Alexander Béla
Alexander Béla

2025. január 17. Péntek

Alexander Béla

orvos, radiológus

Születési adatok

1852. május 31.

Késmárk

Halálozási adatok

1916. január 15.

Budapest


Család

Sz: Alexander Ignác polgármester, Beck Erzsébet. F: Schwarcz Elza, Schwarcz Károly Vilmos szepességi ügyvéd leánya.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1879), a radiológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Kórbonctani Intézet tanársegéde (1879–1883), Késmárkon sebész- és belgyógyász magánorvos (1883– 1906). A bp.-i tudományegyetemen a kezdeményezésére létrejött központi röntgenlaboratórium vezetője (1960–1907), az ebből létrejött Egyetemi Röntgen Intézet vezetője (1907–1916); a radiológia első mo.-i magántanára (1909–1914), c. ny. rk. tanára (1914–1916). Tudományos pályafutásának kezdetén sebészeti és belgyógyászati diagnosztikai kérdésekkel fogl. Röntgen felfedezésének (1895) hatására érdeklődése a radiológia felé fordult. Kezdeményezésére a Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület megvásárolta az első mo.-i röntgenkészüléket, A villamosszikrától az x sugarakig címmel megtartotta az első mo.-i előadást a röntgensugárzásról (1896). Tőle származik az első mo.-i plasztikus röntgenkép (a csontok és a lágyrészek együttes felvétele), a funkcionális röntgendiagnosztika mo.-i kezdeményezője. A radiológia első mo.-i professzora, az első radiológiai tanszék megszervezője. Itt dolgozta ki azt a speciális relieftechnikát, amelyet a radiológusok világszerte átvettek és alkalmaztak. A csontfejlődésre, a mozgásokra vonatkozó röntgenvizsgálataival nemzetközi hírnevet szerzett.

Emlékezet

A Magyar Radiológus Társaság munkásságának tiszteletére Alexander Béla-emlékérmet alapított (1964).

Elismertség

A Szepes vármegyei Orvos–Gyógyszerész Egyesület titkára (1891–1907). A Deutsche Röntgen Gesellschaft tagja (1905–1916).

Szerkesztés

A Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület Évkönyvének szerkesztője (1896–1907).

Főbb művei

F. m.: Az x sugarakról képek és kópiák alapján. (Zypser orvosok évkönyve, 1896)
A röntgensugarak keletkezése és használatának módja. (Szepes vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesület Évkönyve, 1897)
Die Entwicklung der knöchernen Wirbelsäule. (Hamburg, 1906)
Die Untersuchung der Nieren und der Harnwege mit X-Strahlen. (Leipzig, 1912)
A magzati csontosodások syphilises változása, különös tekintettel a gerincoszlop csontosodására. (Bp., 1914)
Die ostealen Veränderungen bei kongenitaler Syphilis im intra und extrauterinen Leben. (Leipzig, 1915).

Irodalom

Irod.: Schächter Móric: A. B. (Gyógyászat, 1916)
Zétény Győző: A magyar radiológia úttörői. A. B. Művei bibliográfiájával. (Magyar Radiológia, 1954)
Bugyi Balázs: Az Alexander-féle „plasztikus” reliefszerű röntgenképekről. (Oorvosi Hetilap, 1959)
Bugyi Balázs: Adatok A. B. működéséhez. (Orvostörténeti Közlemények, 1960)
Bugyi Balázs: A röntgenológia hőskora Magyarországon. (Radiológiai Közlöny, 1966)
Zsebők Zoltán: A. B. (A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. Réti Endre. Bp., 1969)
Bugyi Balázs: A magyar radiológia története. (Bp., 1974)
A röntgenológia magyar úttörője A. B. (Kiss László–Ozogány Ernő–Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai. Pozsony, 1994)
Kiss László: Késmárktól a pesti Röntgen Intézetig. (Orvosi Hetilap, 2007. 24.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője