Angelo
Angelo

2025. március 22. Szombat

Angelo

fotóművész, szakíró

Névváltozatok

Funk Pál

Születési adatok

1894. január 31.

Budapest

Halálozási adatok

1974. december 13.

Budapest


Család

Olasz művészcsaládból származott, dédapja Alessandro Angelo, a bécsi Hofburg freskóinak festője volt.

Iskola

Festészetet Münchenben Carl Bauer festőiskolájában tanult (1910), majd Berlinben, Hamburgban, Párizsban és Londonban a filmművészetet és a fotográfiát tanulmányozta, visszatérve Bp.-re Székely Aladárnál fejezte be fotográfiai tanulmányait (1918– 1920).

Életút

Az első magyar játékfilmeknél Kertész Mihály asszisztense és operatőre (1916), Bp.-en fotóműtermet és -boltot (1919), Párizsban és Nizzában fotóműtermet nyitott (1920). Bp.-en és Párizsban élt (1920–1938), végleges hazatérése után ismét megnyitotta műtermét (1938-tól). A II. vh. után műtermét államosították (1951), a Fényképész Szövetkezet alkalmazottja (saját egykori műtermében!, 1951–1964). Az általa megindított Angelo Fotóakadémia ig.-ja (1945–1948). A fényképész-vizsgabizottság elnöke. Pályájának kezdetén festőies stílusban fotografált, korai, nagyméretű brómolajnyomatait a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi. Későbbi képein szuggesztív hangulatokat közvetített torzítólencsékkel, laboratóriumi beavatkozásokkal. Utolsó képein elsősorban szürrealista látomásokat, az anyag bizarr rajzolataiból kibomló mikrovilágot ábrázolt. Műtermes fényképészként közel 450 000 embert fényképezett le, a mondén világ elsőszámú fotográfusának számított. ő hozta Mo.-ra az első hangosfilm-felszerelést, és forgatta az első próbafilmet (Eiben Istvánnal, Szép Pongráczné krinolinja, 1929). Rendszeresen szerepelt nemzetközi fotóművészeti kiállításokon (1923-tól több mint 200 kiállításon vett részt; összesen 46 arany, ezüst és bronzérmet nyert). Életműkiállítását a bp.-i Műcsarnokban rendezték meg (1968).

Elismertség

A Brit Királyi Fényképészeti Társaság tagja (1926-tól). A Magyar Fotóművészek Szövetsége alapító tagja (1956-tól).

Elismerés

Osztrák Állami Aranyérem (Salzburg, 1927), aranykoszorús mester (1937), a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség ún. Honoraire Excellence FIAP kitüntetése (1969).

Szerkesztés

A Fotóművészeti Hírek munkatársa (1927–1937), a Magyar Fotográfia szerkesztője (1934–1938).

Főbb művei

F. m.: Taorminai kút (1922)
Postakocsi (1927)
Magyar falu (1930)
Fedák Sári
Részegek utcája
Vénuszom
Baleset
A szürrealista
Az eskü
Andante
Metafizika.

Irodalom

Irod.: Szenes Béla: Néhány komoly szó A.-ról. (Színházi Élet, 1924. 40.)
Végvári Lajos: A. kiállítása. (Fotóművészet, 1968)
A. (Fotóművészet, 1975)
Leletek a magyar fotográfia történetéből. Vál. Szilágyi Gábor, Kardos Sándor. (Bp., 1983)
Kincses Károly: A. (Fotó, 1990)
Győri Lajos: A. önarcképek. (Múzsák, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője