Almási Balogh Zoltán
Almási Balogh Zoltán

2020. október 27. Kedd

Almási Balogh Zoltán

költő, író, festőművész

Névváltozatok

Balogh Zoltán, almási 

Születési adatok

1833. február 7.

Pest

Halálozási adatok

1878. június 9.

Tokaj, Borsod vármegye

Temetési adatok

1878. június 10.

Csobaj


Család

Fertősalmási előnevű, régi református nemesi családból származott. Nagyszülei: Almási Balogh Mózes református lelkész, Kökényesdy Erzsébet. Sz: Almási Balogh Pál (1794–1867) orvos, nyelvész, az MTA tagja, Ágoston Amália. Testvére: Balogh Tihamér (1838–1907) orvos, író, műfordító, Balogh Albin (1846–1915) református egyháztanácsos, presbiter és Benyovszky Ödönné Balogh Melanie (1837–1861) írónő. F: 1857-től Jakabfalvay Jolán. 

Iskola

A pesti evangélikus gimnáziumban tanult, ill. magánúton gondos nevelésben részesült: zenei és festészeti tanulmányokat folytatott (Pesten és Bécsben), valamint Aradon színi próbakísérleteket is tett.

Életút

Mindössze 16 éves volt, amikor részt vett a forradalomban és szabadságharcban (1848–1849), mint tüzértiszt orosz hadifogságba esett, sikerült megszöknie (1849), de egész életére kihatóan súlyosan megbetegedett. Miután megházasodott, egy évig Bécsben élt, ahol folytatta művészi tanulmányait (1856–1857), majd kiújuló betegsége miatt, családjával Csobajra (Szabolcs vm.), családi birtokára vonult vissza, s csak irodalommal és festészettel foglalkozott (1857–1878). 

Első versei a Hölgyfutárban jelentek meg (álnéven, 1850-es évek), majd a Divatcsarnokban írt tárcákat. Az 1860-as években több sikeres történelmi drámát írt (Külföldi, 1861; Karaffa, 1863; Apor vajda, 1865; Báthory Erzsébet, 1865). Igazi hírnevet a Byron és Puskin hatását mutató Alpári (1871) c. verses regényével szerzett. Néhány költeményét Bergmann Ákos és Mosonyi Mihály zenésítette meg. Festőművészként elkészítette édesapja, Almási Balogh Pál legismertebb képét, ill. Venus c. festménye a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) látható. 

Emlékezet

Csobajon (Szabolcs vm.) élt és tevékenykedett, Tokajban hunyt el, a csobaji családi sírban nyugszik. Halála után műveit barátja, Zalár József (1825–1914) és az ismert kiadó, Abafi Lajos jelentette meg (1840–1909). 

Elismertség

A Petőfi Társaság tagja (r.: 1876).

Szerkesztés

Pesten, az Uj Nemzedék c. szépirodalmi és esztétikai lap szerkesztője (politikai állásfoglalásai miatt a lapot betiltották: 1861), ill. az Uj Nemzedék és a Pesti Napló zenekritikusa. Írásai rendszeresen megjelentek a Divatcsarnokban (1853–1859), a Hölgyfutárban (1853–1862), a Délibábban (1857), a Magyar Néplapban (1857), a Nővilágban (1857), a Napkeletben (1857–1860), a Szépirodalmi Közlönyben (1858), a Vasárnapi Ujságban (1859–1864), a Nefelejtsben (1859–1874), a Debreczeni Közlönyben (1860), a Családi Körben (1860–1861), a Hazánk és a Külföldben (1865) és a Fővárosi Lapokban (1865–1878). 

Főbb művei

F. m.: B. Z. költeményei. (Pest, 1855)
Költemények. Újabb füzet. (Pest, 1856)
B. Z. költeményei. A két első munka újabb kiadása. (Wien, 1863)
Alpári. Költői regény hat könyvben. Egy kötetben. (Pest, 1871)
B. Z. összes művei. I. köt. Kisebb költeményei. Sajtó alá rend. barátja, Zalár József. (Nemzeti Könyvtár. 25. Bp., 1882)
B. Z. összes művei. II. köt. Színművei: Apor vajda. Szomorújáték. – Karaffa. Szomorújáték. – Báthory Erzsébet. Szomorújáték. – Külföldi. Vígjáték. Sajtó alá rend. barátja, Zalár József. (Nemzeti Könyvtár. 29. Bp., 1882)
B. Z. összes művei. III. köt. Alpári. Verses regény 6 énekben. Függelékül: B. Z. prózái. Sajtó alá rend. Zalár József. (Nemzeti Könyvtár. 33. Bp., 1883). 

Irodalom

Irod.: Névy László: B. Z. emlékezete. (Koszorú, 1880)
Zalár József: B. Z. (Figyelő, 1881)
Kéky Lajos: A magyar verses elbeszélő költészet a XIX. század második felében. (Irodalomtörténet, 1912)
Imre László: A magyar verses regény. (Bp., 1990)
Nagy Károly: A. B. P. életútja. 1794–1867. Monográfia. (Ózd–Nagybarca, 1992). 

Irod.: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856
2. kiad. 1858)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
A Napkelet lexikona. I–II. köt. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013