Alliquander Endre
Alliquander Endre

2024. április 19. Péntek

Alliquander Endre

bányamérnök

Születési adatok

1913. augusztus 1.

Petrozsény, Hunyad vármegye

Halálozási adatok

2004. január 14.

Budapest


Család

Sz: Alliquander Ödön, id. (1882–1954) bányamérnök, jogász, Vertán Gabriella. Testvére: Alliquander Ödön, ifj. (1914–1990) bányamérnök.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán bányamérnöki okl. szerzett (1940).

Életút

Komlón, a Heinrich–Frölich és uo. a Klüpfel aknamélyítő cég üzemvezetője (1940), a Rimamurányi–Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi bányaigazgatóságának bányamérnöke (1940–1943), az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. (Aluérc) gánti és fenyőfői, ill. halimbai bauxitbányájában a bauxitföldtani kutatások vezetője (1943. ápr. 1.–1945. jún. 1.). A Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Rt. (Maszobal) bányászati osztályvezetője (1945–1955), az Alumínium Tervező Intézet (Aluterv) bányászati főosztályvezetője és létesítményi főmérnöke (1955–1963). A magyarországi bauxitbányászat fejlesztésével fogl. Bauxitkutatásokat végzett Fenyőfő, Szőc és Halimba térségében, s már az első fúrások eredményei azt bizonyították, hogy e térségben nagy mennyiségű és jó minőségű bauxitvagyon van. A kutatásokat 1945 májusáig végezhette, időközben sikerült megakadályoznia azt is, hogy a fúrógépeket a megszálló német hatóságok elszállítsák. A II. vh. után ő irányította a magyarországi bauxitbányákat; meghatározó szerepet játszott a hazai bauxitbányák újraindításában, a bauxitkutatás újjászervezésében, új bauxitkutató expedíciók megszervezésében, elindításában és a szakemberek kiválasztásában. Tervezési munkássága 1955 után kiterjedt az ásványbányászat területére is, Vezetésével és irányításával készült el a felnémeti mészkőőrlőmű, a pálházai perlitőrlő, ill. a zebegényi őrlőmű. Kutatóként elsősorban a bányák telepítési kérdéseivel, a szállítás korszerűsítésével, a karsztvízveszély elleni küzdelemmel, ill. a karsztvíz ipari és ivóvízként történő felhasználásával, valamint a karsztvíz- és a hévízforrások egymásra hatásával fogl. Tudománytörténeti tevékenysége is értékes.

Elismertség

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) tagja (1940-től), választmányi tagja (1946-tól), tb. tagja (1990- től).

Elismerés

Zorkóczy Samu-emlékérem (1980), Soltz Vilmos-emlékérem (1988).

Főbb művei

F. m.: A magyar bauxitbányák művelésének és vízvédelmének fejlődése. (Bányászati Lapok, 1966)
Az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet története. 1948-1984. 2. köt. Bányászat. Vajk Miklóssal, Wisnovszky Károllyal. (Bp., 1985).

Irodalom

Irod.: Tóth István: A. E. élete és munkássága. (Székesfehérvár, 2002)
Major Edit: Az Alliquander család. (Mérnökújság, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője