Almási Balogh Elemér
közgazdász
Névváltozatok
Balogh Elemér, almási
Születési adatok
1871. október 22.
Pest
Halálozási adatok
1938. augusztus 10.
Budapest
Temetési adatok
1938. augusztus 16.
Budapest
Kerepesi út
Család
Fertősalmási előnevű, régi református nemesi családból származott. Nagyapja: Almási Balogh Pál (1794–1867) orvos, nyelvész, az MTA tagja, Ágoston Amália. Sz: Balogh Tihamér (1838–1907) orvos, író, műfordító, Hajnik Paula, Hajnik Pál (1808–1864) politikus, jogász, ügyvéd; a Batthyány-, majd a Szemere-kormány rendőrfőnökének leánya. Testvére: Balogh Loránd (1869–1945) építész. F: Magurányi Olga (1881–1968). Leánya: Kubányi Endréné Balogh Edit (1902–1986) és Steingaszner Pálné Balogh Melitta (Lilly) (1905–1991).
Iskola
A budapesti evangélikus főgimnáziumban éretts. (1889), majd a budapesti Kereskedelmi Akadémián is végzett (1892).
Életút
A Magyar Országos Központi Takarékpénztár hivatalnoka (1892–1898); közben a bécsi Allgemeine Depositenbank (1893–1894), a berlini Erlanger-bankcsoport egyik intézete (1894–1896), a párizsi Société Générale pour l’Industrie en Russie munkatársa (1896–1897). A Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet központi titkára (1898–1900), ügyvezető igazgatója (1900–1934), elnöke (1934–1938), egyúttal a Hangya Ipar Rt. alapító elnöke is (1916–1938). A Háztartási Fogyasztási Szövetkezet megszervezője és alelnöke (1906-tól). A Felsőháznak a kormányzó által élethossziglan kinevezett tagja (1927–1938).
A Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomda Rt., a Steaua Kőolajkereskedelmi Rt. igazgatósági tagja. A Magyar Gazdaszövetség, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) választmányi tagja.
Visszaemlékezései szerint gyermekkorában nagy hatást gyakorolt rá egyik anyai nagybátyja, Zápory-Regenhart Ferenc, aki a bécsi Allgemeine Depositenbank elnöke volt. Az ő közbenjárására karrierje is ennél a banknál kezdődött. Párizsi tartózkodása idején kereste meg gr. Károlyi Sándor (1831–1906), aki felfigyelt első írására (A valuta szerepe a gazdasági válságban, 1896). Párizsból való hazatérése után, a Magyar Gazdaszövetség, s személyesen Károlyi felkérésére részt vett a magyar szövetkezeti mozgalom elindításában (1898-tól). Vezető szerepet játszott a Hangya szövetkezet megalapításában (az első év végén már 30 szövetkezet működött). A Hangya célja az volt, hogy a falusi nép felemelkedése útján pótolja a pusztuló középbirtokos osztályt. Almási Balogh Elemér véleménye szerint olyan generációt kell nevelni, amelyik nem a kényelmes hivatalokban vagy a léha életmódban leli örömét, hanem aktívan részt vesz a produktív munkában. Kiemelten fontosnak tartotta továbbá a keresztény magyar szövetkezetek és kereskedelmi vállalatok létrehozását. Az általa kezdeményezett szövetkezetek fő feladata az áruk belföldi gyűjtése, szétosztása, kivitele, ill. az import áruk behozatala és az I. világháború után a szétvert gazdaság újjászervezése. Az összeomlás után ezért a Futura Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. létrehozója és alelnöke (1919. okt. 12.). Írásaiban is szinte kizárólag a különböző értékesítési és fogyasztási szövetkezetekkel, ill. gazdasági érdekvédelemmel foglalkozott. Az 1900-as évek elejétől kezdeményezte egy önálló közgazdasági egyetem megalakulását (később az ő javaslatára jött létre Budapesten, a József Műegyetem önálló közgazdaság-tudományi kara, 1920).
