Almási Gábor
Almási Gábor

2024. október 15. Kedd

Almási Gábor

agrárökonómus

Születési adatok

1923. augusztus 9.

Csákvár

Halálozási adatok

1968. május 10.

Gödöllő


Család

Sz: Almási János kézbesítő altiszt, Knapp Katalin. F: Németh Gizella óvónő. Leánya: Almási Gizella és Almási Gabriella. Négy testvére volt, egyik bátyja Almási Sándor, az OTP kerületi fiókvezetője.

Iskola

A bp.-i mezőgazdasági középiskolában éretts. (1941), a Keszthelyi Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1944), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1963).

Életút

A Tisztviselők Takarékpénztára Parcellázási Osztályának munkatársa (1944), Szomjas György csányi bérgazdaságának intézője (1944), a kassai Mezőgazdasági Akadémia segédtanára (1944–1945), a biai Gazdaképző Iskola r. tanára és a tangazdaság vezetője (1945–1949), a Zsámbéki Mezőgazdasági Akadémia Biológia, majd Üzemszervezéstani Tanszék r. tanára és a tanszék helyettes vezetője (1949–1950), a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatóságának üzemszervezési főelőadója (1950– 1954). Az Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetében és a Számviteli Főiskolán az üzemszervezéstan tanára (1950–1954), az Állatorvos-tudományi Főiskola Mezőgazdasági Tanszék, ill. a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola főisk. adjunktusa (1954– 1956), főisk. docense (1956–1959), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Agrárgazdaságtani Tanszék egy. docense (1959–1967), egy. tanára (1968) és a tanszék vezetője (1967–1968). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1957–1960). Az Országos Tervhivatal (OT) és az OMFB szakértője (1955-től). Mezőgazdasági üzemszervezéssel fogl. Az első szocialista mezőgazdasági üzemszervezéstan tananyagának kidolgozója, majd az Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdasági üzemszervezéstan oktatásának megszervezője. Üzemszervezési kérdések mellett vizsgálta még a mezőgazdasági szállítások optimalizálását, a tehenészet gépesítését. Elsőként kezdeményezte, szervezte meg és irányította Fejér megye téeszeinek üzemi elemzését (1959-től).

Elismerés

Munka Érdemérem (1961).

Szerkesztés

Részt vett a Mezőgazdasági Lexikon szerkesztésében.

Főbb művei

F. m.: Mezőgazdasági üzemek szervezése. 1–2. (Bp., 1951
3. kiad. 1956)
A sertéstenyésztés megszervezése. (Bp., 1951)
Mezőgazdasági szállítások tervezésének irányelvei. Erdős Sándorral, Turányi Istvánnal. (Bp., 1952)
Mezőgazdasági üzemek szervezése és tervezése. Dobos Károllyal, Tildi Istvánnal. (Bp., 1953)
Növénytermeléstan. Bucsi Szabolccsal, Peregi Sándorral. (Bp., 1954
2. kiad. 1955)
Állattenyésztéstan. (Bp., 1955, 3. kiad. 1959)
A mezőgazdasági termelés alapjai. Erdős Sándorral. (Bp., 1955)
A teherautó és vontató üzemelésének vizsgálata. (Bp., 1956)
Szocialista mezőgazdasági üzemek szervezése. (Bp., 1957
3. átd. kiad. 1959, 5. jav. kiad. 1961)
A munkaidő-felhasználás elemzése a tehenészetben. (Bp., 1959)
Géphasználat a magyar mezőgazdaságban. (Bp., 1960), Állami mezőgazdasági gépállomások ellenőrzése. Többekkel. (Bp., 1960)
Állami gazdaságok ellenőrzése. 1–2. Többekkel. (Bp., 1961)
Élelmiszertermelés és fogyasztás. Többekkel. (Bp., 1961)
A tehenészet gépesítésének ökonómiai előfeltételei. Kand. értek. (Bp., 1962)
A termelőszövetkezetek közgazdasági problémái Fejér megyében. Albert Nándorral, Farkas Lajossal. (Bp., 1963)
A műszaki forradalom és a mezőgazdaság. Erdős Sándorral. (Bp., 1966)
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének üzemgazdasági vonatkozásai. (Bp., 1968).

Irodalom

Irod.: A. G. (Mezőgazdasági Mérnök, 1968).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője