pengős díja (1932).

Kiállítások

F. kiállításai: gyűjteményes: Lipótvárosi Kaszinó. Radnay Miklóssal (Bp., 1924)
Velencei Biennálé (1930
1932)
őszi Tárlat. Műcsarnok (Bp., 1940
1942)
Emlékkiállítás (Szekszárd, 1968).

Főbb művei

F. m.: festményei: Gödrös szolnoki utca (1925)
Nyári nap Szolnokon (1925)
Fűzfák a holt Tiszánál (1925)
Legelő a füzesben (1927)
Menyecske ünneplőben (1933)
Kaiser Márta arcképe (1940)
Kabos Endréné arcképe (1942).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013