Allaga Géza
Allaga Géza

2021. október 18. Hétfő

Allaga Géza

zeneszerző, cimbalomművész, gordonkaművész

Születési adatok

1841. március 25.

Óbecse, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1913. augusztus 19.

Baja


Család

Dél-bácskai dalmata családból származott, a család 1722-ben kapott nemességet. Sz: Allaga Imre jogász, ügyvéd, a szabadságharc bajai kormánybiztosa, az 1849-i trónfosztó országgyűlésen Baja város képviselője, Fazekas Emma. F: ponori Thewrewk Róza, ponori Thewrewk Pálnak, Hunyad vm. levéltárosának leánya. Leánya: Allaga Vilma írónő, Csapodi István (1856–1912) orvos, szemészprofesszor felesége.

Iskola

A bajai gimnáziumban tanult, középiskoláit nem fejezte be, a bécsi konzervatóriumban K. Schlesinger tanítványaként zeneszerzést és gordonkázást tanult (1857–1861).

Életút

Molnár György budai Népszínházának zeneszerzője (1861–1863), a pesti Nemzeti Színház gordonkása (1863–1865), a pécsi színház karmestere és a pécsi zeneiskola r. tanára (1865–1870), a bajai tanítóképző intézet r. tanára (1870–1871), ismét a pesti, ill. bp.-i Nemzeti Színház (1871–1884), majd az Operaház tagja (1884–1891). A Nemzeti Zenedében az általa alapított cimbalomszak r. tanára (1891–1901). Baján telepedett le (1909-1913), és csak zeneszerzéssel fogl. Pályájának kezdetén Bényei István és Kempelen Győző népszerű népszínműveihez írt dalokat (Kempelen: A szép Mara, 1861; Dobó Katica, 1862; Drótostót, 1863; Bényei: A szerelmes kántor, 1862; A zeneszerző, 1862); a Befútta az utat a szél és a Szeretlek és egyetlen virágom c. dalai közismertek lettek. Zenéjében számos, szülőföldjéről ismert szerb népdalt is feldolgozott. Az 1870-es években elsősorban Szigligeti Ede (Az amerikai, 1871), Tóth Kálmán (Az ördög párnája, 1875) és Rákosi Jenő (Nyomorúság a korsóban, 1875) c. darabjaihoz írt zenét. A modern cimbalomjáték egyik első képviselője, a Schunda Vencel József- féle pedálos cimbalom népszerűsítője. Számos cimbalom-elméleti könyvet és tankönyvet írt és szerkesztett. Zeneszerzői stílusának lényeges eleme a verbunkos stílus, a magyar tánczene és a népies műdallamok világa. ő komponálta a tkp. első magyar operett zenéjét (A szerelmes kántor, 1862). Blaha Lujza állandó cimbalomkísérője volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.

Szerkesztés

A Cimbalom Családi Körben c. lap szerkesztője (1890–1905).

Főbb művei

F. m.: zeneművei: Magyar szerenád vonószenekarra és cimbalomra (1873)
Vilma csárdás (1887)
Romanesca (1897)
3 magyar királyhimnusz (Jókai szövegére). írásai: Legújabb minden elméleti és gyakorlati tudnivalót tárgyaló cimbalomtankönyv. (Bp., é. n.)
Cimbalom-iskola három részben. 1–3. (Bp., 1902)
Cimbalom-iskola négy részben. 1–4. (Bp., 1908).

Irodalom

Irod.: Ábrányi Kornél, id.: A magyar zene a XIX. században. (Bp., 1900)
Koch Lajos: A. G. születésének századik évfordulójára. (A Zene, 1941)
Kalapis Zoltán: A. G. (K. Z.: Életrajzi kalauz. Újvidék, 2002).

Megjegyzések

Gulyás: Magyar írók élete és munkái. I. eltérő halálozási adat: 1917. aug. 20.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013