Alexander Ferenc
orvos, pszichiáter
Névváltozatok
Alexander, Franz
Születési adatok
1891. január 22.
Budapest
Halálozási adatok
1964. március 8.
Palm Springs, Kalifornia, USA
Család
Sz: Alexander Bernát (1850–1927) filozófus, esztéta.
Iskola
A göttingeni egyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915).
Életút
A bp.-i tudományegyetem Közegészségtani Intézetének gyakornoka (1915–1918). Az I. vh. után Bécsbe költözött (1918), majd Berlinben telepedett le, ahol a berlini egyetem Pszichoanalitikai Intézetének tud. munkatársaként tevékenykedett (1920–1930). 1930-tól az USA-ban élt, a chicagói egyetem pszichoanalitikai intézetének (1932– 1956), vmint a Los Angeles-i Mount Sinai Kórház Pszichiátriai és Pszichológiai Kutatóintézetének ig.-ja (1956–1964), egyúttal a Dél- kaliforniai Egyetemen a klinikai pszichiátria professzora (1957–1964).
Tudományos pályafutásának kezdetén az elmebetegségek biokémiai vonatkozásaival fogl., elsősorban a klasszikus organikus szemléletbe nem illő eseteket kutatta. Később jelentős szerepet játszott a pszichoanalízis amerikai elterjedésében. Az általa képviselt irányzat a klasszikus pszichoanalízishez képest nagyobb hangsúlyt helyezett a terápiás beavatkozás megvalósítására. A pszichoszomatikai kutatások megalapítója. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a különböző pszichés zavarok és a testi megbetegedések közötti összefüggések tisztázása terén. Számos testi betegség pszichológiai dinamikáját elsőként tárta fel.
Főbb művei
F. m.: A narkózis hatása az agy gázcseréjére. Cserna Istvánnal. (Bp., 1913
németül: Berlin, 1913)
Psychoanalise der Gesamtpersönlichkeit. (Leipzig–Wien–Zürich, 1927)
Der Verbrecher und sein Richter. Ein psychoanalitischer Einblick in die Welt der Paragraphen. Straub, Hugóval. (Wien, 1929)
Roots of Crime. Psychoanalitic Studies. Healy, Williammel. (New York–London, 1935)
Our Age of Unreason. (New York–London, 1942)
Fundamentals of Psychoanalysis. (New York, 1948)
Studies in Psychosomatic Medicine. French, T.-vel. (New York, 1948)
Psychosomatic Medicine. (New York, 1950
németül: Berlin–New York, 1971)
Psychoanalysis and Psychoterapy. (London, 1957)
The Western Mind in Transition. (New York, 1960)
The History of Psychiatry. Selesnickel, S. T.-vel. (New York, 1966).
Irodalom
Irod.: Collard, Hans-Thomas Arthur: Franz Alexander. Leben und Werk (Mainz, 1975)
Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. (Bern, 1988
2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1994).
Megjegyzések
MÉL III. téves halálozási év: 1974!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)