Emlékezet
Pesten született, gyermekkorát a lipótvárosi Wurm utcai (= Szende Pál utcai) Thonet-udvarban töltötte. Később is Budapesten élt és tevékenykedett, nyaralója a Szemlőhegyen volt (Budapest II. kerület; testvére, Almási Balogh Loránd tervezte). Budapesten hunyt el, temetésén Ravasz László református püspök búcsúztatta. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugodott, később földi maradványait átszállították a Farkasréti Temetőbe. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002).
Mellszobrát – Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása – a Hangya Szövetkezet épülete előtt avatták fel (Tordason, 1939. nov. 5-én). Tordason (Fejér vm.) alakította ki a később róla elnevezett Balogh Elemér Szövetkezeti Mintafalut. Érdekesség, hogy Tordason Cseh Tamás előadóművész édesapja, Cseh Ferenc irányította a mintafalu szövetkezeti munkáját. Az ún. Hangya-házat később átkeresztelték Petőfi Sándor Művelődési Házzá, a szobrot lebontották, s helyébe Petőfi Sándor szobrát állították fel. Almási Balogh Elemér leszármazottai kezdeményezésére az eredeti szobrot újra elkészítették és felállították (a tordasi Növényfajta-kísérleti Állomás főépülete előtti udvaron, 2000-ben). A szobrot 75 évvel felavatása után visszahelyezték a Tordasi Művelődési Ház elé (2014. nov. 8-án).
Elismerés
A József Műegyetem Közgazdaság-tudományi Karának tb. doktora (1925).
Szerkesztés
A Szövetkezés c. lap szerkesztője. Gazdasági írásai a fentin kívül még elsősorban a Budapesti Hírlapban (1895–1911), a Hazánkban (1898–1904), a Köztelekben (1904–1909), a Magyar Kereskedők Lapjában (1909-től), Az Ujságban (1912-től) és a Pester Lloydban jelentek meg (1920–1923).
Főbb művei
F. m.: A valuta szerepe a gazdasági válságban. Tanulmány. (Bp., 1896)
Az értékesítő és fogyasztási szövetkezetek célja, szervezete és működése. (Bp., 1899)
A szövetkezetek szerepe a közjólét előmozdításában. (Bp., é. n.)
Közgazdasági egyetem. (Bp., 1900)
Útmutatás fogyasztási szövetkezetek alapítására és vezetésére. Összeáll. (A Hangya Szövetkezet kiadványa. Bp., 1903
4. jav. kiad. Szabó Sándorral 1905
5. jav. és bőv. kiad. Szabó Sándorral 1907)
Külföldön és itthon. (Bp., 1906)
Tájékoztató fogyasztási szövetkezetek szervezéséről. (Bp., 1906)
Tanulmányok a közgazdasági szakképzés köréből. Többekkel. (A Magyar Közgazdasági Társaság kiadványa. Bp., 1915)
A mezőgazdasági termelés és értékesítés megszervezése szövetkezetek útján. (Bp., 1930)
Emlékeim. A negyvenéves Hangya és a Közgazdasági Egyetem története. Gr. Károlyi Sándor emlékének szentelve. 8 táblával. (Bp., 1938)
A valuta szerepe a gazdasági válságban. Tanulmány. Hasonmás kiad. (Bp., 2012).
Irodalom
Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Dömötör László: Emlékezés B. E.-re. (Bp., 1938)
Wünscher Frigyes: Tordas. A Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu. (Debrecen–Bp., 1943)
Nagy Károly: A. B. P. életútja. 1794–1867. Monográfia. (Ózd–Nagybarca, 1992)
Kövér György: Keresztutak a gazdasági elitbe. A. B. E. és érdi Krausz Simon karriertörténete. (Korall, 2001).
Megjegyzések
MÉL téves halálozási adat: aug. 13.! Gyászjelentése szerint aug. 10-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)