Almásy László Ede
Almásy László Ede

2021. október 18. Hétfő

Almásy László Ede, zsadányi és törökszentmiklósi

felfedező, utazó

Névváltozatok

Abu Ramla

Születési adatok

1895. augusztus 22.

Borostyánkő

Halálozási adatok

1951. március 22.

Salzburg, Ausztria


Család

Sz: Almásy György (1867–1933) földrajzi felfedező, természettudományi és néprajzi gyűjtő, Pittoni Ilona.

Iskola

Oxfordban és Londonban műszaki tanulmányokat végzett (1909–1913).

Életút

Az I. vh.-ban pilótaként szolgált (1914–1918), majd autóversenyző (1918–1926), az osztrák Steyr autógyár egyiptomi képviselője, új modelljeinek tesztelője volt (1926-tól), majd kísérleti gépkocsikkal autós expedíciókat tett (1926–1929). Két kísérleti Steyr gépkocsival a kelet-afrikai Mombasából Szudánt átszelve eljutott Alexandriába (1929), Kairóban repülősképző iskolát alapított (1929–1932), amellyel az egyiptomi polgári repülés egyik létrehozója. Az egyiptomi kormány megbízásából sportrepülőgépével jelentős sivatagkutató és térképező munkát végzett: a Líbiai-sivatag addig feltáratlan fennsíkját a Gilf el Kebírt kutatta és úttörő térképező munkát fejtett ki; felfedezte a Gilf el Kebír homokkőfennsíkját kettészelő El Akaba hasadékot (1932–1933), majd három angol kutatótársával közös repülőgépes vállalkozásuk során megtalálták a régóta keresett Zarzura oázisvölgyeit és a róla elnevezett Dzsebel Almásy tanúhegyet (1932). A Gilf el Kebír egyik völgyében, a Vádi Szurában öt-hatezer éves sziklarajzokra bukkant (1934), feltérképezte a nyugat-egyiptomi Nagy-Homoktenger területének jelentős részét (1934–1935), felfedezett egy Nílus-szigeti törzset, amely magyarnak vallotta magát (állítólag a 16. sz. közepén a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottai, 1935). Miután az egyiptomi király megvonta tőle bizalmát visszatért Magyarországra (1940). A német katonai elhárítás, az Abwehr kikérte a magyar honvédvezérkartól, Hamburgba vezényelték (1941. ápr.). Az Észak- Afrikában harcoló E. Rommel hadseregének, az Afrikakorpsnak tanácsadója, sivatagi térképész szakértője (1941 nyara–1943. jan.); öt jelentősebb német katonai akció tervezésében és kivitelezésében vett részt. Hazatérére után a Krím-félszigeten hajtott végre titkos küldetést (1943). A németek oldalán való háborús szerepvállalása miatt Bp.-en a II. vh. után perbe fogták, mivel háborús bűncselekményeket nem követett el, felmentették (1945). Ausztriába távozott (1946. dec.), majd visszatért Egyiptomba (1947), ahol szafarivezetőként és vitorlázórepülőként tevékenykedett (1947–1949). Kinevezték a kairói Sivatagkutató Intézet (Desert Institute) igazgatójának (1951), helyét azonban már nem foglalhatta el, mert Ausztriában meghalt. Sírja a salzburgi köztemetőben található. Autóversenyzőként Szudánban, egy túrakocsi próbaútja során 2700 km-rel új, nem hivatalos világcsúcsot állított fel (1926). ő végezte el az első vitorlázó távrepülést, amely után kidolgozta a sivatagi repülés technikáját (1937). A II. vh. után harmadmagával Párizsból Kairóba vontatott egy vitorlázó-repülőgépet, amellyel távolsági világcsúcsot állított fel (1949).

Emlékezet

Róla nevezték el az általa alapított kairói Al-Maza sportrepülőteret és a Dzsebel Almásy tanúhegyet (1932). Emlékét szülőhelyén, Borostyánkő várában német és arab nyelvű márványtábla őrzi. Érdemeit az egyiptomi El Alamein Katonai Múzeumban állandó kiállítás méltatja, az érdi Földrajzi Múzeumban kiállítás idézi fel. Szobra az érdi múzeumkertben áll (bronz mellszobor, 1995-től). Személyéről mintázták Az angol beteg (The English Patient, 1996) c. amerikai–angol játékfilm főhősét.

Főbb művei

F. m.: Autóval Szudánban. Első autó-utazás a Nílus mentén. (Bp., 1929
új kiad. Szudánban vadásztam címmel. Sajtó alá rend, előszó Krizsán László, 1994)
Az ismeretlen Szahara. (Bp., 1935)
Récentes explorations dans le désert Libique. 1932–1936. (Cairo, 1936)
Levegőben … homokon. (Bp., 1937)
Rommel seregénél Líbiában. (Bp., 1943
hasonmás kiad.: Pusztazámor, 1999).

Irodalom

Irod.: Kádár László visszaemlékezése A. L. E.-re. (Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Bp., 1973)
Török Zsolt: A. L. E. szerepe a Kelet-Szahara kutatásában. (Földrajzi múzeumi tanulmányok, 1990)
Kasza József: A. L. E. és a repülés. (Földrajzi múzeumi tanulmányok, 1993)
Krizsán László: Szemelvények A. L. E. Afrika-kutató népbírósági perének irataiból. (Földrajzi múzeumi tanulmányok, 1993)
Kasza József: A homok atyja. Epizódok A. L. E. életéből és műveiből. (Bp., 1995)
Dobri Mária: A. L. levelei Mikes János püspökhöz. – Korsós Zoltán: A. L. és Fábián Gyula. Az Afrika-kutató hatása az író munkásságára. – Nemerkényi Antal: A. L. szerepe Észak-Afrika feltárásában a német szakirodalom tükrében. – Krizsán László: A. L. az afrikai hadszíntéren. (Vasi Szemle, 1996)
Nagy Miklós Mihály: Miért beteg Az angol beteg? (Magyar Szemle, 1997)
Rónay Gábor: Into Africa. The Hungarian Patient. (Hungarian Quaterly, 1997)
Sterbetz István: Adatok A. L. E. Szahara-kutatásainak állattani vonatkozásairól. (Savaria, 1998)
Török Zsolt: Salaam. A. A. L. életregénye. (Bp., 1998)
A. L. munkássága. Összeáll. Tésits Róbert. (Pécs–Kaposvár, 1998)
Kubassek János: A Szahara bűvöletében. „Az angol beteg” igaz története. A. L. hiteles életrajza. (Bp., 1999)
Krizsán László: A sivatag titkait kutatta. (Vasszilvágy, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013