Anderkó Aurél
Anderkó Aurél

2024. április 19. Péntek

Anderkó Aurél, homoródi

meteorológus

Születési adatok

1869. október 14.

Terep, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1940. június 2.

Budapest


Iskola

Középiskoláit Szatmáron végezte, a bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1891), bölcsészdoktori okl. szerzett (1894), Németországban (1897) és Franciaországban tanulmányokat folytatott (1899–1901), a meteorológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1907).

Életút

Az Országos Meteorológiai Intézet kalkulátora (1891–1894), I. osztályú asszisztense (1894–1898), kísérletügyi adjunktusa (1898– 1921); egyúttal a Zivatar Osztály (1898–1901), majd a Prognózis Osztály vezetője (1901–1921). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1907–1920). Lengyelországba költözött (1920–1922), a varsói meteorológiai intézet tud. munkatársa (1921–1922) és a varsói egyetem professzora (1922). Nyugalomba vonulása után hazaköltözött, haláláig Vácott élt (1922-től). Magyarországon az első meteorológus volt, aki egyetemen taníthatott! Jelentős szerepet játszott a magyarországi csapadékhálózat megszervezésében; bevezette az általa feltalált és róla elnevezett Anderkó-féle esőmérők használatát. Bogdánfy Ödönnel megteremtette a magyar súlyombográfot, amely a párizsi világkiállításon díjat kapott (1900).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1920). A Nemzetközi Agrármeteorológiai Társaság tagja (1913), a Lengyel Meteorológiai Társaság elnöke (1922).

Főbb művei

F. m.: Utasítás az ombrometriai állomások felállítása, észlelése és kezelése tárgyában. (Bp., 1895)
Adalék az időprognózis elméletéhez. (Bp., 1902)
A légnyomás vertikális gradienséről. (Bp., 1905)
A légnyomás horizontális gradienséről. (Bp., 1906)
A talaj melegének periódusos ingása. (Bp., 1909)
A hőmérséklet szakaszos ingása a pseudoisotrop talajban. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914).

Irodalom

Irod.: Réthly Antal: A. A. (Az Időjárás, 1940).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője