Andrássy Borbála
Andrássy Borbála

2020. október 20. Kedd

Andrássy Borbála, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.

emlékiratíró

Névváltozatok

Pallavicini-Andrássy

Születési adatok

1890. január 9.

Budapest

Halálozási adatok

1968. augusztus 18.

Montréal, Kanada


Család

Sz: Andrássy Tivadar (1857–1905) politikus, nagybirtokos, műgyűjtő, Zichy Eleonóra gr. (1867–1945). Testvére halála után, ifj. Andrássy Gyula (1860–1929) feleségül vette özvegyét, gr. Zichy Eleonórát. Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere nevelte fel Andrássy Borbálát és három testvérét: Andrássy Ilonát (1886–1967), Andrássy Katinkát (1892–1985) és Andrássy Klárát (1898–1941). F: 1911-től Pallavicini György őrgróf (1881–1946). Fia: Pallavicini György (†1949), Pálinkás-Pallavicini Antal (1922– 1957) honvéd őrnagy, 1956-os mártír, Pallavicini Ede; leánya: Pallavicini Thyra.

Életút

Egész életében vezette naplóját, ám csak a kitelepítése utáni (1951. máj. 22.) írásai maradtak fenn. Besenyszögön, egy Fokorú- pusztai kulákcsaládnál élt (1951–1953), majd Dénesfán telepedett le nővérénél, Andrássy Ilonánál (1956). A forradalom idején, Budapesten tartózkodott, s naplójában részletesen beszámolt a történtekről, az eseményeket sajátos hangú kritikákban tolmácsolta, kitért az akkor elterjedt rémhírekre, pletykákra is. A forradalom bukása után Bécsben élt, majd Olaszországban, leányánál, Thyránál lakott, végül fiánál, Pallavicini Edénél telepedett le, Montréalban. Ott is hunyt el, kortörténetileg rendkívül értékes, irodalmi igényű naplójából részletek jelentek meg (1990-ben).

Főbb művei

F. m.: Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 56-os naplója. Szerk. Detre Józsefné, az utószót Pallavicini Ede írta. (Bp., 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013