Andrássy Borbála
Andrássy Borbála

2024. december 6. Péntek

Andrássy Borbála, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.

emlékiratíró

Névváltozatok

Pallavicini-Andrássy

Születési adatok

1890. január 9.

Budapest

Halálozási adatok

1968. augusztus 18.

Montréal, Kanada


Család

Sz: Andrássy Tivadar (1857–1905) politikus, nagybirtokos, műgyűjtő, Zichy Eleonóra gr. (1867–1945). Testvére halála után, ifj. Andrássy Gyula (1860–1929) feleségül vette özvegyét, gr. Zichy Eleonórát. Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere nevelte fel Andrássy Borbálát és három testvérét: Andrássy Ilonát (1886–1967), Andrássy Katinkát (1892–1985) és Andrássy Klárát (1898–1941). F: 1911-től Pallavicini György őrgróf (1881–1946). Fia: Pallavicini György (†1949), Pálinkás-Pallavicini Antal (1922– 1957) honvéd őrnagy, 1956-os mártír, Pallavicini Ede; leánya: Pallavicini Thyra.

Életút

Egész életében vezette naplóját, ám csak a kitelepítése utáni (1951. máj. 22.) írásai maradtak fenn. Besenyszögön, egy Fokorú- pusztai kulákcsaládnál élt (1951–1953), majd Dénesfán telepedett le nővérénél, Andrássy Ilonánál (1956). A forradalom idején, Budapesten tartózkodott, s naplójában részletesen beszámolt a történtekről, az eseményeket sajátos hangú kritikákban tolmácsolta, kitért az akkor elterjedt rémhírekre, pletykákra is. A forradalom bukása után Bécsben élt, majd Olaszországban, leányánál, Thyránál lakott, végül fiánál, Pallavicini Edénél telepedett le, Montréalban. Ott is hunyt el, kortörténetileg rendkívül értékes, irodalmi igényű naplójából részletek jelentek meg (1990-ben).

Főbb művei

F. m.: Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 56-os naplója. Szerk. Detre Józsefné, az utószót Pallavicini Ede írta. (Bp., 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője