Alszeghy Zsolt
irodalomtörténész
Születési adatok
1888. február 12.
Nagyszombat, Pozsony vármegye
Halálozási adatok
1970. január 14.
Budapest
Temetési adatok
1970. január 21.
Budapest
Óbuda
Család
Sz: Alszeghy János (1855–1912) író, pedagógus, Szabó Júlia. Testvére: Alszeghy Erzsébet és Alszeghy Piroska. F: 1. Hajdú Margit (1889–1959) középiskolai tanár. 2. Tési Edit (1922–2006) irodalomtörténész, pedagógus. Fia: Alszeghy Zoltán (1915–1991) teológus.Iskola
A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1909) és magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. (1910), a magyar líra története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935). Az MTA tagja (l.: 1933. máj. 19.; r.: 1947. jún. 6.; tagsága megszűnt: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
A gyöngyösi, majd a bp.-i III. kerületi gimnázium (1910–1919), a bp.-i Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziuma r. tanára (1919–1940), egyúttal az Országos Képzőművészeti Főiskolán az irodalomtörténet ún. felkért tanára (1928–1940). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1935–1940), a magyar irodalomtörténet ny. r. tanára (1940–1949). Tudományos pályafutásának kezdetén a legrégibb magyar drámai emlékekkel, elsősorban a jezsuita iskoladrámákkal foglalkozott, egyetemi doktori értekezését Illei János (1725–1794) munkásságáról írta. Később érdeklődése a 18–19. sz.-i magyar líra története felé fordult, ill. fontos esztétikai és esztétikatörténeti dolgozatokat is írt. A magyar költészet történetét századokra bontva, korszakos monográfiákban kívánta feldolgozni: a 17. sz. története elkészült, a 18. sz. története kéziratban maradt, a 19. sz.-i és kortárs lírát bemutató művei sajátos hangú portrékban jelentek meg. Munkásságának jelentősége, hogy a magyar irodalomtörténetben elsőként fedezte fel a középkori katolikus magyar irodalmat, ill. ismerte fel a középkori szerzetesrendekben keletkezett iskoladrámák jelentőségét, valamint összefüggéseit az első magyar drámakezdeményekkel. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége: kiadta és mintaszerű filológiai kísérő tanulmánnyal látta el a korai iskoladrámákat és a magyar dráma további első emlékeit, valamint Kazinczy Ferenc Fogságom naplóját (1931). Brisits Frigyessel és Sík Sándorral írt magyar nyelv- és irodalomtankönyveit 1948-ig használták a középiskolákban.Emlékezet
Budapesten (Víziváros, I. kerület Hattyú utca 7.) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik.Elismertség
Az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága meghívott tagja (1916–1933). A Szent István Akadémia tagja (1922-től), másodelnöke (1945–1952). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára (1921–1936), elnöke (1941–1949). Az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető elnöke.Szerkesztés
Az Élet c. lap (1924–1935) és az Irodalomtörténet szerkesztője (1937–1940).Főbb művei
F. m.: Régi magyar deákének. – Pókainé. – Adalék Sajnovics János életéhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1908)Illei János élete és működése. Egy. doktori értek. is. (Nagyszombat, 1908)
Jósika Miklós mint nevelő. (Magyar Paedagogia, 1910)
Magyar nyelvemlék 1565-ből. (Magyar Nyelvőr, 1910)
A magyar Bebecus-dráma. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1910)
Virág Benedek költészete. (Katholikus Szemle, 1910)
Az esztétikai szemléletről. (Gyöngyös, 1911)
Magyar tárgyú latin jezsuitadrámák. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911)
Iskoladráma a mohácsi vészről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1912)
Garay János Kun László drámája. (Philologiai Dolgozatok, 1912)
Tóth Kálmán drámaköltészete. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1913)
Petőfi és az ötvenes évek magyar lyrája. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1913–1914. Bp., 1914)
Tóth Kálmán lyrájának fejlődése. 1–2. – Az „Actio Curiosa” ismeretlen kézirata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915)
Majthényi Flóra. (Irodalomtörténet, 1915)
A magyar reformáció és antireformáció temetési énekei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916)
K. Fráter István versei Teleki Mihályhoz 1684-ből. – Epigon lírikusaink a XIX. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)
Verseghy forrásaihoz. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1917)
Szentessy Gyula. (Magyar Helikon, 1920)
Sajó Sándor. (Új Magyar Szemle, 1920)
Berzsenyi estéje. (Irodalomtörténet, 1921)
Komjáthy Jenő. – Vajda János önéletrajza. (Magyar Helikon, 1921)
Magyar lírikusok. Vörösmarty, Komjáthy, Ady, Harsányi. Négy tanulmány. (Bp., 1921)
Két tragédia Mohácsról. (Irodalomtörténet, 1922)
A művészeti alkotás. A művészet irányai. (A Zászlónk diákkönyvtára. 51. Bp., 1922)
A XIX. század magyar irodalma. Kismonográfia. (Szent István Könyvek. 7–8. Bp., 1923)
A magyarországi líra friss hajtásai. – A magyarországi széppróza friss hajtásai. (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1924)
Vázlatok. Írók és költők. Portrék. (Bp., 1925)
A Zalán futása. (A Szent István Akadémia Értesítője, 1925)
A lírai költészet művészete. 1–2. (Élet, 1927
és külön: Bp., 1927)
A modern magyar líra. 1–2. (Vasárnap, 1927)
Dézsi Lajos tudományos pályája. – Az Ady-kérdés újabb irodalma. (Irodalomtörténet, 1927)
Sík Sándor. – Badics Ferenc munkái. (Irodalomtörténet, 1928)
Reményik Sándor. – Bársony István munkái. (Debreceni Szemle, 1928)
Tóth Árpád. – Krúdy Gyula. – Zoltvány Irén. (Irodalomtörténet, 1929)
A magyar középkor irodalma. – Benedek Elek. (Debreceni Szemle, 1929)
Adalék a magyarországi iskoláskönyvek történetéhez. (Magyar Középiskola, 1930)
Jakab Ödön. – Móra Ferenc. (Irodalomtörténet, 1930)
György Lajos. (Vasárnap [Arad], 1930)
A katolikus kritika. (Vasárnap [Arad], 1932)
Magyar irodalomtörténet. A. Zs. előadásai alapján jegyezte Gergely István. (Bp., 1933)
Az Ember tragédiájának félszáz esztendeje. (Katholikus Szemle, 1934)
Ismeretlen magyar dráma a XVII. század elejéről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1935)
A XVII. század. (A magyar irodalom története. 3. Sorozatszerkesztő is. Bp., 1935)
A XVII. század magyar lírai költészete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1934. okt. 1.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 25. köt. Bp., 1935
kivonatosan: Katholikus Szemle, 1935)
Városi István költeményei. – Surányi Miklós Széchenyi-regénye. – A németség mai katolikus irodalma. (Katholikus Szemle, 1936)
Egy barokk iskoladráma kora. (A Színpad, 1936)
A katolikus líra újdonságai. (Katholikus Szemle, 1937)
Szent István a magyar egyházi költészetben. (Szent István-emlékkönyv. Bp., 1938)
Pázmány Péter, az író. (A Szent István Akadémia Értesítője. Bp., 1939)
A könyv és olvasója. (Magyar Művelődéstörténet. IV. köt. Bp., 1941
hasonmás kiad.: Szekszárd, 1991–1993)
Nemzetietlen-e irodalmunk úgynevezett „nemzetietlen kora”? (Az Irodalomtörténet füzetei. Bp., 1942)
Középkori költészetünk. (Budapesti Szemle, 1942)
Faludi Nemes emberének magyar rokonai. (Az Irodalomtörténet füzetei. Bp., 1943)
Szakolczai István daloskönyve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943)
A Judith-dráma problémája. (Irodalomtörténet, 1944)
Gvadányi József. Részlet „A 18. század magyar irodalma” című készülő monográfiából. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. okt. 4.)
A Rákóczi-eposz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
Kozma Ferenc „Jekóniás”-ának forrása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
Magyar verses paszkvillus a XVIII. század közepéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Az Epitaphion Katastrophikon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Adalék a protestáns iskoladrámák XVIII. századi történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Babits költői arca. (Vigilia, 1980)
tankönyvei: Magyar nyelvtan. Alapismeretek gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák számára. Sík Sándorral. (A Szent István Társulat középiskolai tankönyvei. Bp., 1925
2. átd. kiad. 1926
4. kiad. 1939
Új átd. kiad. 1945 és 1946–1948)
Magyar olvasókönyv gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák számára. I–III. köt. Sík Sándorral. (A Szent István Társulat középiskolai tankönyvei. Bp., 1925–1926
Új átd. kiad. Brisits Frigyessel. Bp., 1938
2. kiad. 1940
4. kiad. 1945 és 1946–1948)
Magyar nyelvtan a polgári iskolák számára. (Bp., 1926
3. bőv. kiad. Bp., 1930)
Stilisztika gimnáziumok, reálgimnáziumok és reáliskolák számára. Sík Sándorral. (A Szent István Társulat középiskolai tankönyvei. Bp., 1927
3. kiad. Bp., 1931)
A magyar irodalom története a gimnáziumok és leánygimnáziumok számára. Brisits Frigyessel, Sík Sándorral. (A Szent István Társulat középiskolai tankönyvei. Bp., 1941
3. kiad. 1943
Átd. Szetey András. 4. átd. kiad. 1945 és 1946–1948)
szerk. és kiad.: Csíksomlyói iskoladrámák. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Szlávik Ferenccel. (Régi magyar könyvtár. 32. Bp., 1913)
Illei János: Tornyos Péter. Farsangi játék. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Régi magyar könyvtár. 33. Bp., 1914)
Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. XVI–XVIII. század. Sajtó alá rend. (A Kisfaludy Társaság Nemzeti Könyvtára. 9. Bp., 1914)
Vörösmarty-breviárium. Élete, tanítása, jelentősége. Összeáll. (A Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége kiadványa. Bp., 1924)
Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Sajtó alá rend. (Bp., 1931)
Az élet ritmusa. Katolikus költőink antológiája. Szerk. Kállay Miklóssal. (Magyar katolikus írók könyvei. Bp., 1933)
A magyar irodalom kincsesháza. Szerk. Baránszky-Jób Lászlóval. (Az európai irodalom kincsesháza. Bp., 1941).
Irodalom
Irod.: Bánhegyi Jób: A. Zs.: A XIX. század magyar irodalma. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1923)Brisits Frigyes. A. Zs.: A XIX. század magyar irodalma. (Katholikus Szemle, 1923)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
A budapesti I. kerületi M. Kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Vajthó László: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Sajtó alá rend. A. Zs. (Budapesti Szemle, 1932)
Vozáry Judit: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Sajtó alá rend. A. Zs. (Századok, 1935)
Pedagógiai lexikon. (Bp., 1936)
Kerékgyártó Imre: A. Zs. (Magyar Kulturszemle, 1941)
Rónay György: A. Zs. nyolcvan éves. (Új Ember, 1968. 5.)
Holl Béla: A Zs. nyolcvan éves. (Vigilia, 1968)
Tarnai Andor: A. Zs. (Irodalomtörténet, 1970)
V. Kovács Sándor: A. Zs. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
Fülöp Lajos: Két elfelejtett irodalomtörténész. A. Zs. és Bonkáló Sándor. (Módszertani Lapok, 1998)
Keszthelyi Bernadett: A. Zs. két levele Babits Mihályhoz. (Irodalomismeret, 1999)
Alszeghy Zsoltné Tési Edit: „Majd emlékezni jó lesz.” Visszaemlékezés Horváth Jánosra és A. Zs.-ra. (Irodalomismeret, 2002)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)