Család

Sz: apja körorvos volt Érmihályfalván.

Iskola

Szatmárnémetiben éretts. (1912), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1919); közben Münchenben is tanult.

Életút

A debreceni Bábaképző Intézet r. tanára (1919–1922), Érmihályfalván körorvos (1922–1968), egyúttal magánrendelőt és magánszülőotthont is nyitott (1926). A Madártani Int. külső munkatársa (1922-től), r. megfigyelője (1924-től). A Magyar Párt érmihályfalvi tagozatának vezetője, a helyi r. k. egyház világi bizottságának elnöke, városi tanácsos. Az Érmellék madárvilágának, természettudományi és történeti múltjának kutatója. Felkutatta az érmihályfalvi és szalacsi Petőfi- emlékeket, gyűjtötte az Érmellék népi hagyományait, népi gyógymódjait. Létrehozta Románia legnagyobb, több mint 12 500 darabból álló madártojás-gyűjteményét; 61 fajta vonuló és 111 fajta ott fészkelő madárról végzett megfigyeléseket. Levelezésben állt a világ ornitológiai állomásaival, és az onnan kapott adatok segítségével madárvonulási térképet készített. Sok ezer darabból álló numizmatikai gyűjteményének része volt a 675 db-ból álló, 14–16. sz.-i érmihályfalvi pénzlelet és az 1700 db-ot számláló, 16. sz.-i értarcsai ezüstdénár- és garaslelet. Régészeti tevékenysége is jelentős: Ottomány község határában végzett ásatásaival bronzkori kultúrát tárt fel (Ottományi kultúra), bronzkori ásatásokat folytatott még Penészleken, Értarcsán és Érsemlyén.

Emlékezet

Madártani, természetrajzi és régészeti gyűjteményéből megnyitotta Románia egyetlen magánmúzeumát (Dr. Andrássy Múzeum, 1952–1958). A magyar forradalom romániai megtorlásaként letartóztatták (1958. júl. 25.), teljes vagyonelkobzásra, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (börtönbüntetését 1962-ben 20 évre csökkentették, végül 1964-ben szabadult). Gyűjteményét felszámolták, ill. részben a nagyváradi múzeummal egyesítették. Érmihályfalván 2007. máj. 19-én megmaradt hagyatékából újra felavatták az Andrássy Ernő Múzeumot.

Elismertség

A londoni Királyi Madártojásgyűjtő Társaság tagja (1934-től).