Család

Sz: Almássy Antal (†1945 Várpalota) ügyvéd, Karatyeva, Olga Nyikolajevna (†1926). F: 1946-tól Kőhalmi Róza. Leánya: Almássy Zsuzsa (1950–) műkorcsolyázó.

Iskola

A veszprémi Piarista Gimnáziumban éretts. (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály „B” Tagozatán végzett (1942), a műszaki tudományok kandidátusa (1959), doktora (1968).

Életút

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépelemek Tanszékén Vörös Imre tanársegéde, egy. adjunktusa (1941– 1946); közben a Lakos és Székely cég kivitelező mérnöke (1942), az Orion Magyar Wolframlámpagyár Rt. kutatómérnöke (1946– 1950). A Távközlési Kutatóintézet (TKI) Méréstechnikai Osztályának vezetője (1951–1971), főosztályvezetője (1971–1984). A BME Hadmérnöki Kar (1950–1952), ill. a Villamosmérnöki Kar Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszék egy. adjunktusa (1952– 1963), egy. docense (1963–1965), a Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék egy. tanára (1965. aug. 1-jétől). Az Álami. Műszaki Főiskola Üzemenergia Tagozatán a Gépelem tárgy (1947–1951), a BME Gépészmérnöki Kar Repülőgépek Tanszékén a Repülőgép villamos felszerelései tárgy előadó tanára (1948–1952). Tudományos pályafutásának kezdetén repülőgépek villamosberendezéseinek elméleti és gyakorlati tanulmányozásával fogl., majd érdeklődése a mikrohullámú mérőeszközök és mérési módszerek kidolgozása felé fordult. Nagyfrekvenciás katódsugárcsöves oszcillográfot, hangfrekvenciás szimmetrikus katódsugárcsöves oszcillográfot és elektronikus stabilizált áramforrást fejlesztett ki. A magyar mikrohullámú műszerprogram kidolgozója és irányítója.

Elismertség

A Híradástechnikai Tudományos Egyesület tagja (1949-től), elnökségi tagja, majd főtitkára (1974–1984), a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület alapító elnökségi tagja (1954-től). A Nemzetközi Rádiótudományi Egyesület (= Union Radio Scientifique, URSI) Magyar Nemzeti Bizottságának tagja (1966-tól), az Európai Minőségszabályozó Szervezet (EOQC) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1955 és 1961). Kossuth-díj (a mikrohullámú műszerek elméletének megalapozása és kutatása terén elért eredményeiért, 1962), Kiváló újító (arany, 1965), Puskás Tivadar-emlékérem (1967), Állami Díj (a rádiókommunikációs berendezések és rendszerek kutatása és fejlesztése területén kifejtett munkásságáért, 1978).

Szerkesztés

A Mérés és Automatika c. folyóirat szerkesztőbiz. tagja.