Ambrus Béla
Ambrus Béla

2024. március 29. Péntek

Ambrus Béla

muzeológus, biológus, numizmatikus

Születési adatok

1909. november 3.

Bellus, Trencsén vármegye

Halálozási adatok

1979. augusztus 22.

Budapest

Temetési adatok

1979. szeptember 5.

Budapest

Pesterzsébet


Család

Sz: Rónai Mária. Apja MÁV-irodai segédtiszt volt. Testvére, húga Bárdosi Zoltán, Karancskeszi község tanácstitkárárnak özvegye. F: 1940-től Segesdi Gizella, általános iskolai rajztanár. Leánya: Ambrus Ágnes (1943. aug. 29.) biológia–kémia szakos középiskolai tanár; fia: Ambrus Béla (1946. aug. 24.) rádió-tv műszerész.

Iskola

Az Esztergomi Tanítóképző Intézetben éretts. és tanító képesítést (1929), a budapesti Apáczai Csere János Tanárképző Főiskolán biológia–földrajz szakos általános iskolai tanári okl. szerzett (1953).

Életút

Kisterenyén (1929–1939), Pestszenterzsébeten tanító (1939–1941), a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatósághoz beosztott tanító (1941–1945). A pest(szent)erzsébeti (= 1950-től Budapest XX. kerület) Mártírok útjai elemi iskola, ill. általános iskola tanára és igazgatója (1945–1952). Az Állami Gyermeklélektani Intézet Szülők Osztályának vezetőjen (1947–1948). A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium Biológia Tanszékének tanára és biológus szakfelügyelője (1952–1972). A Pestszenterzsébeti Múzeum (= Pesterzsébeti Helytörténeti Múzeum) kezdeményezője és alapító tagja (1951). A Magyar Természettudományi Múzeum külső munkatársa (1956-tól). Entomológusként cecidológiával (= gubacsokozó élőlényekkel), elsősorban gubacsozó legyekkel, darazsakkal, szúnyogokkal, ill. a gubacsképzés elméletével foglalkozott. Hatalmas gubacsgyűjteményét a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta (1956: 25 000 kapszula). Jelenleg a Balás Géza és Méhes Gyula gubacsanyagaival kibővített gyűjtemény a világ legjelentősebb cecidológiai gyűjteménye. Munkásságából kiemelkednek a gubacsképződés elméletéről szóló megállapításai, nemzetközileg is elsők között írta le és foglalta rendszerbe a gubacsdarazsak által okozott növénytorzulásokat. Alapvetőek numizmatikai kutatásai is, a papírszükségpénzek nemzetközi szaktekintélye volt. Érem- és papírpénzgyűjteménye országosan ismert. Muzeológusként jelentős szerepet játszott a Pesterzsébeti Helytörténeti Múzeum megalapításában, elkészítette a múzeum számára a Csepel sziget–Kisdunaág élővilágának diorámás, több termet megtöltő természetrajzi kiállítását. Néhány helytörténeti dolgozatot és pedagógiai-pszichológiai művet is közölt.

Emlékezet

Budapesten (Kelenföld, XI. kerület Bártfai utca 59.) élt és tevékenykedett, a Pesterzsébeti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Numizmatikai Társulat tagja.

Elismerés

Dessewffy Miklós-jutalomérem (1969).

Főbb művei

F. m.: Kisterenye. (Nógrád és Hont vármegye. Szerk. Ladányi Miksa. Bp., 1934)
A tanító önnevelése. – A tanító és a világnézet. (Magyar tanítók albuma. Bp., 1938)
Az önnevelés jelentősége a társadalomban. (Néptanítók Lapja, 1938)
Önnevelés. (Székesfehérvár, 1939)
A tanító önnevelése és hatása a pedagógiában. (Székesfehérvár, 1939)
A gyermek családi életre való nevelése. (Néptanítók Lapja, 1941)
A félénk gyermek. – A hazug gyermek. – A dacos gyermek. – A tanulás lélektana és technikája. (Szülők iskolája. Az Actio Catholica Országos Elnökség kiadványai. Bp., 1947)
A biológiai szakkör és gyakorlata. Az élősarok. (Bp., 1973)
entomológiai írásai: Ökológiai megfigyelések a gubacsfaunában. (Állattani Közlemények, 1957)
Álltaföldrajzi vizsgálatok Sopron és környékének gubacsfaunáján. (Állattani Közlemények, 1958)
Adatok a hazai gubacsfauna ismeretéhez. 1–10. (Folia Entomologica Hungarica, 1959–1974)
Gubacsok a Kámoni Arborétumból. (Állattani Közlemények, 1960)
A Kőszegi hegység növényzetének gubacsai. (Állattani Közlemények, 1961)
Új fenyőkártevő a magyar faunában. (Folia Entomologica, 1961)
A gubacs. (Természettudományi Közlöny, 1961)
A Kárpátmedence gubacslegyei. Diptera: Cecidomyiidae. (Állattani Közlemények, 1963)
Növényvédelem a lucernatarlón. Lucernahüvely-gubacslégy. Szűcs J.-vel. (Magyar Mezőgazdaság, 1963)
A Vendvidék zoocecidiumai. (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1963/64)
Füzeseink gubacslegyei. (Állattani Közlemények, 1964)
A Zirci Arborétum cecidiumai. (Botanikai Közlemények, 1964)
Adatok a Balatonfelvidék és a Bakony flórája cecidiumainak ismeretéhez. 1–2. (Folia Entomologica Hungarica, 1964)
A gubacsképződés elméletei. (Folia Entomologica Hungarica, 1965)
A fűzhajtáslégy-gubacslégy biológiája. (Állattani Közlemények, 1965)
A zsákos gubacslégy biológiája. (Állattani Közlemények, 1967)
Az Északi-Bakony gubacslegyei. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1968)
Jugoszlávia gubacsairól. (Folia Entomologica, 1968)
A Szigligeti Arborétum gubacsai. 1–2. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1968–1978)
A körterügy-gubacslégy. (Állattani Közlemények, 1972)
A málnavessző-gubacslégy kártétele. (Folia Entomologica, 1972)
Cynipida-gubacsok – Cecidia Cynipidarum. (Magyarország állatvilága. XII. köt. 1/a füz. Hymenoptera. II. Bp., 1974), A gubacsokozó ízeltlábú- és gombafajok a Mátrahegységben és környékén. (Folia Historica Naturalis, 1975)
A nádgubacslégy gazdanövény válogatása. (Folia Entomologica, 1977)
A Bakony gubacsai. (A Veszprém megyei múzeumok közleményei, 1979)
Fenyőtoboz- és magkártevő gubacslegyek. (Állattani Közlemények, 1979)
numizmatikai írásai: Egykorú hamis denárlelet Kisterenyén. – I. Ferdinánd pénzpolitikája. (Salgótarjáni Könyvek. 5. Salgótarján, 1936)
Magyarország papírpénzei. (A Magyar Numizmatikai Társulat kiadványa. Bp., 1949)
Sopron papírszükségpénzei. Kupa Mihállyal. (Soproni Szemle, 1958)
Bankjegy- és fémpénztervezetek. Pénzjegyek a Tanácsköztársaság idejéből. Kupa Mihállyal. (Huszti Ernő–Nagy Tibor: A Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi rendszere. Bp., 1959)
Magyar papírpénztervezetek. 1918–1946. Kupa Mihállyal. (Numizmatikai Közlöny, 1959/60)
Vasi papírszükségpénzek. Kupa Mihállyal. (Vasi Szemle, 1964)
Magyar felülbélyegzések az Osztrák–Magyar Bank bankjegyein. 1918–1920. (Az Érem, 1966)
A szegedi fehérpénzek. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966/67)
Az Osztrák–Magyar Bank pénzjegyeinek fiumei felülbélyegzései. (Numizmatikai Közlöny, 1967/68)
A Magyar Postatakarékpénztár pénzjegyei 1919-ben. Kupa Mihállyal. – A Magyar Tanácsköztársaság fémpénztervei. Kupa Mihállyal. (Az Érem, 1969)
Kecskemét papírszükségpénzei. (Cumania, 1975)
A Magyar Tanácsköztársaság nemesfém pénztervei. (Az Érem, 1975)
Az Osztrák–Magyar Bank bankjegyeinek bélyegzései. (Az Érem, 1976)
Szécsény papírszükségpénzei. 1919. – A Magyar Tanácsköztársaság 1 és 2 koronásai. (Az Érem, 1977)
Magyarország papírszükségpénzei 1723-tól 1914-ig. Monográfia. (A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete kiadványa. Bp., 1977)
Bankjegyeink bélyegzései, 1918–1920, különös tekintettel a Baranya megyei viszonyokra. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1977/78)
A Magyar Tanácsköztársaság szükségpénzei Vas megyében. – Kossuth Lajos londoni bankópere. (Levéltári Szemle, 1978)
A Magyar Tanácsköztársaság pénzverése. (Levéltári Szemle, 1979)
Pénzverésünk 1918–1926 között. (Az Érem, 1979)
Az első hazai papírszükségpénz. (Numizmatikai Közlöny, 1979)
A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzrendszere. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. Szerk. Kádár Emőke. 38 táblával. (Bp., 1979)
Magyarország papírszükségpénzei. 1914-től 1919. VIII. 1-ig. I–II. köt. Monográfia. (A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete kiadványa. Bp., 1986).

Irodalom

Irod.: Rádóczy Gyula: A. B. (Numizmatikai Közlöny, 1979/80)
Nagy Lóránt: Serlegvacsorai megemlékezés A. B.-ról. (Magyar Numizmatikai Társaság Évkönyve, 1980)
Huszár Lajos: A. B.: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzrendszere. (Századok, 1980)
Papp Jenő: Emlékezés A. B.-ra. (Folia Entomologica, 1980 és Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1981)
Barbalics Imre János: A. B.: A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzrendszere. (Honismeret, 1981)
Tóth Sándor: A Bakony természetvilágának kutatói. A. B. (Napló, 1991. okt. 30.)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Zombori Lajos: A. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010). *Lexikonok téves halálozási adata: szept. 5.! Gyászjelentésén aug. 22.-e szerepel. Szept. 5-e a temetés napja!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője