Almásy Pál
Almásy Pál

2024. március 29. Péntek

Almásy Pál, zsadányi és törökszenmiklósi

honvéd tábornok, gépészmérnök

Születési adatok

1902. július 8.

Vác

Halálozási adatok

1985. március 17.

Budapest


Család

Testvére: Almásy József (1898–1944) r. k. pap, filozófus.

Iskola

Ludovika Akadémiát (1924) végzett, a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1932).

Életút

A bp.-i 1. tüzérosztály hadnagya, uo. beosztott tiszt és ütegparancsnok (1924–1929), mérnöki tanulmányai befejezése után a Haditechnikai Intézet Lőszer Alosztályának munkatársa (1932–1937 és 1939–1944), a Lőszerosztály vezetője (1944. szept.); közben századossá (1937) léptették elő, és diplomáciai szolgálatra rendelték, a berlini katonai attasé beosztott tisztje (1937– 1939), őrnagyi rangban (1939), a németek „persona non gratának” nyilvánították és kiutasították az országból. A II. vh. végén a Nemzeti Felkelés Katonai Bizottsága vezérkarának tagja. Feladata az ellenállásba beszervezett katonai alakulatok fegyverrel és lőszerrel történő ellátása, újabb csapatok bekapcsolása. Árulás folytán a Nemzeti Számonkérő Szék letartóztatta (1944. nov. 22.), halálra ítélték, majd másodfokon az ítéletet 15 évi fegyházbüntetésre módosították. A bp.-i Margit körúti fogházban, majd a fogház evakuálása után Sopronkőhidán raboskodott (1944. nov.–1945. márc. 29). A siralomházban felkereste a halálra ítélt Bajcsy-Zsilinszky Endrét, naplójában megörökített találkozásuk fontos kordokumentum. A fogház rabjait gyalogmenetben Németországba vezényelték, a bajorországi Oberaudorfban amerikaiak szabadították ki (1945. máj. 4.). Hazatérése után (1945. jún.) igazolták; ezredessé (1945. jún. 21.), vezérőrnaggyá nevezték ki (1945. okt. 1.). A Honvédelmi Minisztérium (HM) ipari felszerelési csoportfőnök-helyettese, anyagi csoportfőnöke (1945. dec. 5.–1946. nov. 22.); a HM-ben az FKgP minisztériumi szervezetének elnöke, altábornaggyá léptették elő (1946. jún. 1.). Az MKP eljárt a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál (SZEB), hogy Tombor Jenő halála után – 1946. júl. 25. – megakadályozza miniszteri kinevezését, a Szabad Nép rágalmazó kampányt indított ellene: a SZEB és a fegyverszünet megsértésével vádolták. Felmentették csoportfőnöki teendői alól (1946. nov. 22), vizsgálatot kért önmaga ellen, szolgálati viszonyát megszüntették (1947. jan. 1), a hadbíróság a vádat – hivatali visszaélés, szolgálati vétség – alaptalannak találta, az eljárást megszüntették (1947. okt.). Nem sokkal később a Katonapolitikai Osztály letartóztatta (1947. nov. 15.); ezúttal összeesküvéssel, szabotázzsal, a Bazilika kupolájának felgyújtásával vádolták. A Hadik Laktanya pincebörtönében megkínozták, végül szabadon engedték (1947. dec. 17). A Vörös Csillag Traktorgyár gépészmérnöke, majd az Országos Szabványügyi Hivatal munkatársa (1948–1950). Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) ismét letartóztatta (1950. jún.), a Sólyom-féle tábornoki összeesküvés koncepciós perében 6 hónapos kényszervallatás után halálra ítélték (1950. nov. 23), majd kegyelmet kapott, Vácott raboskodott (1950–1955). Szabadulása után ismét az Országos Szabványügyi Hivatal munkatársa (1955–1968), végül lektorként tevékenykedett (1968– 1985). Rehabilitálták, halála után visszakapta rendfokozatait (1991).

Főbb művei

F. m.: Sopronkőhidai napló. 1944–1945. Sajtó alá rend. Simonffy András. (Bp., 1984).

Irodalom

Irod.: Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon. (München, 1978)
Simonffy András: Meghalt A. P. (Magyar Nemzet, 1985. ápr. 11.)
Vigh Károly: A. P. halálára. (Magyar Hírlap, 1985. ápr. 20.)
Vigh Károly: A. P. (Hitel, 1988)
Kubinyi Ferenc: „…ketrecbe engem zártak…” A. P. altábornagy vallomásai. (Bp., 1989)
Vigh Károly: A Honvédelmi Minisztériumban történt. Tombor Jenő halálának és A. P. eltávolításának körülményei. (Valóság, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője