Anghi Csaba Geyza
Anghi Csaba Geyza

2020. október 27. Kedd

Anghi Csaba Geyza, szentmiklósi

biológus, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1901. október 22.

Budapest

Halálozási adatok

1982. október 5.

Budapest


Család

Sz: Anghi Ernő MÁV-felügyelő.

Iskola

Középiskoláit a sárospataki és a bp.-i ref. főgimnáziumban végezte, a Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1922), majd Bécsben és Lipcsében ösztöndíjas (1930–1933), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1955).

Életút

A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar Állattenyésztési Intézet tanársegéde (1922–1930), a Fővárosi Állat- és Növénykert állatkerti felügyelője, ill. állat- és növénykerti főtisztként az állategészségügyi telep felügyelője (1933–1945), az Emlős Osztály vezetője (1945–1947), a Magyar Agrártudományi Egyetem Debreceni Osztálya Állattenyésztéstani Tanszék ny. r. tanára és a tanszék vezetője (1947–1949), a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet alapító tud. főmunkatársa és a Prémesállat-tenyésztési Osztály vezetője (1949–1956), a Fővárosi Állat- és Növénykert tudományos ig.-ja (1956–1958), főig.-ja (1958–1967). Az ELTE TTK Állattani Tanszék c. egy. tanára. Kisállattenyésztéssel, baromfi és prémes állatok tenyésztésével, domesztikációjával, a pecsenyebárány zootechnikájával fogl. A nyérc és a nutria (dél-amerikai hódpatkány) kisemlősállatok tenyésztésének magyarországi kezdeményezője és meghonosítója, az első magyarországi pontozásos nyúlbírálati rendszer kidolgozója, ill. kidolgozta a magyarországi pásztorkutyák első hazai pontozásos mintamértékét. Több népszerű monográfiát írt különböző kisemlősállatok tenyésztéséről, tenyésztési sajátosságairól. Több karaküljuh-keresztezés tapasztalatai alapján meghonosította Mo.-on a prémminőség alapján való tenyészkiválasztás új módszereit. Vezetése alatt nemzetközi hírűvé lett a bp.-i állat- és növénykert: több különleges ún. felnevelési eredményt ért el (pl.: jegesmedve, örvösmedve, antilopfajták stb.) és különleges nagyhüllőbőr-konzerválási eljárást vezetett be. Feldolgozta a berlini, a drezdai, a müncheni, a stuttgarti és a hannoveri zoológiai múzeumok zebragyűjteményeit, meghatározta a római Museo Civico Coloniale zsiráfbőr-kollekcióját. Továbbá több tojásvizsgáló műszert, optikai szőrsűrűségmérőt készített, előállította az albínónál nagyobb életképességű kékszemű angóranyulat, megkezdte a jó prémminőségű fajták törzstenyésztésének kialakítását, ill. kidolgozta a tejhozam alapján való anyanyúl-szelekció módszerét.

Emlékezet

Szobrát a miskolci vadasparkban állították fel (Jószay Zsolt alkotása, 2001).

Elismertség

Az MTA Állattenyésztési és Állattani Bizottság elnöke, az Állattenyésztési Főbizottság tagja. A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának elnöke (1965–1968). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kisállattenyésztési Szakbizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Kisállattenyésztési Szakosztályának elnöke. A Baromfi és Egyéb Kisállattenyésztők Egyesülete igazgató-választmányának tagja. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Kiállításrendezőségi és Bírálóbizottsági tagja.

Szerkesztés

A Búvár szerkesztőbiz. elnöke (1961–1964).

Főbb művei

F. m.: A tej és kezelése. (Bp., 1924)
Az állattenyésztés általános elvei. (Bp., 1925)
A prémes állatok tenyésztése. (Bp., 1932)
A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták. (Bp., 1936)
A házi nyúl, kecske és kutya tenyésztése, mint a nagyvároskörnyéki lakosság jövedelemforrása. (Bp., 1936)
Az angóranyúl elbírálása. (Bp., 1940)
A juhgyapjú és felhasználása a háziiparban. (Bp., 1944)
A házinyúlgerezna termelése és kikészítése. (Bp., 1948)
Nyúltenyésztés. (Bp., 1954
5. kiad. 1970)
Víziló az Állatkertünkben. (Bp., 1954)
Új vizsgálati eredmények a karakuljuh tenyészkiválasztásához. Kand. értek. (Bp., 1954)
Nutria- és nyérctenyésztés, perzsa- és panofixtermelés. (Bp., 1961)
Az alkat az állatvilágban. (Bp., 1962)
Macskák, cicák. (Bp., 1969)
Állatvilág az Egyenlítőtől a sarkokig. (Bp., 1971)
szerk.: Magyar állattani és növénytani ritkaságok és különlegességek. (Bp., 1958)
A budapesti Állatkert állat- és növénygyűjteményének katalógusa. (Bp., 1960)
Új kincseskönyv. Főszerk. (Bp., 1963)
A 100 éves állatkert. (Bp., 1966).

Irodalom

Irod.: Pogány Ferenc: A. Cs.-ra emlékezve. (Magyar Nemzet, 1982. okt. 14.)
Csíkváry László: A. Cs. emlékezetére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013