Almási Balogh Loránd
Almási Balogh Loránd

2024. december 8. Vasárnap

Almási Balogh Loránd

építész

Névváltozatok

Balogh Loránd, almási; Balogh Lóránt, almási  

Születési adatok

1869. november 27.

Arad, Arad vármegye

Halálozási adatok

1945. február 2.

Budapest


Család

Fertősalmási előnevű, régi református nemesi családból származott. Nagyapja: Almási Balogh Pál (1794–1867) orvos, nyelvész, az MTA tagja, Ágoston Amália. Sz: Balogh Tihamér (1838–1907) orvos, író, műfordító, Hajnik Paula, Hajnik Pál (1808–1864) politikus, jogász, ügyvéd; a Batthyány-, majd a Szemere-kormány rendőrfőnökének leánya. Testvére: Balogh Elemér (1871–1938) közgazdász. F: Polyák Mária. 

Iskola

A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1897). Mérnöki oklevele megszerzése után Angliában, Francia-, Német- és Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton. 

Életút

Lechner Ödön és Alpár Ignác műtermének munkatársa, egyúttal a budapesti Iparművészeti Iskola r. tanára (1900–1926) és a Lakásművészeti Osztály vezetője (1902–1926). 

Az I. világháború előtt számos vidéki főúri kastélyt tervezett (pl. Serényi-kastély, Bukovec, 1901; Ambrózy-kastély, Határmajor, 1902; Szent-Ivány-kastély, Bélád, 1902; Wilczek-kastély, Erdőd, 1903). Későbbi munkái közül kiemelkednek az óbudai (Budapest III. kerület) gázgyár munkás- és tisztviselőtelep épületei (1914). Erdélyi ihletésű magyaros stílusú épületeket, összesen 66 földszintes, 40 egyemeletes munkáslakóházat és 4 középületet tervezett (1911–1914).

 

Belsőépítészeti, lakásberendezési munkáival a párizsi világkiállításon (1900) és a milánói iparművészeti seregszemlén aranyérmet szerzett (1906). Fiatalkorában festészettel is foglalkozott; tárcákat, iparművészeti tanulmányokat és egy vígjátékot is írt. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, az óbudai lakótelep átadásának 100. évfordulóján emléktábláját helyezték el (a 100 éves házak ünnepén, 2014-ben). Óbudán róla nevezték el az Almási Balogh Loránd utcát. 

Szerkesztés

Írásai elsősorban az Egyetemi Lapokban (1893), az Ország–Világban (1902), a Magyar Iparművészetben (1903–1907) és az Építő Iparban jelentek meg (1919). 

Főbb művei

F. m.: épületei: Serényi-kastély (Bukovec, 1901)
Ambrózy-kastély (Határmajor, 1902)
Szent-Ivány-kastély (Bélád, 1902)
Wilczek-kastély (Erdőd, 1903)
Horváth Mihály téri községi pedagógiai szeminárium, iskola és óvoda (Budapest VIII. kerület, 1911–1912)
Óbudai Gázgyár lakótelepe (Budapest III. kerület, Sujtás utca, 1911–1914)
református templom (Miskolc-Diósgyőr, 1926)
Tüdőbeteg-gondozó Intézet (Budapest).

 

F. m.: írásai: A komédiásnő. Vígjáték 1 felvonásban. (Bp., 1902
bem.: Pozsony, 1895)
Eltoljuk-e vagy lebontsuk-e a belvárosi plébánia templomot? (Bp., 1902)
Budapest székesfőváros építkezései. (Magyar Építőművészet, 1911)
A főváros a világháborúban. (Magyar Építőművészet, 1915)
Budapest székesfőváros kislakásai. – A bankok építése. (Magyar Építőművészet, 1929)
A bánhidai erőművek tisztviselő- és munkásházai. (Magyar Építőművészet, 1930). 

Irodalom

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László és Gombosi György. (2. jav. kiad. és bőv. kiad. Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Gerle János–Kovács Attila–Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. (Bp., 1990)
Nagy Károly: A. B. P. életútja. 1794–1867. Monográfia. (Ózd–Nagybarca, 1992). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője