Alpár Ignác
Alpár Ignác

2024. április 19. Péntek

Alpár Ignác

építész

Névváltozatok

1880-ig Schöckl

Születési adatok

1855. január 17.

Pest

Halálozási adatok

1928. április 27.

Zürich


Család

Sz: Schöckl Mátyás asztalosmester, övé volt az első gépüzemű asztalosüzem Pesten, Eisele Mária, egy württenbergi iparoscsalád leszármazotta. Schöckl Mátyás készítette a pesti Vigadó nagyméretű homlokzati ablakait.

Iskola

A belvárosi alreáliskola elvégzése után kőművesinasnak állt, kőműveslegénnyé avatták (1873), a berlini Építészeti Akadémián építész okl. szerzett (1877), Olaszországban és Tunéziában tett hosszabb tanulmányutat (1877–1881).

Életút

Halitzky Béla (1873–1874), Hauszmann Alajos építészirodájának munkatársa (1881–1888), önálló építészirodát nyitott (1888; irodája 1888–1891 között a Teréz krt. 7., 1891-től az Almássy tér 11. alatt működött). A József Műegyetem Műépítéstan Tanszékén Steindl Imre, Hauszmann Alajos tanársegéde (1882–1888), majd tb. r. tanára (1922- től). A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja (1900–1923 és 1927–1928). Az Országos Középítési Tanács állandó bizottságának tagja (1906–1928). A Steindl-céh elnöke (1903–1928). Országos hírnevét a millenniumi ünnepségek Történelmi Főcsoportjára kiírt pályázat elnyerésével alapozta meg (1893): tervei szerint épült fel a bp.-i Városligetben a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportja, amelyen az ezeréves Mo. legszebb műemlékeit örökítette meg. (Vajdahunyad vára, 1894–1896 ill. végleges anyagból újraépítve: Mezőgazdasági Múzeum, 1902– 1904; felavatták: 1907). A millennium után a mai Belváros képét meghatározó banképületek (pl. Tőzsdepalota, Osztrák–Magyar Bank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank stb.) tervezésére kérték fel, a jól szervezett alaprajzú, monumentálisan megformált épületek után sorra nyerte el újabb és újabb megbízásait. Épületei a történelmi Mo. szinte egész területén megtalálhatók. A történelmi formaelemeket szabadon kezelő késői historizmus jegyében többnyire reneszánsz és barokk épületeket alkotott. 37 tervpályázatot nyert, Mo.-on össz. 119 épületet (köztük 31 családi és bérházat; 33 középiskolát; 6 megyeházát; 3 templomot; 3 laktanyát) tervezett. Irodájában sok építészt foglalkoztatott, közülük a legismertebbek: Almási Balogh Loránd, Führer Miklós, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Radó Sándor. A Kossuth Emlékbizottság tagjaként Amerikából hazatérőben (a New York-i Kossuth-szobor avatásán vett részt), Svájcban hunyt el.

Emlékezet

70. születésnapján Berán Lajos emlékplakettet készített róla (1925), a Mezőgazdasági Múzeum falában emléktáblát állítottak fel (1925. jan. 18.). Halála után emlékkiállítás nyílt terveiből (1928), Városligeti szobra (Telcs Ede alkotása, 1930; felállították: 1931. okt. 18.) középkori céhmesteri öltözékben, a Vajdahunyadvárat szemlélve ábrázolja. Az Építőipari Tudományos Egyesület Alpár Ignác-emlékérmet alapított (1958). Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Alpár Ignác-emlékérmet (Fitz Mihály alkotása) bocsátott ki (2005), a Mezőgazdasági Múzeumban Az építészet kővé vált zene címmel emlékkiállítást rendezett (2005. márc. 25.–okt. 15.). Bp.-i irodája falán (Almássy tér 15.) emléktáblát helyezett el a jubileumi ünnepségekkel megbízott Alpár-emlékbizottság (2005. jan. 17-én).

Elismertség

A Műemlékek Országos Bizottságának tagja (1910–1928), a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének elnöke (1920–1928), az Országos Iparművészeti Társulat elnöke (1920–1928). A Kossuth Emlékbizottság tagja (1928). A Berlini Magyar Egylet elnöke (1877–1880). A római Associazione Artistica tb. tagja (1908–1928).

Elismerés

Schinkel-érem (1880), a budapesti országos kiállítás nagy érme (1885), a párizsi világkiállítás aranyérme (1900), Pro artibus et litteris díszjelvény (1912).

Főbb művei

F. m.: épületei: megyeházak: Segesvár (1884)
Dicsőszentmárton (1886)
Déva (1887)
Nyíregyháza (1891)
iskolák: református főgimnázium (Kisújszállás, 1893)
állami főreáliskola (Pozsony, 1893)
katonai főreáliskola (Sopron, ma: Erdészeti és Faipari Egyetem épülete, 1897–1898)
Ferenc József Tudományegyetem központi épülete (Kolozsvár, Beltorda u., 1897)
Werbőczy Gimnázium (Bp., I. ker., Attila út 43.
ma: Petőfi Sándor Gimn.)
állami főgimnázium (Brassó, 1899
Kőszeg, 1902)
Eötvös Collegium (Bp., XI. ker., Ménesi út 11–13., 1910–1911)
templomok: ref. (Segesvár, 1887
Brassó, 1891)
ev. (Igazfalva, 1901)
r. k. (Wekerlefalva, 1901)
bér-, üzletházak, nyaralók: Neuschloss-villa (Bp., II. ker., Apostol u. 13., 1900)
Prónay-kastély (Acsa, Ságivölgyi major, 1900)
r. k. egyház bérházcsoportja (Kolozsvár, Fő tér, 1900)
Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. üzletsora (Bp., V. ker., Deák tér 10., 1908–1910)
Girardi-ház (Bp., IV. ker., Apponyi tér 4., 1916)
bankok: Osztrák–Magyar Bank épülete (Bp., V. ker., Szabadság tér 8–11., 1902–1905
1924-től Magyar Nemzeti Bank)
Tőzsdepalota (Bp., V. ker., Szabadság tér 17., 1905
1957-től a Magyar Televízió székháza)
Magyar Általános Hitelbank (Bp., V. ker., József nádor tér 2–4., 1909-1913
1945-től Pénzügyminisztérium)
Pesti Hazai Takarékpénztár (Bp., V. ker., Deák Ferenc u. 5., 1911
1987-től Budapest Bank)
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (Bp., V. ker., Roosevelt tér., 1912–1918
1945-től Belügyminisztérium).

Irodalom

Irod.: Lyka Károly: A. I. (Magyar Művészet, 1928)
Elek Artúr: A. I. (Nyugat, 1928)
Magyar Vilmos: Az ismeretlen A. I. (Budapesti Építőmesterek Ipartestülete Évkönyve, 1929)
Márkus Jenő: Emlékbeszéd A. I.-ról. (Bp., 1929)
Magyar Vilmos: A. I. élete és működése. (Bp., 1933)
Nagy magyar építőművészek. (Bp., 1936)
A. I. 130. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi ülés előadásai. Összeáll. Hajós György. (Bp., 1985)
Szatmári Sarolta: A. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Rosch Gábor: A. I. építészete. (Bp., 2005)
Hajós György–Kubinszky Mihály–Vámossy Ferenc: A. I. élete és munkássága. (Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője