Allaga Géza
Allaga Géza

2024. április 19. Péntek

Allaga Géza

zeneszerző, cimbalomművész, gordonkaművész

Születési adatok

1841. március 25.

Óbecse, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1913. augusztus 19.

Baja


Család

Dél-bácskai dalmata családból származott, a család 1722-ben kapott nemességet. Sz: Allaga Imre jogász, ügyvéd, a szabadságharc bajai kormánybiztosa, az 1849-i trónfosztó országgyűlésen Baja város képviselője, Fazekas Emma. F: ponori Thewrewk Róza, ponori Thewrewk Pálnak, Hunyad vm. levéltárosának leánya. Leánya: Allaga Vilma írónő, Csapodi István (1856–1912) orvos, szemészprofesszor felesége.

Iskola

A bajai gimnáziumban tanult, középiskoláit nem fejezte be, a bécsi konzervatóriumban K. Schlesinger tanítványaként zeneszerzést és gordonkázást tanult (1857–1861).

Életút

Molnár György budai Népszínházának zeneszerzője (1861–1863), a pesti Nemzeti Színház gordonkása (1863–1865), a pécsi színház karmestere és a pécsi zeneiskola r. tanára (1865–1870), a bajai tanítóképző intézet r. tanára (1870–1871), ismét a pesti, ill. bp.-i Nemzeti Színház (1871–1884), majd az Operaház tagja (1884–1891). A Nemzeti Zenedében az általa alapított cimbalomszak r. tanára (1891–1901). Baján telepedett le (1909-1913), és csak zeneszerzéssel fogl. Pályájának kezdetén Bényei István és Kempelen Győző népszerű népszínműveihez írt dalokat (Kempelen: A szép Mara, 1861; Dobó Katica, 1862; Drótostót, 1863; Bényei: A szerelmes kántor, 1862; A zeneszerző, 1862); a Befútta az utat a szél és a Szeretlek és egyetlen virágom c. dalai közismertek lettek. Zenéjében számos, szülőföldjéről ismert szerb népdalt is feldolgozott. Az 1870-es években elsősorban Szigligeti Ede (Az amerikai, 1871), Tóth Kálmán (Az ördög párnája, 1875) és Rákosi Jenő (Nyomorúság a korsóban, 1875) c. darabjaihoz írt zenét. A modern cimbalomjáték egyik első képviselője, a Schunda Vencel József- féle pedálos cimbalom népszerűsítője. Számos cimbalom-elméleti könyvet és tankönyvet írt és szerkesztett. Zeneszerzői stílusának lényeges eleme a verbunkos stílus, a magyar tánczene és a népies műdallamok világa. ő komponálta a tkp. első magyar operett zenéjét (A szerelmes kántor, 1862). Blaha Lujza állandó cimbalomkísérője volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.

Szerkesztés

A Cimbalom Családi Körben c. lap szerkesztője (1890–1905).

Főbb művei

F. m.: zeneművei: Magyar szerenád vonószenekarra és cimbalomra (1873)
Vilma csárdás (1887)
Romanesca (1897)
3 magyar királyhimnusz (Jókai szövegére). írásai: Legújabb minden elméleti és gyakorlati tudnivalót tárgyaló cimbalomtankönyv. (Bp., é. n.)
Cimbalom-iskola három részben. 1–3. (Bp., 1902)
Cimbalom-iskola négy részben. 1–4. (Bp., 1908).

Irodalom

Irod.: Ábrányi Kornél, id.: A magyar zene a XIX. században. (Bp., 1900)
Koch Lajos: A. G. születésének századik évfordulójára. (A Zene, 1941)
Kalapis Zoltán: A. G. (K. Z.: Életrajzi kalauz. Újvidék, 2002).

Megjegyzések

Gulyás: Magyar írók élete és munkái. I. eltérő halálozási adat: 1917. aug. 20.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője