Álgya-Pap Zoltán
Álgya-Pap Zoltán

2024. április 19. Péntek

Álgya-Pap Zoltán, alsókománai

honvéd tábornok

Névváltozatok

1912-ig Álgya

Születési adatok

1895. március 18.

Budapest

Halálozási adatok

1987. október 10.

Hága, Hollandia


Család

Sz: Álgya János MÁV-mérnök, Petry Gizella.

Iskola

A bécsújhelyi Terézia Katonai Akadémián végzett, hadnaggyá avatták a komáromi cs. és kir. 12. gyalogezredhez (1914), a Ludovika tiszti továbbképző tanfolyamán (tkp. Hadiakadémián) is végzett (1923).

Életút

Az I. vh.-ban ezredével az orosz harctéren küzdött; a pozsonyi cs. és kir. 14. gyaloghadosztály vezérkari tisztje az olasz fronton (1914–1918). Erdélybe távozott (1918); az összeomlás után belépett Horthy Miklós ún. nemzeti hadseregébe (1920). Csapattiszti és vezérkari beosztásokat látott el (1923–1932), szófiai (1932–1934), ill. londoni székhellyel londoni és washingtoni katonai attasé (1934–1937). A Honvéd Vezérkar főnökének szárnysegédje (1937. jún. 1.–1939. jan. 15.), a kassai VIII. hadtest (1939. jan. 16.–1941. jún. 28.), majd az ún. Kárpát Csoport vezérkari főnöke (1941. jún. 29.–1942. jan. 31.). A pécsi 11. (1942. febr. 1.–okt. 15.), azután az 5. (később 105.) könnyűhadosztály parancsnoka (1942. okt. 15.–1943. okt. 1.); kinevezték vezérőrnaggyá (1942. ápr. 1.) és Kárpátalja közbiztonsági parancsnokává (1943. okt. 1.). Az ismét felállított szegedi V. hadtest parancsnoka (1944. szept.–nov.); csapatai a Kárpátokban küzdöttek. A Szolyva és Munkács térségében zajló súlyos védelmi harcok során a harckocsikkal megerősített túlerejű ellenséggel szemben ellenlökést vezetve személyesen állt csapatai élére és így biztosította az egység más részeinek harcból való kivonását (1944. okt. 23–26.). A vállalkozás során csapatait átkarolták, amelyből kemény harcok árán sikerült kitörniük, az ellenségnek érzékeny veszteséget okozva. Tettéért a M. Tiszti Arany Vitézségi Érmet a Honvédség 11. tagjaként – egyetlen tábornokként – adományozták részére (1944. nov. 10.). Kinevezték altábornaggyá (1944. nov. 1.), súlyosan megsebesült (1944. nov. 13.). Egy bécsi katonai kórházból szovjet hadifogságba került (1945. ápr.). Csernyigovban mint háborús bűnöst 25 év kényszermunkára ítélték (1947. okt. 2.). Hazatért (1955), de rögtön a jászberényi járási börtönbe zárták (1955–1956. okt. 8.). Szabadulása után Ausztriába (1956. nov.), majd Hollandiába távozott (1957). – Indiában mint a “szabad keresztyén egyház” lelkésze működött (1958–1972), utána visszatért Hollandiába, Huizen városában, a Nemzetközi Tozófiai Központ szeretetházában ált (1972-től).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője