Család

Családja Aradról repatriált Bp.-re (1921).

Iskola

A bp.-i VI. ker.-i leánygimnáziumban éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos tanári okl. (1935), bölcsészdoktori okl. szerzett (1937).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Embertani Intézetének díjtalan gyakornoka (1937–1939), a Magyar Biológiai Kutató Intézet könyvtárának őre (1939), az Országos Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának miniszteri ösztöndíjasa, szolgálattételre beosztott helyettes tanára (1939–1941), kisegítő könyvtári őre (1941–1943), r. tanára (1943–1945). A Múzeum Embertani Tárának muzeológusa (1945–1949), Természettudomány-történeti Tárának alapító muzeológusa (1945– 1974), a gyűjtemény vezetője (1974–1988). Tudományos pályafutásának kezdetén antropológiai kutatásokkal fogl.: egyetemi és középiskolai hallgatónőkön antropometriai méréseket végzett, ill. feldolgozta a Mária Terézia-laktanya 60 ezer antropometriai mérőlapját. Részt vett az erdélyi faunakutatásban; Soós Árpáddal együtt állattani gyűjtéseket végzett a Székelyföldön (Csíkszentdomonkoson és Maosfőn). Nevéhez fűződik a Természettudomány-történeti Tár megalapítása, s mint a gyűjtemény vezetője számos neves természettudós relikviáját szerezte meg. Közreműködése révén került a múzeumba – többek között – Böckh Hugó és Böckh János geológusok, Gáyer Gyula botanikus, Dudich Endre, Kolosváry Gábor, Lendl Adolf és Varga Lajos zoológusok hagyatéka. Bibliográfiai tevékenysége is jelentős: összeállította a magyar antropológia tudomány szakirodalmát, Daday Jenő és Szilády Zoltán zoológiai munkásságának könyvészetét, hozzákezdett a magyar zoológia irodalmának összeállításához. Számos tudománytörténeti kiállítást rendezett (pl. a lillafüredi Herman Ottó-nyaralóban, az ún. Pele-házban).

Szerkesztés

Tudománynépszerűsítő cikkei az Élővilágban (1959–1965), a Búvárban (1965–1972); tudománytörténeti tanulmányai az Acta Zoologicában (1972), a Folia Entomologica Hungaricában (1973), a Földtani Közlönyben jelentek meg (1976–1979).