Andrássy Ernő
Andrássy Ernő

2022. május 28. Szombat

Andrássy Ernő, nagykászoni

biológus, ornitológus, muzeológus

Születési adatok

1894. április 10.

Szalacs, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1968. május 1.

Érmihályfalva, Bihar vármegye


Család

Sz: apja körorvos volt Érmihályfalván.

Iskola

Szatmárnémetiben éretts. (1912), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1919); közben Münchenben is tanult.

Életút

A debreceni Bábaképző Intézet r. tanára (1919–1922), Érmihályfalván körorvos (1922–1968), egyúttal magánrendelőt és magánszülőotthont is nyitott (1926). A Madártani Int. külső munkatársa (1922-től), r. megfigyelője (1924-től). A Magyar Párt érmihályfalvi tagozatának vezetője, a helyi r. k. egyház világi bizottságának elnöke, városi tanácsos. Az Érmellék madárvilágának, természettudományi és történeti múltjának kutatója. Felkutatta az érmihályfalvi és szalacsi Petőfi- emlékeket, gyűjtötte az Érmellék népi hagyományait, népi gyógymódjait. Létrehozta Románia legnagyobb, több mint 12 500 darabból álló madártojás-gyűjteményét; 61 fajta vonuló és 111 fajta ott fészkelő madárról végzett megfigyeléseket. Levelezésben állt a világ ornitológiai állomásaival, és az onnan kapott adatok segítségével madárvonulási térképet készített. Sok ezer darabból álló numizmatikai gyűjteményének része volt a 675 db-ból álló, 14–16. sz.-i érmihályfalvi pénzlelet és az 1700 db-ot számláló, 16. sz.-i értarcsai ezüstdénár- és garaslelet. Régészeti tevékenysége is jelentős: Ottomány község határában végzett ásatásaival bronzkori kultúrát tárt fel (Ottományi kultúra), bronzkori ásatásokat folytatott még Penészleken, Értarcsán és Érsemlyén.

Emlékezet

Madártani, természetrajzi és régészeti gyűjteményéből megnyitotta Románia egyetlen magánmúzeumát (Dr. Andrássy Múzeum, 1952–1958). A magyar forradalom romániai megtorlásaként letartóztatták (1958. júl. 25.), teljes vagyonelkobzásra, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (börtönbüntetését 1962-ben 20 évre csökkentették, végül 1964-ben szabadult). Gyűjteményét felszámolták, ill. részben a nagyváradi múzeummal egyesítették. Érmihályfalván 2007. máj. 19-én megmaradt hagyatékából újra felavatták az Andrássy Ernő Múzeumot.

Elismertség

A londoni Királyi Madártojásgyűjtő Társaság tagja (1934-től).

Főbb művei

F. m.: Az Érmellék madárvilága. (Aquila, 1956/57).

Irodalom

Irod.: Múzeumot avattak Érmihályfalván. (Fáklya, 1952. nov. 2.)
Kónya Mária: Múzeum az orvosi rendelő mellett. (Művelődés, 1956)
Látogatás az érmihályfalvi Andrássy Múzeumban. (Fáklya, 1958. ápr. 19.)
Dukrét Géza: A. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője