Andrássy Tivadar
Andrássy Tivadar

2024. március 29. Péntek

Andrássy Tivadar, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.

politikus, nagybirtokos, műgyűjtő

Születési adatok

1857. július 10.

Párizs

Halálozási adatok

1905. május 13.

Budapest


Család

Sz: Andrássy Gyula, id. gr. (1823–1890) politikus, miniszterelnök, az MTA tagja, Kendeffy Katalin gr. (1830–1896). Testvére: Andrássy Gyula, ifj. gr. (1860–1929) politikus, nagybirtokos, történetíró, az MTA tagja és Andrássy Ilona (1858–1952). ifj. gr. Batthyány Lajos (1860–1951) fiumei kormányzó, Győr vm. főispánja felesége. F: 1885-től Zichy Eleonóra gr. (1867–1945). Halála után testvére, ifj. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere nevelte fel négy leányát: Andrássy Katinkát (1892–1985), Andrássy Ilonát (1886–1967), Andrássy Borbálát (1890–1968) és Andrássy Klárát (1898–1941).

Iskola

Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Az MTA tagja (ig.: 1894. máj. 3.).

Életút

Tanulmányai idején, Bécsben részt vett a magyar ifjúsági egyleti mozgalmakban, a boszniai okkupáció idején huszár segédtiszt. Hazatérése után a Szabadelvű Párt tagja és országgyűlési képviselője (Tőketerebesi választókerület, 1881–1905), a Képviselőház második (1890–1893), majd első alelnöke (1893–1896), ill. az összeférhetetlenségi bizottság elnöke (1896–1898). A Bánffy- kormányzat elleni obstrukciót megtörni kívánó, a parlamentarizmus szabályait felrúgó Tisza-féle törvényjavaslatot (az ún. Lex Tisza) követően 31 társával együtt elhagyta a Szabadelvű Pártot (1898. dec.), de Széll Kálmán miniszterelnök kinevezésekor visszatért (1899. febr.). A zsebkendőszavazás után (1904. nov. 18.) ismét kilépett, s az 1905. jan.–febr.-i választásokon már a disszidensek képviseletében szerzett mandátumot. Választási körútján megbetegedett, s az ebből eredő tüdőgyulladásban halt meg. Műkedvelő festőként elsősorban naturalista tájképeket készített. Tőketerebesi kastélya művészek találkozóhelye volt, a magyar képzőművészet ügyében a parlamentben is többször felszólalt. Munkáiból a bp.-i Műcsarnokban emlékkiállítást rendeztek (1907).

Elismertség

Az Országos Képzőművészeti Társulat (1891–1905), a Vígszínház igazgatóságának elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) tanácsa és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja.

Irodalom

Irod.: Ifj. Ábrányi Kornél: A. T. életéből. (Ország–Világ, 1905)
Marikovszky György: A. T. gr. (Vasárnapi Ujság, 1905)
Néhai A. T. gr. festményeinek kiállítása a városligeti Műcsarnokban. (Bp., 1907)
Mikszáth Kálmán: A. T. grófról. (Vasárnapi Ujság, 1907)
A. T. (Művészet, 1907)
Rózsa Miklós: A. T. képei. (A Hét, 1907)
Malonyay Dezső: A. T. művészete. (Budapesti Hírlap, 1907. 113.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője