Andrássyné Kövesi Magdolna
Andrássyné Kövesi Magdolna

2024. október 15. Kedd

Andrássyné Kövesi Magdolna

nyelvész

Születési adatok

1910. szeptember 8.

Selmecbánya, Hont vármegye

Halálozási adatok

1992. július 3.

Debrecen


Család

Sz: Kövesi Antal a selmecbányai főiskola rektora, Schwarcz Margit. F: 1935-től Andrássy István, Debrecen város főmérnöke. Fia: Andrássy László geofizikus mérnök és Andrássy Pál hegedűművész; leánya: Szekaneczné Andrássy Mária matematika–fizika szakos középiskolai tanár. Testvére: Kövesi Pál vaskohómérnök és Komlósiné Kövesi Ilona biológia–földrajz szakos középiskolai tanár.

Iskola

A soproni Állami Leánygimnáziumban éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1933), magyar– német szakos tanári okl. szerzett (1932); közben a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa és az észt állam csereösztöndíjasa Tartuban (1931–1932), majd finn állami ösztöndíjas (Helsinkiben, 1932–1933), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1958).

Életút

Tanulmányai befejezése után nem tudott elhelyezkedni (1935–1950); férje kinevezése után családjával Debrecenbe költözött (1942), a II. vh. végén a soproni internálótábor foglya (1944–1945). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK Nyelvészeti Tanszék, ill. Finnugor Nyelvészeti Tanszék önálló kutatója (díjazás nélkül, 1950–1951), gyakornoka (1951–1952), tanársegéde (1952–1956), egy. adjunktusa (1956–1962), egy. docense (1962–1972). A Debreceni Irodalmi Múzeum nyugdíjas munkatársa, gyűjteményfeldolgozója (1981–1987). Helsinkiben (1963) és Tamperében kutató ösztöndíjas (1967). Finnugor nyelvészettel, elsősorban a finnugor és az uráli alapnyelv hang-, alak- és mondattani rekonstruálásával, az addigi eredmények kritikai vizsgálatával fogl. Jelentős eredményeket ért el a finnugor alapnyelv szófajainak, rag- és jelmorfémáinak összehasonlító vizsgálata, a többesjelek kollektívképzői eredetének tisztázása, ill. a finnugor mód- és időjelek ige- vagy igenévképzőkkel való genetikus kapcsolatának feltárása terén. Különösen értékesek az egyes rokon nyelvcsoportok és nyelvek külön életével összefüggő nyelvi fejleményekkel kapcsolatos megállapításai.

Elismertség

A Magyar Nyelvtudományi Társaság r. (1950-től), a Suomalais–Ugrilainen Seura (1965-től) és a Kalevalaseura külső tagja (1966- tól).

Elismerés

A Finn Oroszlánrend I. Osztályú Lovagja (1972).

Szerkesztés

Nyelvművelő cikkei a Hajdú-Bihari Naplóban jelentek meg (1962–1968).

Főbb művei

F. m.: Igemódok a vogulban. Egy. doktori értek. is. (Finnugor értekezések. Bp., 1933)
Magyar stilisztika. Egy. jegyz. (Debrecen, 1951–1952)
Mai magyar nyelv. II. Mondattan. Egy. jegyz. Kovács Istvánnal. (Debrecen, 1953)
Képzőtanulmányok a Sopron megyei nyelvjárásokból. (Magyar nyelvjárások. II. Bp., 1953)
A komi l képző. (Nyelvtudományi Közlemények, 1954)
Az Ómagyar Mária Siralom ualállal szavának értelmezése. (Magyar nyelvjárások. III. Bp., 1956)
A Debreceni Grammatika és Kazinczy vádjai. (Pais-emlékkönyv. Bp., 1956)
Finnugor – uráli – elemek a komi képzőrendszerben. Kand. értek. (Debrecen, 1958)
A magyar -ni főnévi igenév képző a rokonnyelvek tükrében. (Magyar nyelvjárások. V. Bp., 1959)
A permi nyelvek ősi képzői. (Bp., 1965)
ősi határozóragjaink történetéhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1966)
A permiek és más rokon népek érintkezésének nyelvi nyomai. (Magyar Nyelv, 1968)
Az uráli alapnyelv többesjeleiről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1970)
A magyar birtokos személyragozási rendszer kialakulásának kronológiájához. (Magyar Nyelv, 1971)
Az ősmagyar sz-ező és s/cs-ző nyelvjárások kérdéséhez. (Magyar Nyelvjárások, 1972)
A finnugor alapnyelv alaktani rendszere. Benyújtott doktori értek. (Debrecen, 1973).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője