Alexander Ferenc
Alexander Ferenc

2020. október 30. Péntek

Alexander Ferenc

orvos, pszichiáter

Névváltozatok

Alexander, Franz 

Születési adatok

1891. január 22.

Budapest

Halálozási adatok

1964. március 8.

Palm Springs, Kalifornia, USA


Család

Sz: Alexander Bernát (1850–1927) filozófus, esztéta.

Iskola

A göttingeni egyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Közegészségtani Intézetének gyakornoka (1915–1918). Az I. vh. után Bécsbe költözött (1918), majd Berlinben telepedett le, ahol a berlini egyetem Pszichoanalitikai Intézetének tud. munkatársaként tevékenykedett (1920–1930). 1930-tól az USA-ban élt, a chicagói egyetem pszichoanalitikai intézetének (1932– 1956), vmint a Los Angeles-i Mount Sinai Kórház Pszichiátriai és Pszichológiai Kutatóintézetének ig.-ja (1956–1964), egyúttal a Dél- kaliforniai Egyetemen a klinikai pszichiátria professzora (1957–1964).

Tudományos pályafutásának kezdetén az elmebetegségek biokémiai vonatkozásaival fogl., elsősorban a klasszikus organikus szemléletbe nem illő eseteket kutatta. Később jelentős szerepet játszott a pszichoanalízis amerikai elterjedésében. Az általa képviselt irányzat a klasszikus pszichoanalízishez képest nagyobb hangsúlyt helyezett a terápiás beavatkozás megvalósítására. A pszichoszomatikai kutatások megalapítója. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a különböző pszichés zavarok és a testi megbetegedések közötti összefüggések tisztázása terén. Számos testi betegség pszichológiai dinamikáját elsőként tárta fel.

Főbb művei

F. m.: A narkózis hatása az agy gázcseréjére. Cserna Istvánnal. (Bp., 1913
németül: Berlin, 1913)
Psychoanalise der Gesamtpersönlichkeit. (Leipzig–Wien–Zürich, 1927)
Der Verbrecher und sein Richter. Ein psychoanalitischer Einblick in die Welt der Paragraphen. Straub, Hugóval. (Wien, 1929)
Roots of Crime. Psychoanalitic Studies. Healy, Williammel. (New York–London, 1935)
Our Age of Unreason. (New York–London, 1942)
Fundamentals of Psychoanalysis. (New York, 1948)
Studies in Psychosomatic Medicine. French, T.-vel. (New York, 1948)
Psychosomatic Medicine. (New York, 1950
németül: Berlin–New York, 1971)
Psychoanalysis and Psychoterapy. (London, 1957)
The Western Mind in Transition. (New York, 1960)
The History of Psychiatry. Selesnickel, S. T.-vel. (New York, 1966).

Irodalom

Irod.: Collard, Hans-Thomas Arthur: Franz Alexander. Leben und Werk (Mainz, 1975)
Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. (Bern, 1988
2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1994).

Megjegyzések

MÉL III. téves halálozási év: 1974!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013