Ambrózy Béla
Ambrózy Béla

2022. szeptember 25. Vasárnap

Ambrózy Béla, sédeni br.

földbirtokos, méhész

Születési adatok

1838.

Gyarmata, Temes vármegye

Halálozási adatok

1911. január 18.

Temesvár


Család

Sz: Ambrózy György, Temes vm. alispánja.

Iskola

A bécsi polytechnikumban tanult (1853–1855), Hohenheimben gazdasági tanfolyamot végzett (1862), a lipcsei egyetemen nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott (1868).

Életút

Apja szombathelyi birtokán gazdálkodott (1866–1868), Temes vm.-i birtokán méhészetet alapított (1868), Franciaországban és Németországban járt hosszabb tanulmányúton (1868–1870), felkereste J. Dzierzon német méhészt, aki a róla elnevezett okszerű kaptárt megszerkesztve új irányt adott a méhészetnek. Hazatérve méhészetét továbbfejlesztette (1871-től). A Szabadelvű Párt programjával ogy.-i képviselő (Temes vm., Lippai választóker., 1887–1896). A Földművelésügyi Minisztérium méhtenyésztésügyi szaktanácsadója (1896-tól). A Vöröskereszt magyarországi meghonosítója; hadegészségi oszlopának parancsnoka a szerb–bolgár háborúban (1884). A bánáti ágostai hitvallású ev. esperesség felügyelője. Honvédtisztként mint a 2. dzsidás ezred hadnagya Itáliában, Coneglianóban P. Gardininél ismerkedett meg a méhészettel (1866). Munkásságának köszönhetően a magyar méhészet elérte az európai színvonalat. Széles körben elterjesztette a vándorméhészetet és a vándorlásra alkalmas ún. kettős ikerkaptárt. Eredményeinek köszönhetően az egy méhcsalád után 1889-ben elért 5-6 kg-os mézhozam 33–35 kg-ra emelkedett. Vezető szerepet játszott az Országos Méhészeti Egyesület megalapításában (1878); méhészeti kiállításokat szervezett Bécsben (1872, 1903), Bp.-en (1896) és Párizsban (1900).

Emlékezet

A köznyelv furcsa elfoglaltsága miatt „édes bárónak”, ill. „mézes bárónak” nevezte.

Elismertség

Grand Miklóssal a Délmagyarországi Méhészegyesület alapító tagja (1875). Az Országos Méhészeti Egyesület alapító tagja és tb. alelnöke (1878–1888), elnöke (1888–1891). A Temes vármegyei Gazdasági Egyesület alapító elnöke (1874–1902), díszelnöke (1902–1911).

Szerkesztés

A Földmívelési Értékeink munkatársa (1873–1874), az Ungarische Biene (Grand Miklóssal, 1875–1880) és a Magyar Méh szerkesztője (Grand Miklóssal, 1880-tól). Cikkeit a párizsi Agriculteur és az Eichstädter Bienen-Zeitung is közölte.

Főbb művei

F. m.: A méh. Elméleti és gyakorlati útmutató a méhészet terén. (Temesvár 1896
2. bőv. kiad. 1905, 3. kiad. 1914).

Irodalom

Irod.: A. B. (Köztelek, 1896.7.)
B. E.: A. B. (Köztelek, 1911. 7.)
B. E.: A. B. (Gazdasági Lapok, 1911)
B. E.: A. B. (Magyar Méh, 1911)
A. B. (Emlékkönyv a német, osztrák és magyar méhészek Pozsonyban tartott 1914. évi vándorgyűlése alkalmából, 1914)
Kalapis Zoltán: A. B. (K. Z.: Életrajzi kalauz. 1. Újvidék, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője