Almár György
Almár György

2024. december 5. Csütörtök

Almár György

építész, iparművész, festőművész

Névváltozatok

Fränkel

Születési adatok

1895. március 2.

Budapest

Halálozási adatok

1974. január 16.

Budapest


Család

Fia: Almár Iván (1932–) csillagász.

Iskola

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), a József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1920).

Életút

Az összeomlás után Berlinben élt (1921–1923), hazatérése után Bp.-en Ligeti Pál építészeti irodájának tervező építésze (1923– 1924), majd Bp.-en önálló irodát nyitott (1924-től). A II. vh. után az Építéstudományi Intézet (1945–1949), majd az Építésügyi Minisztérium építésze (1949-től). Berlinben kezdett el festeni, ill. ott ismerkedett meg a modern, funkcionalista belsőépítészettel. 1924-től kiállító művész, első munkáit a bp.-i Mentor könyvkereskedésben mutatta be. Kisebb épületeket, családi házakat, bútorokat tervezett, az 1930-as években elsősorban a korszerű lakásberendezés kérdéseivel fogl. Pályája vége felé visszatért a festészethez, dekoratív falfestményeivel tűnt ki.

Emlékezet

Fia, Almár Iván csillagász összegyűjtötte, számbavette és digitalizálta apja kb. 800 rajzból és festményből álló hagyatékát (megjelent CD-n, 2005-ben) Emlékkiállítását a Miskolci Galériában rendezték meg (2006).

Elismertség

Az Építők Műszaki Klubja Művészetbarát Körének alapító tagja (1968).

Szerkesztés

Az Építés-Építészet c. lap szerkesztője.

Kiállítások

F. kiállításai: Mentor könyvkereskedés (Bp., 1924)
Képzőművészek Új Társasága (Bp., 1928)
Debrecen (1961)
Magyar Építőművészek Szövetsége Klubja (Bp., 1967 és 1970)
Emlékkiállítás (Miskolci Galéria és Városi Művészeti Múzeum, 2006).

Főbb művei

F. m.: A mai otthon írásban és képben. (Bp., 1933)
Kombinált szoba – kombinált bútor. (Bp., 1936)
Lakás és bútor. (Bp., 1938).

Irodalom

Irod.: Soós Imre: A. Gy. (Ipari Művészet, 1974).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője