Alpári Gyula
Alpári Gyula

2022. augusztus 9. Kedd

Alpári Gyula

politikus, újságíró

Névváltozatok

1918-ig Adler Mózes

Születési adatok

1882. január 19.

Dunaföldvár

Halálozási adatok

1944. július 17.

Sachsenhausen


Család

Fia: Alpári Pál (1911–1976) szerkesztő, kultúrpolitikus, műfordító.

Iskola

A pozsonyi jesivában (= izraelita vallásos középiskola) tanult, de érettségi előtt elbocsátották.

Életút

A Népszava külső munkatársa (1902), az MSZDP pártiroda munkatársa (1903–1906), az Ifjúmunkás c. folyóirat szerkesztője (1907. jan.–máj.); jelentős szerepet játszott az első Országos Ifjúmunkás-kongresszus megszervezésében (1907. márc. 31.). Stuttgartban részt vett a II. Internacionálé VII. kongresszusán (1907. aug. 18–24.), s ugyanott ő képviselte Mo.-ot a Szocialista Ifjúsági Internacionálé alapító gyűlésén is (1907. aug. 24–26.). Rövid ideig Németországban élt; Berlinben, Drezdában és Lipcsében baloldali folyóiratok munkatársa (1907–1908). Hazatérése után a bp.-i VI. ker.-i Népház segédkönyvtárosa s különböző szakszervezeti lapok cikkírója (1908–1910). Baloldali radikalizmusa miatt kizárták az MSZDP-ből (1910), sikertelen kísérletet tett egy új munkáspárt megalakítására: előkészítőbizottságot állított fel, és megalapította a Szociáldemokrata c. lapot (1911). Az I. vh.-ban tüzérként frontszolgálatot teljesített (1914–1916), a Neues Politisches Volksblatt bp.-i munkatársa (1916–1918). A KMP alapító tagja (1919-től), a Vörös Újság egyik szerkesztője (1919. febr.–júl.), a Tanácsköztársaság idején a Sajtódirektórium vezetője és külügyi népbiztoshelyettes (1919. jún–júl.), a bukás után Csehszlovákiába menekült. A KMP központi vezetőségének tagja (1925–1929), a Komintern nemzetközi tájékoztató és propaganda kiadványainak, a berlini és bécsi Internationale Presse Korrespondenznek (1921–1933), a bázeli és párizsi Rundschaunak szerkesztője (1932–1940), majd a Komintern utasítására Belgiumban megalapította a Monde-ot, Stockholmban a Die Weltet. A Gestapo Párizsban letartóztatta (1940 nyara). Berlinben, a sachsenhauseni koncentrációs táborban tartották fogva (1942–1944), a vh. végén kivégezték.

Emlékezet

A II. vh. után nagy kultusza alakult ki, intézményeket neveztek el róla. Regényes életrajzát Aranyossi Magda írta meg.

Szerkesztés

A Népszava külső munkatársa (1902), az Ifjúmunkás c. folyóirat szerkesztője (1907. jan.–máj.), majd megalapította a Szociáldemokrata c. lapot (1911). Az I. vh. idején a Neues Politisches Volksblatt bp.-i munkatársa (1916–1918), a Vörös Újság egyik szerkesztője (1919. febr.–júl.). A Komintern nemzetközi tájékoztató és propaganda kiadványainak, a berlini és bécsi Internationale Presse Korrespondenznek (1921–1933), a bázeli és párizsi Rundschaunak szerkesztője (1932–1940), majd a Komintern utasítására Belgiumban megalapította a Monde-ot, Stockholmban a Die Weltet. Verseket és elbeszéléseket is írt; cikkei jelentek meg a Szocializmus (1907-től), a XX. század (1911-től), a Világ (1913-tól), ill. a két vh. között a Kommunistische Internationale, a Sarló és Kalapács, a Proletár és az Uj Március c. lapokban.

Főbb művei

F. m.: Az imperializmus. (Bp., 1919)
A. Gy. válogatott írásai. Vál., bev. Aranyossi Magda. (Bp., 1960).

Irodalom

Irod.: Aranyossi Magda: A. Gy., az új élet harcának krónikása. (Bp., 1954)
Komját Irén: A. Gy. (Csillag, 1954)
Aranyossi Magda: Nem tehettem másként… A. Gy. életrajzi regénye. (Bp., 1957)
Deme Péter: Emlékülés A. Gy.-ról és a Tanácsköztársaságról. (Párttörténeti Közlemények 1982)
Szabó Ágnes: A. Gy.-ról születésének 100. évfordulóján. (Népszabadság 1982. 15.)
Varga Lajos: A. Gy. 1882– 1944. (Pártélet 1982)
Varga Lajos: A. Gy. születésének centenáriumán. (Társadalmi Szemle 1982)
Végh Oszkár: 100 éve született A. Gy. (Szakszervezeti Szemle 1982).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője