Család

Sz: Schöckl Mátyás asztalosmester, övé volt az első gépüzemű asztalosüzem Pesten, Eisele Mária, egy württenbergi iparoscsalád leszármazotta. Schöckl Mátyás készítette a pesti Vigadó nagyméretű homlokzati ablakait.

Iskola

A belvárosi alreáliskola elvégzése után kőművesinasnak állt, kőműveslegénnyé avatták (1873), a berlini Építészeti Akadémián építész okl. szerzett (1877), Olaszországban és Tunéziában tett hosszabb tanulmányutat (1877–1881).

Életút

Halitzky Béla (1873–1874), Hauszmann Alajos építészirodájának munkatársa (1881–1888), önálló építészirodát nyitott (1888; irodája 1888–1891 között a Teréz krt. 7., 1891-től az Almássy tér 11. alatt működött). A József Műegyetem Műépítéstan Tanszékén Steindl Imre, Hauszmann Alajos tanársegéde (1882–1888), majd tb. r. tanára (1922- től). A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja (1900–1923 és 1927–1928). Az Országos Középítési Tanács állandó bizottságának tagja (1906–1928). A Steindl-céh elnöke (1903–1928). Országos hírnevét a millenniumi ünnepségek Történelmi Főcsoportjára kiírt pályázat elnyerésével alapozta meg (1893): tervei szerint épült fel a bp.-i Városligetben a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportja, amelyen az ezeréves Mo. legszebb műemlékeit örökítette meg. (Vajdahunyad vára, 1894–1896 ill. végleges anyagból újraépítve: Mezőgazdasági Múzeum, 1902– 1904; felavatták: 1907). A millennium után a mai Belváros képét meghatározó banképületek (pl. Tőzsdepalota, Osztrák–Magyar Bank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank stb.) tervezésére kérték fel, a jól szervezett alaprajzú, monumentálisan megformált épületek után sorra nyerte el újabb és újabb megbízásait. Épületei a történelmi Mo. szinte egész területén megtalálhatók. A történelmi formaelemeket szabadon kezelő késői historizmus jegyében többnyire reneszánsz és barokk épületeket alkotott. 37 tervpályázatot nyert, Mo.-on össz. 119 épületet (köztük 31 családi és bérházat; 33 középiskolát; 6 megyeházát; 3 templomot; 3 laktanyát) tervezett. Irodájában sok építészt foglalkoztatott, közülük a legismertebbek: Almási Balogh Loránd, Führer Miklós, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Radó Sándor. A Kossuth Emlékbizottság tagjaként Amerikából hazatérőben (a New York-i Kossuth-szobor avatásán vett részt), Svájcban hunyt el.

Emlékezet

70. születésnapján Berán Lajos emlékplakettet készített róla (1925), a Mezőgazdasági Múzeum falában emléktáblát állítottak fel (1925. jan. 18.). Halála után emlékkiállítás nyílt terveiből (1928), Városligeti szobra (Telcs Ede alkotása, 1930; felállították: 1931. okt. 18.) középkori céhmesteri öltözékben, a Vajdahunyadvárat szemlélve ábrázolja. Az Építőipari Tudományos Egyesület Alpár Ignác-emlékérmet alapított (1958). Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Alpár Ignác-emlékérmet (Fitz Mihály alkotása) bocsátott ki (2005), a Mezőgazdasági Múzeumban Az építészet kővé vált zene címmel emlékkiállítást rendezett (2005. márc. 25.–okt. 15.). Bp.-i irodája falán (Almássy tér 15.) emléktáblát helyezett el a jubileumi ünnepségekkel megbízott Alpár-emlékbizottság (2005. jan. 17-én).

Elismertség

A Műemlékek Országos Bizottságának tagja (1910–1928), a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének elnöke (1920–1928), az Országos Iparművészeti Társulat elnöke (1920–1928). A Kossuth Emlékbizottság tagja (1928). A Berlini Magyar Egylet elnöke (1877–1880). A római Associazione Artistica tb. tagja (1908–1928).

Elismerés

Schinkel-érem (1880), a budapesti országos kiállítás nagy érme (1885), a párizsi világkiállítás aranyérme (1900), Pro artibus et litteris díszjelvény (1912).