Anderle Ádám
Anderle Ádám

2020. október 26. Hétfő

Anderle Ádám

történész

Születési adatok

1943. február 25.

Kozármislény-Újhegy, Baranya vármegye

Halálozási adatok

2016. november 19.

Szeged


Család

Sz: Anderle Ádám bányász, vájár, Wahlfart Mária. Két leánytestvére volt. F: 1964-től Sajti Enikő történész. Leánya: Anderle Enikő (1965–); fia: Anderle Ádám (1968–) közgazdász.

Iskola

A Pécsi Építőipari Technikumban éretts. (1961), a Szegedi Tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1966), doktorált (1967), a történelemtudományok kandidátusa (1977), doktora (1989). Az MLEE filozófia szakosítón végzett (1970).

Életút

A JATE Fiúkollégium nevelőtanára (1966–1967), a pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum és Szakközépiskola tanára (1967. aug. 1.–1968. dec. 31.). A JATE BTK, ill. a Szegedi Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszéke, ill. a Hispanisztika Tanszék tanársegéde (1969–1974), egy. adjunktusa (1974–1977), egy. docense (1977. júl. 1.–1989. jún. 30.), egy. tanára (1989. júl.. 1.–1993. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1983–1993). A Hispanisztika Tanszék alapító tanszékvezető egy. tanára (1993. júl. 1.–2008. jún. 30.). A JATE BTK dékánhelyettese (1984–1985).

A caracasi Santa Maria Egyetem (1982), a Havannai Egyetem (1987), a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora (1989–1990). Kubában (1973), Peruban ösztöndíjas (1974–1975).

Az MSZMP reformköreinek tagja, JATE utolsó párttitkára (1988–1989).

Latin-Amerika és Spanyolország történetével, politikai mozgalmaival, a magyar–spanyol diplomácia- és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, az 1848–1849-es latin-amerikai magyar emigrációval foglalkozott. Monográfia-sorozatban dolgozta fel Spanyolország, a spanyol–magyar kapcsolatok, valamint Latin-Amerika és a korszak egyes országai (mindenekelőtt Kuba és Peru) történetét. Alapvetően új eredményeket ért el a latin-amerikai nemzetállamok kialakulásának (Nemzettudat és kontinentalizmus, 1989) vizsgálata, a spanyol államfejlődéssajátossáfainak feltárása terén (Megosztott Hispánia, 1985). Különösen értékes forráskiadói tevékenysége. Kiadta Dömény János, Kánya Kálmán és Marosy Ferenc spanyol királyi követek jelentéseit, levelezését és egyéb iratait, egyúttal összeállította életrajzaikat is. A szegedi Hispanisztika Tanszék alapítójaként korszakos jelentőségű tudományszervezői tevékenységet fejtett ki, iskolateremtő munkásságával generációkat nevelt fel. Vezető szerepet játszott a magyar felsőoktatás jellegzetes tehetséggondozó fórumának, a tudományos diákköri mozgalomnak a szervezésében. Évtizedeken át gondozta, gyűjtötte, majd kötetekbe szerkesztette a pályakezdő tudósjelöltek legsikeresebb tanulmányait. Kiskundorozsmával kapcsolatos helytörténeti dolgozatokat is közölt.

Elismertség

A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Filozófiai és Történelemtudományi Szakbizottsága elnöke (1996-tól). A Magyar Latin-amerikanisták Társaságának alapító elnöke (1989–1996), a Magyar–Mexikói Baráti Társaság elnöke (1990–1992). A Magyar Történelmi Társulat tagja (1969-től).

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) humán (bölcsész) tagozatának elnöke (1996–2003), majd az OTDT elnökségi tagja (2003–2013).

Az Európai Latin-amerikanista Történészek Társaságának (Asociación de Historiadores Latinoamericanistas de Europa) tagja (1975-től), elnöke (1987–1990).

Elismerés

Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2000), Mestertanár (1999), Juhász Gyula-díj (2003).

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008), Magyar Érdemrend tiszti keresztje (polgári tagozat, 2013).

José Carlos Mariátegui-díj (Premío Extraordinario José Carlos Mariátegui, 1981), Orden del Mérito Civil (a Spanyol Királyság kitüntetése, 1997), a Perui Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1999), Orden del Isabel la Católica, Encomienda de Número (a Spanyol Királyság kitüntetése, 2008).

