Család

Sz: Andreánszky Gábor, id. (1845–1908) politikus, rudnói és divékújfalusi Rudnay Lenke.

Iskola

Középiskoláit Vácott végezte, a bp.-i tudományegyetemen tanult (1913–1914), az I. vh.-ban harctéri szolgálatot teljesített (1914– 1918), olasz hadifogságban volt (1918. nov.–1919 ősze), hazatérése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1922), a növényföldrajz tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1928). A biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényföldrajzi Tanszék gyakornoka (1920–1922), tanársegéde (1922–1928), egy. adjunktusa és magántanára (1928–1945), egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytárának ig.-ja (1942–1945). A II. vh. után a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Növényrendszertani és Növényföldrajzi Tanszék ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1945–1952), miután eltávolították az egyetemről, az MNM munkatársa (1952–1967). A Magyar–Spanyol Társaság alelnöke. Tanárával, Tuzson Jánossal már egyetemistaként a Dél-Kárpátokban gyűjtőúton vett rész (1914), majd számos gyűjtőutat tett a Kárpát-medencében és növényföldrajzi kutatásokat végzett az Alpokban, az Appenninekben és a Földközi-tenger mellékén (1920– 1930), később eljutott Észak-Afrikába, elsősorban Algériába és Tunéziába (1930–1938). Az erdők fejlődéstörténetével, az éghajlatváltozás növényzetre gyakorolt hatásával, vmint a Kárpát-medence harmadidőszaki flórájával fogl. Neki köszönhető számos magyarországi ősnövénylelőhely feltárása és feldolgozása. ősnövénytan (1954) c. könyve az első ilyen tárgyú hazai egyetemi tankönyv. Számos új növényfajt írt le, a róla elnevezett fajok száma több tucat.

Emlékezet

Születésének 100. évfordulóján háromnapos emlékülést rendeztek (1995). Emlékét az ELTE-n márványtábla és dombormű őrzi.

Elismertség

Az MTA III. Osztályának titkára (1948. márc. 22.–1949. nov. 29.). A Szent István Akadémia r. tagja (1938-tól). A Bécsi Zoológiai–Botanikai Társaság t. tagja.

Szerkesztés

A Hungarica Acta Biologica alapító szerkesztője (1948–1949).