Alexander Béla
Alexander Béla

2020. október 30. Péntek

Alexander Béla

orvos, radiológus

Születési adatok

1852. május 31.

Késmárk

Halálozási adatok

1916. január 15.

Budapest


Család

Sz: Alexander Ignác polgármester, Beck Erzsébet. F: Schwarcz Elza, Schwarcz Károly Vilmos szepességi ügyvéd leánya.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1879), a radiológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézet tanársegéde (1879–1883), Késmárkon sebész- és belgyógyász magánorvos (1883– 1906). A bp.-i tudományegyetemen a kezdeményezésére létrejött központi röntgenlaboratórium vezetője (1960–1907), az ebből létrejött Egyetemi Röntgen Intézet vezetője (1907–1916); a radiológia első mo.-i magántanára (1909–1914), c. ny. rk. tanára (1914–1916). Tudományos pályafutásának kezdetén sebészeti és belgyógyászati diagnosztikai kérdésekkel fogl. Röntgen felfedezésének (1895) hatására érdeklődése a radiológia felé fordult. Kezdeményezésére a Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület megvásárolta az első mo.-i röntgenkészüléket, A villamosszikrától az x sugarakig címmel megtartotta az első mo.-i előadást a röntgensugárzásról (1896). Tőle származik az első mo.-i plasztikus röntgenkép (a csontok és a lágyrészek együttes felvétele), a funkcionális röntgendiagnosztika mo.-i kezdeményezője. A radiológia első mo.-i professzora, az első radiológiai tanszék megszervezője. Itt dolgozta ki azt a speciális relieftechnikát, amelyet a radiológusok világszerte átvettek és alkalmaztak. A csontfejlődésre, a mozgásokra vonatkozó röntgenvizsgálataival nemzetközi hírnevet szerzett.

Emlékezet

A Magyar Radiológus Társaság munkásságának tiszteletére Alexander Béla-emlékérmet alapított (1964).

Elismertség

A Szepes vármegyei Orvos–Gyógyszerész Egyesület titkára (1891–1907). A Deutsche Röntgen Gesellschaft tagja (1905–1916).

Szerkesztés

A Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület Évkönyvének szerkesztője (1896–1907).

Főbb művei

F. m.: Az x sugarakról képek és kópiák alapján. (Zypser orvosok évkönyve, 1896)
A röntgensugarak keletkezése és használatának módja. (Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület Évkönyve, 1897)
Die Entwicklung der knöchernen Wirbelsäule. (Hamburg, 1906)
Die Untersuchung der Nieren und der Harnwege mit X-Strahlen. (Leipzig, 1912)
A magzati csontosodások syphilises változása, különös tekintettel a gerincoszlop csontosodására. (Bp., 1914)
Die ostealen Veränderungen bei kongenitaler Syphilis im intra und extrauterinen Leben. (Leipzig, 1915).

Irodalom

Irod.: Schächter Móric: A. B. (Gyógyászat, 1916)
Zétény Győző: A magyar radiológia úttörői. A. B. Művei bibliográfiájával. (Magyar Radiológia, 1954)
Bugyi Balázs: Az Alexander-féle „plasztikus” reliefszerű röntgenképekről. (Oorvosi Hetilap, 1959)
Bugyi Balázs: Adatok A. B. működéséhez. (Orvostörténeti Közlemények, 1960)
Bugyi Balázs: A röntgenológia hőskora Magyarországon. (Radiológiai Közlöny, 1966)
Zsebők Zoltán: A. B. (A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. Réti Endre. Bp., 1969)
Bugyi Balázs: A magyar radiológia története. (Bp., 1974)
A röntgenológia magyar úttörője A. B. (Kiss László–Ozogány Ernő–Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai. Pozsony, 1994)
Kiss László: Késmárktól a pesti Röntgen Intézetig. (Orvosi Hetilap, 2007. 24.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013