Andrássy Tivadar
Andrássy Tivadar

2020. október 21. Szerda

Andrássy Tivadar, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.

politikus, nagybirtokos, műgyűjtő

Születési adatok

1857. július 10.

Párizs

Halálozási adatok

1905. május 13.

Budapest


Család

Sz: Andrássy Gyula, id. gr. (1823–1890) politikus, miniszterelnök, az MTA tagja, Kendeffy Katalin gr. (1830–1896). Testvére: Andrássy Gyula, ifj. gr. (1860–1929) politikus, nagybirtokos, történetíró, az MTA tagja és Andrássy Ilona (1858–1952). ifj. gr. Batthyány Lajos (1860–1951) fiumei kormányzó, Győr vm. főispánja felesége. F: 1885-től Zichy Eleonóra gr. (1867–1945). Halála után testvére, ifj. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere nevelte fel négy leányát: Andrássy Katinkát (1892–1985), Andrássy Ilonát (1886–1967), Andrássy Borbálát (1890–1968) és Andrássy Klárát (1898–1941).

Iskola

Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Az MTA tagja (ig.: 1894. máj. 3.).

Életút

Tanulmányai idején, Bécsben részt vett a magyar ifjúsági egyleti mozgalmakban, a boszniai okkupáció idején huszár segédtiszt. Hazatérése után a Szabadelvű Párt tagja és országgyűlési képviselője (Tőketerebesi választókerület, 1881–1905), a Képviselőház második (1890–1893), majd első alelnöke (1893–1896), ill. az összeférhetetlenségi bizottság elnöke (1896–1898). A Bánffy- kormányzat elleni obstrukciót megtörni kívánó, a parlamentarizmus szabályait felrúgó Tisza-féle törvényjavaslatot (az ún. Lex Tisza) követően 31 társával együtt elhagyta a Szabadelvű Pártot (1898. dec.), de Széll Kálmán miniszterelnök kinevezésekor visszatért (1899. febr.). A zsebkendőszavazás után (1904. nov. 18.) ismét kilépett, s az 1905. jan.–febr.-i választásokon már a disszidensek képviseletében szerzett mandátumot. Választási körútján megbetegedett, s az ebből eredő tüdőgyulladásban halt meg. Műkedvelő festőként elsősorban naturalista tájképeket készített. Tőketerebesi kastélya művészek találkozóhelye volt, a magyar képzőművészet ügyében a parlamentben is többször felszólalt. Munkáiból a bp.-i Műcsarnokban emlékkiállítást rendeztek (1907).

Elismertség

Az Országos Képzőművészeti Társulat (1891–1905), a Vígszínház igazgatóságának elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) tanácsa és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja.

Irodalom

Irod.: Ifj. Ábrányi Kornél: A. T. életéből. (Ország–Világ, 1905)
Marikovszky György: A. T. gr. (Vasárnapi Ujság, 1905)
Néhai A. T. gr. festményeinek kiállítása a városligeti Műcsarnokban. (Bp., 1907)
Mikszáth Kálmán: A. T. grófról. (Vasárnapi Ujság, 1907)
A. T. (Művészet, 1907)
Rózsa Miklós: A. T. képei. (A Hét, 1907)
Malonyay Dezső: A. T. művészete. (Budapesti Hírlap, 1907. 113.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013