Szerkesztés

Az Acta Universitatis Szegediensis. Acta Hispanica alapító szerkesztője (1996–2008). A Délalföld c. közéleti lap felelős szerkesztője (1995).

Az Historía Latinoamericana en Europa (1987–1994), az Anuario Mariateguiano (1992-től), az Idearium (1993-tól) és a Revísta Española de Estudios Norte-americanos (1994-től) c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A spanyol abszolutizmus képe Magyarországon a XIX. és a XX. században. A „fekete legenda” magyarországi történetéhez. Egy. doktori értek. (Szeged, 1967)
Politikai mozgalmak Peruban a két világháború között. Kand. értek. (Szeged, 1976)
Vihar a Sierrában. Indián függetlenségi küzdelmek a XVI–XVIII. században. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1981)
Munkásmozgalom Latin-Amerikában, 1870–1959. (Bp., Kossuth Kiadó, 1983)
„Szabadságra született Amerikánk…” Portrék latin-amerikai függetlenségi háborúkból. (Az én világom. Kozmosz Könyvek. Bp., 1983)
Los movimentos políticos en el Perú entre las dos guerras mundiales. (La Habana, 1985)
Megosztott Hispánia. Államfejlődés és nemzeti mozgalmak Spanyolországban. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1985)
Távol Istentől… és közel az Egyesült Államokhoz. (Az én világom. Kozmosz Könyvek. Bp., 1985)
Nemzettudat és kontinentalizmus Latin-Amerikában. Monográfia és doktori értek. is. (I–II. köt. kézirat, MTA, Bp., 1987
megjelent: Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1989)
Historía de Iberoamérica I–III. köt. Többekkel. (Madrid, 1989)
A Monarchia utolsó követe. Kánya Kálmán Mexikóban 1914–1919. Kozáry Mónikával. Válogatással K. K. jelentéseiből. (Szeged, 1990
2. kiad. 1996
spanyolul: México, 1999)
A Latin-Amerika Története Kutatócsoport tíz éve. 1982–1992. (A JATE kiadványa. Szeged, 1992)
Kalandozók és zarándokok. Magyar témák a középkori spanyol történetben. Historiográfiai vázlat. (A JATE kiadványa. Szeged, 1992)
Spanyolország története. 8 táblával. (Bp., Móra Kiadó, 1992)
A magyar Latin-Amerika története kutatások harminc éve. (Szeged, JATE, 1996)
Don Carlos. Őrült vagy áldozat? (Szeged, JATE, 1996)
Latin-Amerika története. Egy tankönyv is. (Bp., Pannonica Könyvkiadó, 1998
2. átd. kiad. 1999
3. kiad. 2001
4. jav. és bőv. kiad. Szeged, JATEPress Kiadó, 2010)
Perón. – Che Guevara. Életrajz. Horváth Gyulával. (Fekete-fehér. Bp., Pannonica Könyvkiadó, 1999)
Spanyoloroszág messzire van? (Szeged, Hispánia, 2000)
Modernización e identidad en América Latina. (Szeged, Hispánia, 2000
2. kiad. 2004)
Latin-amerikai utakon. (Szeged, Hispánia, 2002)
Spanyol királyi dámák. 8 táblával. (Királyi házak. Bp., Gabo Könyvkiadó, 2002)
Kuba története. (Bp., Akkord Kiadó, 2004)
A magyar–spanyol kapcsolatok ezer éve. (Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó, 2005
spanyolul: 2007
2. spanyol kiad. 2009)
Magyar diplomata Latin-Amerikában. Dömény János. (Szeged, 2009)
Történelmi minták és utak. Esszék Spanyolországról és Latin-Amerikáról. (A Szegedi Tudományegyetem kiadványa. Szeged, 2009)
La mirada húngara. Estudios históricos sobre España y América Latina. (A Szegedi Tudományegyetem kiadványa. Szeged, 2010)
Spanyol mozaik. Tanulmányok a hispanista kutatások történetéből. (Pécs, Kronosz Kiadó, 2016).

F. m.: tanulmányai: Der spanische Absolutismus in der ungarischen Geschichtsliteratur des XIX. und XX. Jahrhunderts. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1968)
Az első évek. (Huszonöt év. A Pollack Mihály Építőipari Technikum és Szakközépiskola emlékkönyve. Összeáll. és szerk. is. Pécs, 1969)
Huszonöt éves a Pollack Mihály Építőipari Technium és Szakközépiskola. (Pécsi Műszaki Szemle, 1969)
A modern argentin hadsereg megteremtésének kérdéséhez. Czetz János. (Hadtörténelmi Közlemények, 1970. 2.)
José Marti, a politikus. (Tanulmányok Kubáról. IV. köt. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1970)
A felszabadulás és a latin-amerikai magyar emigráció. (Tiszatáj, 1971. 4.)
Az agrárkérdés Peruban az 1920-as években. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1971)
Művelődéspolitikai elképzelések José Marti életében. (Pedagógiai Szemle, 1971. 7-8.)
A 48-as magyar emigráció és Narciso López 1851-es kubai expedíciója. (Századok, 1973. 3.)
A mai polgári parasztmozgalom-kutatás néhány kérdése. (Agrártörténeti Szemle, 1973)
Az APRA ideológiájának alapvonalai a pártalakulás időszakában. 1928–1932. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1973)
Indiánkérdés – nemzetté válás. Peru a csendes-óceáni háború után. (Tiszatáj, 1974. 6.)
Protestáns egyházak és szekták Latin-Amerikában. (Világosság, 1974. 2.)
Algunos problemas de la evolución del pensamiento antiimperialista en Cuba entre las dos Guerras mundiales. Comunistas y apristas. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1975)
Luis Carlos Prestos és a brazíliai hosszú menetelés. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1975)
Chilei kommunisták a Gonzalez Videla-kormányban. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1976)
J. C. Mariátegui és a perui munkásmozgalom az 1920-as években. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1976)
A kommunista pártok népfrontpolitikája Latin-Amerikában. 1935–1938. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1977)
A Perui Kommunista Párt működésének kezdete. 1930–1936. (Párttörténeti Közlemények, 1977. 1.)
Indián polgári forradalom? Megjegyzések a II. Tupac Amaru-felkelés gazdasági-társadalmi hátteréhez. (Agrártörténeti Szemle, 1977. 3-4.)
Változások Peru társadalmában a 20. század első felében. (Századok, 1977. 2.)
A kurakák szerepe a gyarmati társadalomban. A perui alkirályság a XVI–XVIII. században. (Századok, 1978. 4.)
Az 1968-as perui forradalom tapasztalatai. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1978)
Comunistas y apristas an los años treinta en el Peru. 1930–1935. – El kuraka en la sociedad colonial. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1978)
A guatemalai forradalom. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1979)
Polgári apológia és forradalomelmélet. (Tanulmányok. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága évkönyve. Békéscsaba, 1979)
Latin-Amerika politikai pártjai. Kísérlet a szubkontinensen működő pártok típusainak meghatározására. (MSZMP Politikai Főiskola Közleményei, 1979)
Sandino tábornok. (História, 1979. 2.)
A perui APRA. (Politikai pártok és mozgalmak a fejlődő országokban. Bp., 1980)
Latin-Amerika munkásmozgalma 1930-ban. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1980)
A kubai munkásmozgalom korai korszaka. (Tájékoztató, 1980)
A történetírás Latin-Amerika munkásmozgalmáról. (Világtörténet, 1980. 2.)
Los comienzos de movimento obrero cubano. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1980)
Közép-Amerika Kolumbusztól napjainkig. 1–2. (Élet és Tudomány, 1981. 33–34.)
A széttört Hispánia. 1–5. (Élet és Tudomány, 1982. 22–26.)
Az államfejlődés alternatívái az Andok térségében a 19. század elején. (Századok, 1982. 2.)
Az európai munkásszervezeti formák adaptációjának kérdései Latin-Amerikában. 1850–1929. (Párttörténeti Közlemények, 1982. 1.)
Államfejlődés és nemzeti kérdés Spanyolországban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1983 és Wittmann Tibor-emlékkönyv. Szeged, 1983)
A Szocialista Internacionálé Latin-Amerikában. (A fejlődő országok múltja és jelene. Bp., 1984)
Osztály, etnikum, nemzet Latin-Amerikában. (A változó harmadik világ. Válogatás a magyar fejlődés-kutatások műhelyeiből. Szerk. Dobozi István és Láng László. Bp., 1985)
Reformizmus Kubában a két világháború között. (Tanulmányok Kuba történetéről. A TIT Csongrád megyei Szervezete és a JATE Latin-Amerika Története Kutatócsoportja által rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. is. Szeged, 1985)
A „fekete legenda” Magyarországon a 19. és a 20. században. (Világtörténet, 1985. 3.)
Forradalom és ideológia Nicaraguában. (Társadalmi Szemle, 1985. 12.)
A partraszállás. Kuba, 1956. dec.. 2. (Tanulmányok. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága évkönyve. Békéscsaba, 1986)
A Szocialista Internacionálé Latin-Amerikában. (A nemzetközi szociáldemokrácia és a fejlődő világ. Műhelytanulmányok. Szerk. Tokody Gyula. Bp., 1986)
Etnikum és nemzet összefüggései Latin-Amerikában. (Tanulmányok Mérei Gyula 75. születésnapjára. Szerk. Gaál Endre és Serfőző Lajos. Szeged, 1986)
A latin-amerikai kommunista mozgalom és a nemzeti kérdés. 1924–1935. (Párttörténeti Közlemények, 1988. 4.)
Sublevaciones campesinas en Europa Centro-Oriental en los siglos XV–XVII. Observaciónes metodológicas. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1988)
Vallás és identitás Latin-Amerikában az 1920-as–1930-as években. (Világtörténet, 1988)
Egy spanyol plebejus utópia. (Világtörténet, 1989)
Elmaradottság-tudat és modernizációs ambíciók Latin-Amerikában a 19–20. században. (Világtörténet, 1990)
Forradalom a centrumban – felkelés a periférián? A korai polgári forradalmak kora. 1450–1650. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1990)
Az 1848–1849-es magyar emigráció Latin-Amerikában. Új adatok. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1991)
Indián alternatíva Peruban. (Rubicon, 1992. 4.)
A spanyol átmenet. (História, 1993. 7.)
Felfedezés vagy holocaust? Megjegyzések Amerika felfedezésének 500. évfordulójáról. (Aetas, 1993. 4.)
Modernizáció és nemzettudat. A bevándorlás problémája a XIX–XX. századi Latin-Amerikában. (Korok, régiók, társadalmak. Tanulmányok Gyimesi Sándor 60. születésnapjára. Szerk. Kulcsár Árpád és Szulovszky János. Bp., 1994)
Aragóniai Konstancia a spanyol történetírásban. (Világtörténet, 1994)
Elisabeth Szél. (Tiszatáj, 1994. 3.)
Numantia és Kuba. (Népszabadság, 1994. nov. 11.)
Fény és pillanat. Müller Miklós fotóművész spanyol korszaka. (Magyarságkutatás, 1995/96. Szerk. Diószegi László. Bp., 1996)
Az aragón kapcsolat. V. Alfonz. El Magnánimo és a magyar trón. (Történelmi Szemle, 1996. 4.
angolul: Alfonso V, El Magnánimo and the Hungarian Throne. Mediterrán tanulmányok. Szerk. J. Nagy László. Szeged, 1995)
Constanza de Aragón en la historiografía española. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Hispanica, 1996)
Kiskundorozsma. (Századok, 1996. 3.)
Spanyol bevándorlók Latin-Amerikában a 19. és a 20. században. (Századok, 1996. 5.)
„Demokratúra” Peruban. (Diktatúra és demokrácia között. Tanulmányok a latin-amerikai átmenetről. Szerk. is Giron, Joséval. Szeged, 1997)
Száz év háború José Martíért. (Palimpszeszt Könyvek. 1. Hommages à Kulin Katalin. Tanulmányok és műfordítások. Szerk. Halász Katalin. Bp., 1997)
A magyar–spanyol diplomáciai kapcsolatok születése. 1920–1922. (Századok, 1997. 6.)
El nacimiento de las relaciones diplomáticas húngaro-españolas. – Húngaros en el Camino de Santiago. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Hispanica, 1997)
El carlismo y la Corte de Viena. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Hispanica, 1998)
Az Újvilág mint utópia a spanyol közgondolkodásban, 16–18. század. (Kék füzetek. A modern politikai gondolkodás kezdetei. Eszmék és folyamatok. Szerk. Kukovecz György. Szeged, 1999)
A bécsi udvar és a carlismo. (Századok, 1999. 6.)
Ésszel vagy erővel. Államcsíny Chilében. (História, 1999. 2.)
La época de la Celestina. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Hispanica, 1999)
Latin-Amerika történetének kutatása Magyarországon. 1967–1997. (Századok, 1999. 5.)
Spanyol külügyi instrukciók a bécsi követeknek. 1809–1856. Közli A. Á. (Aetas, 1999. 1.)
1956 és a spanyol katonai beavatkozás kérdése. (Kutatási közlemények. 2. Magyarország és a hispán világ. Tanulmányok. Összeáll. is. Szeged, Hispánia, 2000)
A kubai háború és az európai közvetítés kérdése. (Magyarország a nagyhatalmak erőterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Majoros Iván, Vonyó József. Pécs, 2000)
Az Escalante-ügy Kubában. (Dél-Európa vonzásában. Tanulmányok Harsányi Iván 70. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Majoros Iván, Vonyó József. Pécs, 2000)
A magyar szabadságharc spanyol megítélése. 1849. márc.–okt. Ford., sajtó alá rend. és a kísérő tanulmányt írta Babos Krisztinával és Illikmann Anitával. (Aetas, 2000. 1-2.)
A reménytelenség és a lázadás kontinense. Latin-Amerika 1900-ban. (História, 2002. 5-6.)
Los diez años del Departamento de Estudios Hispánicos de la Universidad de Szeged. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 2003)
A szegedi belklinika története. (Magyar Tudomány, 2004. 4.)
A magyar forradalom és a spanyol emigráns köztársasági kormány. Marosi Ágnessel. (Tiszatáj, 2006. 11.)
Mil años de las relaciones húngaro-españolas. (Az irodalom önismeret. Tanulmányok Kulin Katalin születésnapjára. Szerk. Menczel Gabriella és Vasas László. Bp., 2007)
Napóleon és Spanyolország. (Bonaparte Napóleon koronája és üzenete. Szerk. Kövér Lajos. Szeged, 2007)
A chilei baloldal a 19–20. században. (Múltunk, 2008. 4.)
De la dictadura a la democracia. Manuel Fraga Ibarne. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 2008)
Indián irredenta? – Latin-amerikai kutatások Magyarországon. Szilágyi Istvánnal. – Magyarok Latin-Amerikában. (Külügyi Szemle, 2008. 3.)
Magyarok Latin-Amerikában. (Rubicon, 2008. 1. és 2008. 10.)
Bevezetés a magyar–spanyol diplomáciai kapcsolatok történetéhez. (Külügyi Szemle, 2010. 3.)
A függetlenség mérlege. (Tiszatáj, 2011. 1.)
El balance de la Independencia latinoamericana. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 2011)
Miért szenvedet vereséget a spanyol köztársaság? (Egyenlítő, 2011. 9.)
Torzkép és előítélet. Marx Bolívar-életrajza. (Tiszatáj, 2011. 1.)
El partido Aprista Cubano. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 2012)
El calvario de los brigadistas húngaros. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 2013)
Wittman Tibor a magyar történetírásban. (Aetas, 2013. 1.)
A Rajk-per spanyolországi előzményei. (Századok, 2015. 6.).

F. m.: írásai a Klió. Történettudományi szemléző folyóiratban: A katolikus egyház a független Amerikában. (1994. 1.)
Egyház és hatalom Peruban. – A spanyol királynék. (Klió. Történettudományi szemléző folyóirat, 1996. 1.)
Vallásosság és társadalom Baszkföldön. XIV–XV. század. (1996. 2.)
Spanyol bevándorlás Kubában. – „Indiázni.” (1996. 3.)
Egy dél-tiroli völgy. (1997. 1.)
A prostitúció története Spanyolországban. (1998. 3.)
Spanyolok és osztrákok. (1999. 1.)
A spanyol carlismo. (1999. 2.)
A fajok háborúja. (2000. 1.)
Spanyol–osztrák tárgyalások. 1632–1637. (2000. 2.)
Indiánkérdés Latin-Amerikában. (2001. 1.)
A történelem mint fegyver. – Tudomány és szenvedély. (2001. 3.)
Osztrák–mexikói kapcsolatok. 1836–1974. (2002. 2.)
Kuba-konológia. (2003. 3.)
Igazság és megbékélés Peruban. A Hatun Willakuy-jelentés és a Yuyanapaq-fotóalbum. (2005. 2.)
Az 1956-os forradalom és Latin-Amerika. (2007. 3.).

 

F. m.: szerk.: Marti, José: A mi Amerikánk. Vál. írások. Vál., szerk. Buenó, Salvadorral. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1973)
Bibliográfia a középkori egyetemes történet tanulmányozásához 1969–1978. Összeáll. Tóth Ágnessel. (Szeged, 1980)
Hungaría recuerda a Simón Bolivar. Magyarország emlékezik Simón Bolivarra. A Simón Bolivar Emlékbizottság által 1983. jún. 16-án rendezett tudományos emlékülés előadásai. Szerk. A. Á. (A Simón Bolivar Emlékbizottság és a Magyar Politikatudományi Társaság közös kiadványa. Bp., 1983)
Sandinisták 1927–1984. Vál. beszédek, írások. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta A. Á. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1985)
Szakadék. Előadások a harmadik világról. Az 1986. jan. 16-án tartott tudományos ülésszak előadásai. Szerk. A. Á. (Az Országos Béketanács és a József Attila Tudományegyetem közös kiadványa. Szeged, 1986)
„A mindenséghez mérd magad…” Kiemelkedő pályamunkák. 1984–1987. Tizenévesek tanulmányai. Szerk. A. Á. (Szeged, 1988)
Brachfeld F. Olivér: Árpád-házi Jolánta, Aragónia királynéja. Ford. Csikós Margit. Szerk. Zsoldos Sándorral. (Szeged, JATE, 1993
2. jav. kiad. 1994)
Muller, Nicolás: A megszelídített fény. [Müller Miklós fotóművész önéletírása.] 12 táblával. Ford.: Berta Tibor, Csikós Zsuzsa, Komlódi Zsuzsa. Szerk. A. Á. (A JATE Hispanisztika Tanszéke kiadványa. Szeged, 1995
spanyolul: La luz domesticada. Oviedo, 1995)
Horváth Gyula: Ültetvény és politika. Tanulmányok Brazília történetéből. Szerk. A. Á. (Szeged, 1996)
Kanyó Ferenc: Kiskundorozsma halottai a második világháborúban. Szerk. A. Á. (A Dorozsmai Napló Baráti Kör kiadványa. Szeged-Kiskundorozsma, 1996)
Experiencia real expresión abstracta. Szerk. A. Á. (Szeged, 1997)
Estudios sobre la transición democrática en América Latina. [Tanulmányok.] Szerk. Giron, Josével. (Oviedo, 1998)
Sevillai Izidor [Isidorus Hispalensis]: Historia Gothorum, Wandalorum et Suevorum. A gótok, vandálok és szvévek története. Ford. Székely Melinda. Szerk. A. Á. (Szeged, Hispánia Kiadó, 1998)
Stációk. Erdély – Európa – Latin-Amerika. Tudományos konferencia Witman Tibor professzor születésének 75. évfordulóján. Az 1998. nov. 6-án tartott tudományos konferencia előadásai. Szerk. A. Á. (Szeged, 1999)
Tanulmányok a latin-amerikai magyar emigráció történetéből. Összeáll. A. Á. (Kutatási közlemények. 1. Szeged, 1999)
Dorozsma. Ezredvégi mozaik. Válogatás a Dorozsmai napló és az Új dorozsmai napló 1993–2000 között megjelent írásaiból. Vál., szerk., összeáll. A. Á. (Szeged, Hispánia, 2000)
A magyar–katalán kapcsolatok ezer éve. Összeáll. A. Á. (Kutatási közlemények 3. Szeged, 2001)
A magyar tudományos diákköri konferenciák fél évszázada. 1951–2001. Szerk. A. Á. (Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kiadványa. Bp., 2001)
A magyar kérdés. Spanyol követi jelentések Bécsből. 1848–1868. Összeáll., szerk. A. Á. (Szeged, Hispánia, 2002)
A Marosy-iratok. Magyar királyi követség Madridban. 1948–1957. Összeáll., szerk. A. Á. (Szeged, Hispánia, 2002)
Zsidóság a hispán világban. A Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága által 2003. nov. 6-án rendezett konferencia elődásai. Szerk. A. Á. (Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 2004)
A magyar forradalom és a hispán világ, 1956. A Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszéke és a Szegedi Akadémiai Bizottság Iberisztika Munkabizottsága által Szeged 2006. okt. 20-án rendezett tudományos konferencia előadásai. Szerk. A. Á. (Szeged, 2007)
A láthatatlan nép. Cigányok az Ibériai-félszigeten és Latin-Amerikában. A Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszéke, az MTA Magyar–Spanyol Történész Vegyes Bizottsága és a Szegedi Akadémiai Bizottság Iberisztika Munkabizottsága által Szegeden 2008. okt. 30–31-én rendezett tudományos konferencia előadásai. Szerk. A. Á. (Szeged, 2009)
A magyar tudományos diákköri konferenciák története. 1951–2011. Szerk. A. Á. (Az Országos Tudományos Diákköri Tanács kiadványa. Bp., 2011)
Latin-Amerika. A függetlenség útjai. 1810–2010. A Szegeden 2010. nov.-ben rendezett tudományos konferencia előadásai. Szerk. A. Á. (Szeged, 2011
2. bőv. kiad. 2012)
25 év – 25 tanulmány. Fejezetek a Hispanisztika Tanszék történetéből. 1993–2018. – 25 años – 25 ensayos. Capítulos de la historía del Departamento de Estudios Hispánicos. 1993–2018. Vál., szerk. Berta Tiborral. (Szeged, JATEPress, 2018).

Irodalom

Irod.: műveiről: (arató): Latin-amerikai tükör. A. Á.: Munkásmozgalom Latin-Amerikában. (Magyar Hírlap, 1982. dec. 4.)
Horváth Gyula: Egy korszak összegzése. A. Á.: Munkásmozgalom Latin-Amerikában. (Népszabadság, 1983. jan. 6.)
Pándi Lajos: A. Á.: Vihar a Sierrában. Indián függetlenségi küzdelmek a XVI–XVIII. században. (Századok, 1983. 3.)
Szilágyi István: A. Á.: Munkásmozgalom Latin-Amerikában. 1870–1959. (Párttörténeti Közlemények, 1983. 3.)
Kukovecz György: A. Á.: Los movimentos políticos en el Perú entre las dos guerras mundiales. (Századok, 1987. 2-3.)
Kaczúr Ágnes: A. Á.–Kozári Monika: A Monarchia utolsó követe. Kánya Kálmán Mexikóban 1914–1919. (Világtörténet, 1990)
Rozsnyai Jenő: A. Á.: Spanyolország története. (Világtörténet, 1991)
Rákóczi István: A. Á.: Latin-Amerika története. (Századok, 2000. 4.)
H. Szabó Sára: A. Á.–Horváth Gyula: Perón. – Che Guevara. Életrajz. (Múltunk, 2001. 2-3.)
Szabó Éva Eszter: A. Á.: Kuba története. (Kül-Világ, 2006. 1.)
Arató Ildikó: A magyar–spanyol kapcsolatok története. A. Á.: A magyar–spanyol kapcsolatok ezer éve. (Klió. Történettudományi szemléző folyóirat, 2008. 1.).

Irod.: Inotai Edit: „Moszkvában egész másról volt szó.” Kutatásra megnyitott egykori magyar külügyi jelentések a két világhatalom között egyensúlyozó Kubáról. Beszélgetés A. Á.-mal. (Népszabadság, 2000. ápr. 4.)
A. Á. publikációinak jegyzéke. – Lista del publicaciones. 1967–2003. (Szeged, 2003)
A. Á. publikációinak jegyzéke. – Lista del publicaciones. 1967–2007. Összeáll. Rákosi Marianna. (Szeged, 2008)
Un viajero por caminos hispanos. Libro homenaje al profesor Ádám Anderle. Szerk. Csikós Zsuzsanna és Katona Eszter. (Szeged, JATEPress, 2017)
In memoriam A. Á. (Klió. Történettudományi szemléző folyóirat, 2017. 1.)
Harsányi Iván: Nemzeti és globális mozzanatok A. Á. hispán kutatásaiban – meg némely személyes emlékek. (Klió. Történettudományi szemléző folyóirat, 2017. 3.)
Szilágyi Ágnes Judit: In memoriam A. Á. (Világtörténet, 2018).

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Szegedi ki kicsoda? 1998–99. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2010. (Zug, 2003–2011).

 

neten:

Elhunyt Anderle Ádám:

http://arts.u-szeged.hu/hirek/szte-btk-2016-november/elhunyt-dr-anderle-adam

In memoriam Anderle Ádám:

https://www.mkb.hu/sw/static/file/item_6420.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020