Almási Elemér
Almási Elemér

2024. december 9. Hétfő

Almási Elemér

vegyészmérnök

Születési adatok

1919. december 8.

Bükkösd

Halálozási adatok

1985. április 22.

Budapest


Család

Sz: Almási István földműves, Burits Anna. F: György Judit.

Iskola

A pécsi Nagy Lajos Reálgimnáziumban éretts. (1938), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1942), a kémiai tudományok kandidátusa (1958), doktora (1980).

Életút

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Osztály Kémiai Technológiai Tanszék kisegítő tanársegéde (1942. jan.–jún.), az Erjedéstani Intézet (1942. jún.–okt), a Nagyatádi Konzervgyár kutatómérnöke (1942–1944); közben a II. vh. végén a rádiósoknál szolgált (1943–1944), szovjet hadifogságban volt (1944–1948). Hazatérése után a Mirelite Mélyhűtő Nemzeti Vállalat laboratóriumvezető mérnöke (1948–1949), az Országos Magyar Mezőgazdasági Ipari Kísérleti Intézet, ill. az átszervezés után a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet (KOHIKI) kutató vegyészmérnöke (1949–1952), a Hűtőosztály, ill. a Hűtőipari Részleg vezetője (1952–1959), a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet (KÉKI) tud. munkatársa és a Hűtőosztály vezetője (1959–1967). A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, ill. a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egy. tanára (1967. dec. 13.–1985), az Élelmiszerbiológiai és Mikrobiológiai Tanszék (1967–1968), a Tartósítóipari Szak, ill. Tanszék (1969–1983), az Élelmiszer- technológiai Intézet Élelmiszer- és Hűtőtechnológiai Tanszék vezetője (1983–1985), egyúttal az Intézet ig.-ja (1983–1985); közben a Kertészeti Egyetem rektorhelyettese (1971–1974). A Kertészeti Egyetemen a Mikrobiológiai Génbank elnöke (1975– 1985). Az OMFB élelmiszer-ipari szakértője (1968-tól). Az ENSZ ösztöndíjasa (Angliában, Franciaországban és az NSZK-ban, 1966–1967), majd a karlsruhei Bundesforschungsanstalt für Ernährung (1971), a weybridge-i (Anglia) National College of Food Technology ösztöndíjas vendégkutatója (1975). Az Élelmiszer-ipari Tudományos Tanács tagja (1973–1976). A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság tagja (1976-tól). A Magyar Szabványügyi Hivatal Gyorsfagyasztott termékeket szabványosító szakbizottságának elnöke (1969-tól). A hűtés különböző élelmiszer-ipari alkalmazási lehetőségeivel fogl. Még 1949-ben, Mo.-on elsőként megkezdte és több éven át folytatta több száz gyümölcs- és zöldségfajtával vizsgálatait annak megállapítására, hogy mely fajták alkalmasak az akkor új tartósítási eljárásra, a gyorsfagyasztásra. A hőelvonás elméleti alapjainak kidolgozásával nevéhez fűződik a gyümölcs-zöldség gyorsfagyasztásának mo.-i kidolgozása, majd ennek továbbfejlesztése: a gyümölcs- és zöldségfélék hűtőházi alagutakban történő gyorsfagyasztása, továbbá a húsok előhűtési és visszamelegítési eljárása, az egyfázisú húsfagyasztás eljárásai. Tisztázta az élelmiszerek hűtése, fagyasztása, tárolása során bekövetkező súlyveszteség káros minőségi és mennyiségi kihatásait, ezek összefüggéseit a környezeti viszonyokkal. Kb. 80 élelmiszer-ipari termék ún. liofilezéssel történő konzerválását valósította meg, de fogl. kávéfeldolgozással (Lio Kávé), gyümölcs alapú üdítőitalok előállításával és az ún. szabályozott légtérben való almatárolás technológiai kérdéseivel is. A Kertészeti Egyetemen megszervezte és bevezette a hét féléves hűtőtechnológiai szakirányt.

Elismertség

Az MTA Biomérnöki Munkabizottság (1969-től), az Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottság alapító tagja (1970-től), a Műszaki Kémiai Bizottság tagja (1970-től). Az MTA–TMB Szerveskémiai Szakbizottság tagja (1970–1985). A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) tagja (1948-tól), elnökségi (1971-től) és vezetőségi tagja (1975-től). A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Élelmiszer-ipari Szakbizottságának elnöke (1973–1976), Műszaki Fejlesztési Bizottságának tagja (1973–1976). Az International Union of Food Science and Technology Oktatási Bizottságának tagja (1971-től).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1960), Munka Érdemérem (1960). Török Gábor-emlékérem (1973), Sigmond Elek-emlékérem, Entz Ferenc-emlékérem (1978), Jubileumi Emlékplakett (Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, 1979), Állami Díj (1980), Győry István-emlékérem (1982).

Szerkesztés

A Hűtőipar c. lap szerkesztője (1954–1973), a szerkesztőbiz. tagja (1973–1985). Az Acta Alimentaria szerkesztőbiz. (1971–1985).

Főbb művei

F. m.: Mélyhűtés céljára alkalmas gyümölcs- és főzelékfajták kutatása. (Élelmezési Ipar, 1951)
Élelmiszerek tartósítása. (Bp., 1952)
Pektinkutatások újabb eredményei. Többekkel. (Bp., 1953)
Élelmiszerek fizikai változásai. (Bp., 1953)
Új fagyasztási eljárások. (Természet és Társadalom, 1953)
Hűtés és gyorsfagyasztás, az élelmiszertartósítás legkorszerűbb módjai. (Bp., 1954)
Gyorsfagyasztásos eljárással tartósított húsok kitárolás előtti visszamelegítésének módszerei. (Élelmezési Ipar, 1956)
Élelmiszerek hűtőházi kezelésekor fellépő súlyveszteség kémiai és fizikai vonatkozásai. Kand. értek. (Bp., 1958)
A súlyveszteség alakulása élelmiszerek hűtőkezelésekor. (Bp., 1962)
Élelmiszerkémia. I–III. Felsőfokú technikumi tankönyv. Többekkel. (Bp., 1962)
Anyag- és gyártásismeret. 1. Többekkel. (Bp., 1963)
Hűtőipari anyagismeret. Felsőfokú technikumi tankönyv. (Bp., 1964)
Élelmiszerek gyorsfagyasztása. (Bp., 1964
2. átd. kiad. Erdélyi Lajosnéval, Sáray Tamással, 1977
oroszul: Moszkva, 1981)
Vegyészet és hűtőtechnika. (Bp., 1965)
Gyümölcslevek fagyasztásos sűrítése. Perjes P.-vel. (KÉKI Közleményei, 1966)
Oldható kávépor előállítása liofilezéssel. Szántóné Németh Évával. (Élelmiszertudomány, 1968)
Hűtőtechnológia. I. Hőfizikai alapok. Urbányi Györggyel. (Bp., 1973)
Technológiai folyamatok. Edelényi Miklóssal. (Bp., 1975)
A tartósipari kutatás 30 éve a Kertészeti Egyetemen. (Hűtőipar, 1975)
Hűtőtechnnológia. II. Élelmiszerek hűtőtárolása. Dobray E.-nével. (Bp., 1977)
The Binding Energy of Bound Water in Foodstuffs. (Acta Alimentaria, 1978)
Dependence of the Amount of Bound Water of Foods on Temperature. (Acta Alimentaria, 1979)
A vízaktivitás hatása élelmiszerek hőelvonásos – hűtés, fagyasztás, liofilezés – tartósításakor. Doktori értek. (Bp., 1980)
ford.: Manerberger-Mirkin: A hús és húskészítmények technológiája. (Bp., 1951)
Prokosev, M.: A burgonya biokémiája. (Bp., 1951)
Burmakin, A.: Gyümölcs- és zöldségfélék ipari fagyasztása. (Bp., 1952)
Sasin, V.: A vágóállatok elsődleges feldolgozása. (Bp., 1953)
Liebermann-Petrovszkij: A zsírgyártás kézikönyve. (Bp., 1954)
Rogacseva, A.: A konzervgyártás mikrobiológiai ellenőrzése. (Bp., 1954)
Ginzburg, A.: Szárítás az élelmiszeriparban. Ford. és átd. Horváth Lajossal. (Bp., 1968).

Irodalom

Irod.: Gasztonyi Kálmán: In memoriam A. E. (Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1985), Gulyás Béla: A. E. (Élelmezési Ipar, 1985).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője