Család

Fertősalmási előnevű, régi református nemesi családból származott. Nagyapja: Almási Balogh Pál (1794–1867) orvos, nyelvész, az MTA tagja, Ágoston Amália. Sz: Balogh Tihamér (1838–1907) orvos, író, műfordító, Hajnik Paula, Hajnik Pál (1808–1864) politikus, jogász, ügyvéd; a Batthyány-, majd a Szemere-kormány rendőrfőnökének leánya. Testvére: Balogh Elemér (1871–1938) közgazdász. F: Polyák Mária. 

Iskola

A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1897). Mérnöki oklevele megszerzése után Angliában, Francia-, Német- és Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton. 

Életút

Lechner Ödön és Alpár Ignác műtermének munkatársa, egyúttal a budapesti Iparművészeti Iskola r. tanára (1900–1926) és a Lakásművészeti Osztály vezetője (1902–1926). 

Az I. világháború előtt számos vidéki főúri kastélyt tervezett (pl. Serényi-kastély, Bukovec, 1901; Ambrózy-kastély, Határmajor, 1902; Szent-Ivány-kastély, Bélád, 1902; Wilczek-kastély, Erdőd, 1903). Későbbi munkái közül kiemelkednek az óbudai (Budapest III. kerület) gázgyár munkás- és tisztviselőtelep épületei (1914). Erdélyi ihletésű magyaros stílusú épületeket, összesen 66 földszintes, 40 egyemeletes munkáslakóházat és 4 középületet tervezett (1911–1914).

Belsőépítészeti, lakásberendezési munkáival a párizsi világkiállításon (1900) és a milánói iparművészeti seregszemlén aranyérmet szerzett (1906). Fiatalkorában festészettel is foglalkozott; tárcákat, iparművészeti tanulmányokat és egy vígjátékot is írt. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, az óbudai lakótelep átadásának 100. évfordulóján emléktábláját helyezték el (a 100 éves házak ünnepén, 2014-ben). Óbudán róla nevezték el az Almási Balogh Loránd utcát. 

Szerkesztés

Írásai elsősorban az Egyetemi Lapokban (1893), az Ország–Világban (1902), a Magyar Iparművészetben (1903–1907) és az Építő Iparban jelentek meg (1919).