Angelusz Róbert
Angelusz Róbert

2024. április 19. Péntek

Angelusz Róbert

szociológus

Születési adatok

1939. január 27.

Budapest

Halálozási adatok

2010. szeptember 1.

Mexikóváros

Temetési adatok

2010. október 18.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Angelusz Károly kiskereskedő, Eckstein Piroska, a Keletbékésmegyei Népbolt eladója. F: 1964-től Angelusz [Gubics] Erzsébet (1938–1995) pedagógus. Fia: Angelusz Iván (1967. júl. 5.) jogász.

Iskola

Általános iskoláit Budapesten és Gyulán végezte, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban éretts. (1957), az MKKE ún. elméleti specializációs szakán végzett (1962), doktorált (1965), a szociológiai tudományok kandidátusa (1981), habilitált (1995), az MTA doktora (1999).

Életút

A KLTE Politikai Gazdaságtan Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1962–1965), egy. adjunktusa (1965–1968), a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatócsoport (MRT TK) Közvélemény-kutató Osztályának helyettes vezetője (1968–1972). Az ELTE BTK Szociológiai Tanszék, ill. a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet Továbbképző Központ egy. adjunktusa (1972–1982), egy. docense (1982–1996) és a Tanszék vezetője (1990-től), egy. tanára (1996. júl. 1.–2009), emeritusz professzora (2009-től). A Bécsi Egyetem Unesco-ösztöndíjasa (1977–1978), a Columbia Egyetem Kelet-európai Tanszékének ösztöndíjas vendégkutatója (1985), majd hosszabb tanulmányúton járt Finnországban (a Helsinki és a Tamperei Egyetemen, 1992-ben). Pályafutását költőként kezdte, első írásai gyulai lapokban, helyi irodalmi folyóiratokban, elsősorban a Simonyi Imre költő főszerkesztése alatt újra kiadott Gyulai Hírlapban jelentek meg. Később érdeklődése szociológiai, ill. kommunikációelméleti kérdések felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi kommunikációs kutatásokhoz hiányzó fogalmi keret kialakítása, a különböző kommunikációs társadalmi hálózatok elemzése terén. A Kommunikáló társadalom (1983) c. munkája a magyar szociológiai irodalom klasszikusa. Írásában, az információ-szükséglet fogalmának tisztázásából fejtette ki a társadalmi nyilvánosság lényegét és fő dimenzióit, majd ez alapján írta le a közvélemény alakulásának folyamatait és kommunikációs szerkezetét. Későbbi munkáiban (Optikai csalódások, 1997) elsősorban a kelet- és nyugat-európai társadalmakban a közvélemény ún. láthatóságának korlátait, strukturális feltételeit és szerkezetét vizsgálta. Az általa bevezetett látens közvélemény fogalmával a témaspecifikusan eltérő véleménynyilvánítási szinteket, ill. az autonóm véleménynyilvánítás eltérő esélyeit mutatta ki. Az 1990-es évek végétől számos tanulmányban elemezte az új kommunikációs technikák, elsősorban az internet elterjedését, azok hatását a médiapiac változására, egy új újságírói nyelv kialakulására.

Emlékezet

Hetvenedik születésnapján tanulmánykötet jelent meg tiszteletére (Látás-viszonyok címmel, 2009).

Elismertség

Az MTA Szociológiai Bizottsága tagja. A Magyar Médiáért Alapítvány elnöke (1991-től).

Elismerés

Akadémiai Díj (Tardos Róberttel, 1993), a Soros-alapítvány alkotói díja (1998), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998–2001), Polányi Károly-díj (2001), Szilárd Leó-ösztöndíj (2008).

Főbb művei

F. m.: A foglalkoztatottság néhány elméleti kérdése. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1964)
Ökonómia és elidegenedés. (Valóság, 1964)
A foglalkoztatottság optimális alakulásának kritériumai. Egy. doktori értek. (Bp., 1965)
Vizsgálat a televízió Híradójáról. MRT TK belső kiadvány. László Györggyel. (Bp., 1969)
A közéleti demokratizmus egyes sajátosságainak jelentkezése egy város lakosságának véleményeiben. MRT TK belső kiadvány. (Bp., 1970)
A közvélemény fogalma és szerkezete. (Valóság, 1972)
Választói magatartás, véleménynyilvánítás, közvélemény. (Valóság, 1973)
Kisvárosi közélet. 1970. Váradi Lászlóval. (Az információtól a közéletig. Bp., 1973)
A jogászság társadalmi helyzete és szakmai életútja. Többekkel. (Szociológiai Füzetek. Bp., 1973)
A jövedelemkülönbségek alakulása a közvéleményben. Pataki Judittal. (Rádió és Televízió Szemle, 1975)
A közvélemény- kutatás néhány ismeretelméleti-módszertani problémája. S. Molnár Edittel. (Szociálpszichológiai kutatások Magyarországon. Bp., 1976)
Fiatalok a sportról. Tardos Róberttel. (Szociológiai Szemle, 1978)
Tendenciák a gazdasági vélemények formálódásában. Nagy Lajos Gézával, Tardos Róberttel. (Szociológiai Szemle, 1978)
Aktualitás, információszükséglet, nyilvánosság. (Valóság, 1978)
A tömegkommunikációs eszközök hatása a vélemények alakulására. (MRT TK Tanulmányok. Bp., 1979)
A tömegkommunikáció hatása a vélemények alakulására. (Bp., 1979)
A tájékozódás és véleményformálás esélyei. (Jel–Kép, 1980)
Munkásvélemények az életszínvonalról, a személyes anyagi és az országos gazdasági helyzetről. Nagy Lajos Gézával, Tardos Róberttel. (Bp., 1980)
A megfelelőnek tartott jövedelem. Nagy Lajos Gézával, Tardos Róberttel. (Bp., 1981)
Az újságírók társadalmi helyzete 1981-ben 1–2. Nagy Lajos Gézával, Tardos Róberttel. (Bp., 1982–1983)
Kommunikáló társadalom. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1983
2. kiad. 1995)
Normaváltozás, televízió, nyilvánosság. (Jel–Kép, 1984)
Gazdaság és életszínvonal a közgondolkodásban. Többekkel. (Bp., 1984)
Három hét a képernyő előtt. Révész Klárával. (Bp., 1985)
Szociálpolitikai kérdések a közgondolkodásban. Nagy Lajos Gézával, Tardos Róberttel. (Bp., 1986)
A közgazdászok kereseti viszonyairól. (Szociológia, 1986 és A magyar értelmiség a ’80-as években. Szerk. Huszár Tibor. Bp., 1986)
Az 1987. őszi szociálpolitikai közvélemény-kutatás eredményeiről készült előzetes tájékoztatás. Nagy Lajos Gézával, Tardos Róberttel. (Bp., 1988)
Illetékes nézőpontok. Tudásszociológiai tanulmány közgazdászoknak. (Szociológiai füzetek. 46. Bp., 1988)
Szembenézés a munkanélküliséggel. Szociálpolitikai felfogások válaszúton. Nagy Lajos Gézával, Tardos Róberttel. (Bp., 1988)
A magyarországi kapcsolathálózatok néhány sajátossága. Tardos Róberttel. (Szociológia, 1988)
Társadalmi-politikai identitás és konfliktustudat. (Társadalomkutatás, 1989)
Félig-meddig. Reformgondolkodás és reformellenesség. (Fehéren-feketén. Bp., 1989)
Hiányzó szavazatok – a választási távolmaradás motívumairól. Tardos Róberttel. (Juss, 1990)
Társadalomtudomány és nyilvánosság. (Világosság, 1990)
A „gyenge kötések” ereje és „gyengesége”. Tardos Róberttel. (Társas kapcsolatok. Szerk. Utasi Ágnes. Bp., 1991
angolul: Research View, 1991)
Hálózatok, stílusok, struktúrák. Tardos Róberttel. (Bp., 1991)
Értékrendszerek és társadalmi-kulturális változások. Többekkel. (Bp., 1992)
Rejtélyes véleményáramlatok. (Valóság, 1993)
A tulajdon és a privatizáció kérdései a magyar közvéleményben. Tardos Róberttel. (Társadalomkutatás, 1994)
A cigányellenesség és a pluralizmus ignoranciája. (Jel–Kép, 1996)
Választási részvétel Magyarországon. 1990–1994. Tardos Róberttel. (Politikatudományi Szemle, 1996)
A piacgazdaság társadalmi megítélése. Tardos Róberttel. (Műhelytanulmányok. Bp., 1996)
Optikai csalódások. Közvélemény, nyilvánosság, tabu, mimikri. Doktori értek. is. (Bp., 1997)
Az átalakulás és a közvélemény arcai. Tardos Róberttel. (Társadalmi Szemle, 1997)
Múltbeli voksaink, avagy az emlékezet(vesztés) társadalmi konstrukciója. Tardos Róberttel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1997)
A kapcsolathálózati erőforrások átrendeződésének tendenciái a kilencvenes években. Tardos Róberttel. (Társadalmi riport, 1998)
A referáló sajtótól az internetig. Az újságírói objektivitás esélyei. – Az új kommunikációs technikák és a nyilvánosság. Az elektronikus kommunikáció kihívásai. (Világosság, 1998)
A politikai ideológiák állapota és a politikai tagoltság 1998-ban. Tardos Róberttel. (Magyarország politikai évkönyve. Bp., 1998)
Médiahasználat vagy médiafogyasztás? A televíziónézés egy új empirikus tipológiája. Tardos Róberttel. (Jel–Kép, 1998)
Útban az Internet-galaxis felé? Tájkép az új technikák hazai expanziójáról. Tardos Róberttel. (Jel–Kép, 1999)
A láthatóság görbe tükrei. Társadalomoptikai tanulmányok. (Nagyítás. Szociológiai könyvek. Bp., 2000)
Pártok között szabadon. Választók és társadalmi környezet a ’90-es évek Magyarországán. Tardos Róberttel. (Osiris tankönyvek. Bp., 2000)
Részvétel és távolmaradás – a választások „sötét lova”. Tardos Róberttel. (Magyarország politikai évkönyve, 2001)
Választási részvétel és társadalmi integráció. Tardos Róberttel. (Bp., 2002)
Lokalitás és választói magatartás – állandó és változó jegyek a 2002-es választásokon. Tardos Róberttel. (Magyarország politikai évkönyve, 2002)
Egy manifesztté vált kulturális konfliktus: a Zámbó Jimmy-eset. Tardos Róberttel. (Jel–Kép, 2002)
Közvélemény-kutatások és a pluralizmus ignoranciája. (Médiakutató, 2002)
A konszolidáció–interszekció fogalompár perspektívái a szociológiában. Tardos Róberttel. (Szociológiai Szemle, 2003)
Amíg hírekként megjelennek… Az eseményektől a hírekig. (Jel–Kép, 2003)
Digitális egyenlőtlenségek és az info-kommunikációs eszközhasználat válfajai. Fábián Zoltánnal, Tardos Róberttel. (Társadalmi Riport, 2004)
Túl az egyötödön – a tudás- vagy az élménytársadalom felé? Tardos Róberttel. (Jel–Kép, 2004)
Ideológiai pluralizmus és politikai tagolódás. Tardos Róberttel. (Magyarország politikai évkönyve, 2004)
Mérésről mérésre. Tardos Róberttel. (Bp., 2005)
Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. Tardos Róberttel. (Bp., 2005)
Környezeti nyomások és a kinyilvánított pártpreferenciák mérésének bizonytalanságai. Tardos Róberttel. (Magyarország politikai évkönyve, 2005)
Internet és egyenlőtlenség. Egy „digitális Máté-effektus” körvonalai? Tardos Róberttel. (Jel–Kép, 2005)
Hálózatok a magyar társadalomban. Tardos Róberttel. (Társadalmi metszetek. Hatalom, érdek, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Szociológiai tanulmányok. Szerk. Kovách Imre. Bp., 2006)
Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdései. Tardos Róberttel. (Bp., 2006)
Média, nyilvánosság, közvélemény. Tardos Róberttel, Terestyéni Tamással. (Bp., 2007)
A látens közvélemény újragondolása. (Szociológiai Szemle, 2009)
A kapcsolathálózati szemlélet a társadalom- és a politikatudományban. Tardos Róberttel. (Politikatudományi Szemle, 2009)
A törésvonalak átrendeződése, avagy egy divergenciaspirál megjelenése? Tardos Róberttel. (Szociológiai Szemle, 2010)
Tőke vagy erőforrás? (Tanulmányok Huszár Tibor 80. születésnapjára. Szerk. Kiss László. Bp., 2010)
szerk.: A társadalmi kommunikáció kutatása Magyarországon. A tömegkommunikációs és közvélemény-kutatások stratégiai terve. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1982)
Társadalmak rejtett hálózata. Válogatás a kapcsolathálózati elemzés irodalmából. Szerk. Tardos Róberttel. (Műhely. 10. Bp., 1991)
A társadalmi rétegződés komponensei. Vál. tanulmányok. Vál. (Bp., 1997
2. kiad. 1999
3. kiad. 2004).

Irodalom

Irod.: Látás-viszonyok. Tanulmányok A. R. 70. születésnapjára. Szerk. Somlai Péter. A. R. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 2009)
Tardos Róbert: A. R. (Társadalomkutatás, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője