Alpár Gyula
Alpár Gyula

2024. november 5. Kedd

Alpár Gyula

bányamérnök

Névváltozatok

Czipf Gyula 

Születési adatok

1927. szeptember 25.

Zalagalsa, Zala vármegye

Halálozási adatok

2012. szeptember 22.

Budapest


Család

Sz: Alpár Gyula (†1947) tanító, Gantz Hedvig gépírónő. Egy testvére volt, húga Győrött rajztanárként dolgozott. F: 1956-tól Kossányi Márta fényképész. Fia: Alpár Tibor; leánya: Alpár Márta. 

Iskola

Elemi iskoláit Tokod-Altáró bányatelepen végezte, az esztergomi Szent Imre Gimnáziumban éretts. (1946); közben a II. világháború végén a leventékkel Németországba vitték, ahol angol hadifogságba esett. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) soproni Bánya- és Kohómérnöki Karán bányamérnöki okl. szerzett (1951), a műszaki tudományok kandidátusa (1967), doktora (1976).

Életút

A Tokodi Szénbányák Ágnes-aknájának csillése (1946–1947). Az NME soproni Geodéziai és Bányaméréstani Tanszéke tanársegéde (1951–1955). Az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete (GGKI) tud. munkatársa (1955–1957), tud. osztályvezetője (1957–1972), tud. igazgatóhelyettese (1972–1976). Az ALUTERV, majd a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet műszaki-gazdasági tanácsadója (1976–1982), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának vezetője (1982–1986). Az MTA Geoinformatikai Tanszéki Kutatócsoportja tud. tanácsadója (1996-tól). Az ÉKME-n, ill. a BME-n a geodéziai műszerek c. tárgy meghívott előadója (1966–1968), BME c. egy. docense (1968–1989), c. egy. tanára (1989-től), meghívott előadója (1994-től). A kanadai New Brunswick Egyetem vendégprofesszora (1968–1969). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). 

A geodéziai műszerszerkesztés, vizsgálat és minősítés kérdéseivel, majd a légi háromszögelés (= fotogrammetria) korszerű módszertanával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a geodéziai műszerek fejlesztésében (1955–1973) és a légi háromszögelési hálózatok matematikai modelljének vizsgálatában (1973-tól). Nevéhez fűződik a bányatervezés és geostatisztika fotogrammetriai módszereinek magyarországi bevezetése.

 

Az Ohiói Állami Egyetemtől meghívást kapott az Apollo-program keretében készült fényképfelvételeknek a Hold-felszín alappont-sűrítésében való alkalmazására. A GGKI akkori vezetése azonban nem járult hozzá foglalkoztatásához.

Elismertség

Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága tagja (1967-től) és titkára (1970–1973), az MTA Föld- és Bányatudományok Osztály számítástechnikai és műszerügyi komplex témabizottságának elnöke (1973-tól). A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Műszerügyi Bizottságának elnöke (1974-től). 

Elismerés

Munka Érdemérem.

 

Fasching Antal-emlékérem, Akadémiai Díj (1965 és 1968).

Főbb művei

F. m.: Szeizmikus refrakciós mérési adatok szigorú kiegyenlítése. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952
és külön: Bp., 1952)
Bauxitkutatás graviméteres mérésekkel. Csókás Jánossal. (Bányászati Lapok, 1954
angolul: Bauxite Perspecting with Gravimetric Measurements. Bányamérnöki és Földmérőmérnöki Karok Közleményei, 1955)
Beszámoló néhány új magyar műszerrel végzett mérések eredményéről. Halmos Ferenccel, Somogyi Józseffel. (Geodézia és Kartográfia, 1959)
A MOM Ni–B1 szintezőműszer teljesítményadatainak vizsgálata. Somogyi Józseffel. – Teodolitok állótengely-ingadozásainak vizsgálata. Somogyi Józseffel. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
Földrajzi szélesség, hosszúság és azimut egyidejű meghatározásának kiegyenlítéséről. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961
és külön: Bp., 1961
franciául: Acta Technica, 1961)
A térbeli légi háromszögelés hibaeloszlásáról. Somogyi Józseffel. – A térbeli légi háromszögelés magassági hibáinak eloszlásáról. Somogyi Józseffel. – A Laser. (Geodézia és Kartográfia, 1963)
Weitere Untersuchungen über die Verwendung der Sekunden-Libellen. (Acta Technica, 1963)
Pontlevetítés ferde aknán. Halmos Ferenccel. (Bányászati Lapok, 1963
németül: Punktabseigerung in tiefen deformierten Schächten. Acta Technica, 1963)
Über die Fehlerverteilung der räumlichen Aerotriangulation. Somogyi Józseffel. – Zur genauen Bestimmung kleiner Neigungswinkel mittels Sekundenlibellen. Tárczy-Hornoch Antallal. (Acta Technica, 1964)
A geodéziai műszervizsgálatok szabványosításáról. Orbán Aladárral. (Az ÁFTH kiadványa. Bp., 1965)
Libellák pontosságának vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1966)
A kettős fényképsorral végzett térbeli légi háromszögelés hibaelosztása. Somogyi Józseffel. (Geodézia és Kartográfia, 1966)
Zur Bestimmung und Genauigkeit der mit den Sekundenlibellen gemessenen Neigungswinkel. Tárczy-Hornoch Antallal. (Acta Technica, 1965)
A libellákról. (Geodézia és Kartográfia, 1967)
Untersuchung des Stehachsentaumels von Theodoliten. Somogyi Józseffel. Die analysierende Prüfung von geodätischen Instrumenten. (Acta Geodaetica, 1968)
A sokszögvonalak szigorú kiegyenlítésének kritikája. – Gondolatok a térbeli légi háromszögelésről. Somogyi Józseffel. – A vízszintes értelmű sorkiegyenlítés pontosságának fokozása. Somogyi Józseffel. (Geodézia és Kartográfia, 1968)
Über die Normung der Prüfungen geodätischer Instrumente. Orbán Aladárral. – Gedanken über die Komparierung. (Acta Geodaetica, 1969)
A vízszintes értelmű sorkiegyenlítés pontosságának fokozása. Somogyi Józseffel. (Geodézia és Kartográfia, 1969)
A geodéziai műszervizsgálatok szabványosításáról. Orbán Aladárral. (MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1970)
A magyar geodéziai műszerfejlesztés és műszergyártás főbb eredményei. Tárczy-Hornoch Antallal. – A fotogrammetriai modellek összekapcsolása. Somogyi Józseffel. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
Giroteodolitok továbbfejlesztési lehetőségei. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1970)
Possibilities to Increase the Accuracy of the Horizontal Strip Adjustment. (Acta Geodaetica, 1970)
Iterációs eljárás közvetítő vagy feltételi egyenletrendszer inverz mátrixának kiszámítására. (Geodézia és Kartográfia, 1971)
Geodéziai műszerek. A. Gy. előadásai alapján összeáll. Detrekői Ákos. Egy. jegyz. (Bp., 1971
2. kiad. 1975)
Környezetünk geometriai rendje. (Geonómia és Bányászat, 1972)
A Simplified System for Analytical Aerotriangulation. (Acta Geodaetica, 1972)
A geodéziai műszerek és az elektronikus számítógépek kölcsönhatásai. (Geodéziai és Kartográfiai Tájékoztató, 1972)
Über einige mathematische Zusammenhänge der Methode der Kleinsten Quadrate. – Stechachsentaumel – Prüfungen von Theodoliten. (Acta Geodaetica, 1973)
A bányamérés és számítás céljait szolgáló új műszerek, berendezések konstrukciós és fejlesztési kérdései. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1973)
A légi háromszögelés geodéziai analógiája. – Hologram. (Geodézia és Kartográfia, 1973)
Légi háromszögelési tömbök kiegyenlítési eljárásainak összehasonlítása. (Geodézia és Kartográfia, 1974)
A légi háromszögelés matematikai modelljének vizsgálata. Monográfia és doktori értek. is. (Az MTA GGKI kiadványa. Sopron, 1974)
Comparison of Adjustment Methods of the Aerotriangulation by Numerical Filtering Techniques. (Acta Geodaetica, 1975)
Fotogrammetria a bányamérésben. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1979)
A vízszintes alappont-sűrítés optimalizálására javasolt eljárás vizsgálata és értékelése. Bod Emillel. – Nagyformátumú kamera űrfelvételekhez. (Geodézia és Kartográfia, 1981)
Háromszögelési hálózat síkon való számításáról egész országrészek felmérése céljából. (Geodézia és Kartográfia, 1990)
A MOM geodéziai műszergyártásának gyorselemzéses jövőbeni kilátásainak becslése. (Geodézia és Kartográfia, 2000). 

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Joó István: Találkozás a 75 éves A. Gy.-val. (Geodézia és Kartográfia, 2002). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője